Még mielőtt megtudtuk, hogy babánk lesz, lefoglaltunk egy izgi szállást Noszvajon, ahol megünnepelhetjük a hatodik évfordulónkat. Egy buborékot. Volt jakuzzis lakosztály, jurta, meg katonai sátor is a választékban, de ez tűnt a leginkább különlegesnek, úgyhogy ott töltöttünk három éjszakát a pünkösdi hosszú hétvégén.
Már a helyszínen, látva, hogy egy magas teraszon van a szállásunk, és csak egy ágy van benne két puffal meg asztalkával, hirtelen kicsit megijedtem tőle, hogy milyen lesz lemászkálni éjszakánként a mosdóba, de aztán ez a félelem alaptalannak bizonyult. Sikerült tökéletes időben érkeznünk, amikor nem kell felkelnem éjjel, mert pont jól helyezkedik el a baba. Nem üldögél a hólyagomon, és nem is labdázik még vele. Télen még nem nagyon néztem utána a részleteknek, mert szeretek sátrazni, nem zavar a közös mosdó, meg a fülledt reggel, úgyhogy nem tartottam semmitől, de ezek szerint nem is kellett, várandósan se kellemetlen ez. Legalábbis így, a 18. héten.
Nagyon szép helyre tették ezt a buborékot. Sűrűn körülveszik a fák, és egy kis patak folyik alatta. Így reggel nem a hőségre ébredtem, csak a világosságra és a madárcsiripelésre. De tök jó egyébként a napfényre kelni, nem ébresztőre, ilyesmit elég ritkán tapasztalok. Kicsit űrhajó-érzetem volt a buborékban, mert két cipzáras ajtón kell ki-be mászkálni, hogy a levegő ne szökhessen ki, és ne dőljön ránk az egész. Mint egy légzsilip. A buborék átlátszó része a fák lombkoronájára meg az égre néz, úgyhogy éjjel láthattuk a csillagokat az ágyban fekve, az elég jó élmény volt.
Első nap bölcsen bent hagytam a cuccom napközben, úgyhogy este örömmel konstatáltam, hogy a D-vitaminom egyetlen nagy lágyzselatin masszává olvadt össze... Ezután viszont már rutinosan kitettem mindent a teraszra, hogy ne kelljen ötven fokban szaunáznom, ha át akarok öltözni. Erre a brutál meleg időre meg volt alternatívánk bőven. Lehetett az árnyékban függőágyban heverészni, medencézni, tóparton sétálni, a hegyekben kirándulni, hűvös helyen pingpongozni, stb, úgyhogy ezeket mind sorra megejtettük.
Nagyon szeretem ezt a környéket a sok mezővel, virággal, dombokkal. Ha a környezet meg a szállás nem lett volna ennyire jó, akkor is teljesen megérte volna oda menni, annyira isteni volt a reggeli. Meg persze az, hogy kettesben lehettünk, és nem volt semmi dolgunk. Ébredés után, háton fekve mindig nézegettük a hasam, hogy a köldökömig lapos, a köldököm alatt meg egy nagy dudor. Megsimogattuk, és figyeltük, hogy néha meg-megmoccan. Aztán vagy két órán át élvezettel ettük a frissen készült házi finomságokat, és amikor utána ledőltünk emészteni, már egyformán dudorodott a hasam a köldököm alatt és fölött…
Azt hittem, hogy ez a korszak majd később jön el, de az utóbbi egy-kt hétben rám is kikerült a „nyugodtan beszélgess velem tábla”. Tudtam, hogy a kutyásokat, kismamákat és kisgyerekes szülőket előszeretettel szólítják meg az emberek, úgyhogy annyira nem ért váratlanul, hogy rendre kérdezgetni kezdenek. Általában nem szeretek idegenekkel beszélgetni, de szerencsére a babavárós-kismamás-szülés élményes-40 éves korom fölött lett gyerekem beszámolók baromira érdekelnek, úgyhogy egyáltalán nem zavar, amikor ezekről a témákról mesélnek ismeretlenek.
Egyelőre azt se unom újra és újra elmondani, hogy „nem, még nem tudom a baba nemét, most 18 hetes, nekem tényleg mindegy, hogy fiú vagy lány lesz-e, igen, majd szeretném tudni a nemét, igen, az első babánk, igen, egyelőre úgy gondoljuk, hogy több gyereket szeretnénk majd”, mert iszonyúan boldog vagyok, hogy végre itt van bennem a babánk, és emiatt akárhányszor tudok lelkendezni. Azt szerencsére eddig megúsztam, hogy idegenek megfogják a hasam, remélem, hogy ez így is marad.
Időközben kiváltottam még egy várandós bőröndöt, és egész hasznos dolgok voltak benne. Kecsketejes krém, bioolaj a striák ellen, előke, kiskanál, hozzátáplálós receptek és táblázatok, tejtermelést serkentő teák és ugyanaz a fogkrém, ami a másik csomagban is volt. Babaruha-vásárlás terén pedig nagyjából sikeresen visszafogtam magam, de egy garázsvásárba azért elnéztem a környékünkön, mert még sose voltam ilyenen. Tök jó kis tapadós mintás, vadiúj babazoknikat szerváltam, úgyhogy nem is bántam meg.
Itoshii
A TERHESNAPLÓ ELŐZMÉNYEI
Négy év után lett csíkos a terhességi teszt
Ennyi mindent tettem már, hogy összejöjjön a baba
Zokogva léptem ki az ultrahangrendelő ajtaján
Tuti, hogy nem szülök a kerületi kórházban!
Nem volt jó ötlet terhesen koncertre menni...
Mi a fenét csináljon a kismama, ha köhög?
Végre nem kell titkolnom, hogy babát várok
Rosszul lettem a boltban, mentőt akartak hívni
Kommunikátam a magzatommal
Mit rejt a babaváró csomag?
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
A Bezzeganya blog a Disqus kommentrendszert használja. Ha te is szeretnél hozzászólni, és még nincs regisztrációd, itt találsz segítséget hozzá>>> A Disqus használatáról, beállításairól pedig itt írtunk>>>
