Igen, még mindig egyben. Nem, nem szültem meg. Igen, bármikor szülhetek.
Nem, nem bírom a meleget. Nem, tényleg nem bírom ezt a meleget.
Nem, nem akarok kimenni a házból sem.
Nem, megmoccanni sem akarok.
Igen, az lenne a legjobb, ha békén hagynátok.
Mondatok, amiket minden nap elmondok vagy leírok az ismerőseimnek.
Utólag belegondolva, kellett volna csináltatnom pólókat, amikre 

"Igen, egyben.", "Nem, nem bírom."

szövegek lettek volna írva. Van már két nyári gyerekem, de esküszöm, nem emlékszem arra, hogy ennyire ki lettem volna tikkadva náluk az utolsó napokban.
Már reggel 7 órakor feladom az aznapi napomat (még szerencse, hogy 6 óra előtt már fent vagyunk, és ekkor még van erőm néhány dolgot megcsinálni) és csak a vegetatív funkciókra koncentrálok, életben tartom a gyerekeket és magamat. Egyszerűen használhatatlan a testem és az agyam. A gyerekeink sem bírják ezt a meleget, ezért az életünket mediterrán stílusúra alakítottuk át: korán ébredünk, gyors reggeli után kimegyünk az udvarra játszani, valamint néhány kapirgáló feladatot megcsinálunk a kertben. 9 óra körül bevonulunk, benti játék és frissítő tízórait követően (a jelenlegi legkisebbünk miatt ekkor) 11 körül csendes pihenőt és szundit tartunk. Ébredés után könnyű ebéd, aztán folytatódik a benti játék, kézműveskedés, meseolvasás, dupla uzsonna, mert mindig éhesek...
Meg lehet kövezni, de mivel egyelőre kicsik a fáink, ezért nincs elég árnyék a házunk körül, én 17 óra előtt nem engedem ki a gyerekeket az udvarra - utána viszont homokozás, biciklizés, medencézés, játszóterezés napnyugtáig, vagy amíg bírják a pörgést. Idén, érthető okokból nem megyünk nyaralni, majd ősszel látogatunk el egy népszerű helyszínre, hogy kicsit kikapcsolódjunk és kipihenjük magunkat...

Persze a kötelező köröket muszáj lenyomni, ezért a héten ismét voltam orvosnál valamint védőnőnél is.  A doktor úr a szívhanghallgatáson kívül semmit nem csinált, a biztonság kedvéért előzetesen beírtak az indításos papírért való megjelenésre. Nagyon remélem, nem kell ezen megjelennem, nem csak azért, mert olyan helyettesítő orvoshoz kellene mennem, akinek a nevétől is rosszul vagyok, hanem 3 napja igencsak aktív a hasam és a kicsi is.
Az elmúlt éjszaka már fel is ébredtem a jóslófájás erősségére, a gyerek is tepert ezerrel, azt hittem, el fog folyni a magzatvíz. Ma, extra ráadásként elkezdett lefelé húzni a derekam és a medencém is, talán a hétvégi hidegfront kicsalogatja. Nem szeretem a terhesség és terhes szavakat, de így a végére, már valóban azzá kezd átfordulni ez az egész lamantin lét. 
Elértem arra a szintre, hogy várom a szülést: tudom, mocskosul fog fájni, de utána jobb lesz. Epidurált továbbra sem szeretnék kérni, de fenntartom a változtatás jogának lehetőségét.Viszont, ha nem kérek, ki tudom használni a gravitáció adta lehetőségeket és esetleges gyorsaságot. Dilemma, dilemma...

Mire megjelenik ez a napló, nagy valószínűséggel túl leszek a következő NST-n.
Drukkoljatok!

gagea

Terhesség hétről hétre - Olvass sok, sok héten át! :) 

01. hét>>>  02. hét>>>  03. hét>>>  04. hét>>>  05. hét>>>  06. hét>>>  07. hét>>>  08. hét>>>  09. hét>>>  10. hét>>>  12. hét>>>  13. hét>>>  14. hét>>>  15. hét>>>      16. hét>>>  17. hét>>>  18. hét>>>  19. hét>>>  20. hét>>>  21. hét>>>  22. hét>>>      23. hét>>>  24. hét>>>  25. hét>>>  26. hét>>>  27. hét>>>  28. hét>>>  29. hét>>>      30. hét>>>  31. hét>>>  32. hét>>>  33. hét>>>  34. hét>>>  35. hét>>>  36. hét>>>  37. hét>>>

Olvasd el a Terhesnapló előző bejegyzését!