Hogyan neveljük a gyerekeket színházrajongóvá?

Tünde 2025. 04. 02. 19:20 Kommentek ( 0) gyerek, színház

Vagy hogyan utáltassuk meg velük végképp a színházat?

Az első színházi élmények örök emlékekké válnak, és alapvető szerepet játszanak abban, hogy a későbbi színházi kapcsolódások hogy alakulnak. Kényszer lesz a színházba járás, vagy egy alig várom program az egész családnak. A színházba járás élménye egy gyerek számára különleges, varázslatos utazás, életre szóló kaland. Persze nehezítés az egészben, hogy egy színházban azért viselkedni kell, csomó apró kis szabály, aranykeret veszi körül az elvarázsoló pillanatokat.

De hogyan találjuk meg a középutat a szabályok, a viselkedés és a jó szórakozás, önfeledtség között? A gyerekszínház nem csak szórakoztat, hanem hozzájárul a gyerekek kulturális fejlődéséhez is. A kulturális fejlődés (micsoda magasztos kifejezés!) magában hordozza ezt a bizonyos színházi illemcsomagot is, ami a dolog nehezebb része, főleg a szülőknek. Vagyis meg kell tanítanunk a gyereknek a színházon belüli szabályokat, ugyanakkor nem válhatunk nyomasztó rendőrré, aki mindenért rájuk szól, miközben ők – jobb esetben – teljesen elmerülnek a darabban, a színház csodáiban, a fantáziájukban és ezt ki is fejezik minden úton-módon.

Az első alkalommal gyakran a családi programként szervezett előadások – legyen az akár egy kisebb darab, vagy egy nagyobb, két-három felvonásos műsor – különleges emlékeket hagynak hátra. Fontos, hogy a gyerekeket ne kényszerítsük semmire, hanem inkább csak mutassuk meg nekik a színház varázsát, hogy önként fedezzék fel az élményéket.

Milyen ruhában?

A kislányoknál az elegáns kis ruha – egy csinos szoknya, blúz és egy pár lakkcipő – igazi hercegnős megjelenést kölcsönöz, amire ők büszkék lehetnek. Szerintem nincs probléma, dupla boldogság lesz. A fiúk esetében viszont a kényelem sokkal fontosabb, hiszen a túl formális ruha sokszor idegennek tűnik számukra. Egy egyszerű fehér ing és egy jól szabott kék nadrág megfelelő választás lehet, hiszen így a gyerek kényelmesen érzi magát, miközben a szülők is elégedettek az összhatás miatt. A lényeg, hogy ne erőltessük a túlzásba vitt öltözködést, ne ez legyen a központi kérdés, mégis, valahogy közelítsünk ahhoz a bizonyos aranykerethez.

Belekiabálunk

Az előadás során gyakran előfordul, hogy a gyerekek élénken reagálnak a látottakra. „Mögötted, vigyázz!” (ez klasszikus), vagy „Ott van, ott van!”, satöbbi, ha szerencsénk van, csúnya szó nélkül megússzuk. Ezekkel a lurkó kifejezi, mennyire belemerült az előadásba. Ez a spontán részvétel azt jelzi, hogy a színház igazi varázsát éli meg, és fontos, hogy ne szorítsuk vissza őket, hiszen ezzel megfosztanánk őket az élmény örömétől. Természetesen bizonyos esetekben, ha a gyerek túlzottan zavaróvá válik, érdemes diszkréten kimennünk vele – csendben kísérjük ki, hogy a többiek se kapjanak sokkot – de pár bekiabálás még nem lehet gond egy gyerekelőadáson.

A színházban való viselkedési szabályok tanítása minél korábban célszerű, hiszen az illem és a megfelelő viselkedés alapjait már kicsinek el lehet sajátítani, akkor még nem is váltunk ki vele akkora ellenállást és így később sem kell már bajlódni ezzel, természetes lesz a dolog. Beszélgessünk sokat ezekről a viselkedési szabályokról, amikor ott vagyunk, ez a legegyszerűbb megközelítés, hiszen éppen éljük a pillanatokat, amiről szó van.

Elmehetünk a szünetben büfézni, az is egy remek terep a tanulásra, vehetünk perecet, két deci rostosat és szépen befalhatjuk, közben beszélgethetünk a körülöttünk lévő felnőttek és más gyerekek viselkedéséről, nézegethetjük, hogy kellene. Ha minden jól megy, a kicsi szívesen tér vissza a színházba legközelebb is.

Na és a kamaszok?

Mi a teendő, ha a kamaszok már nem reagálnak az egyszerű gyerekprogramokra, mert már cikinek tartják, vagy egész egyszerűen nincs kedvük velünk elmenni a színházba? Ragadjuk meg a lényeget! Kössük össze a kellemest a hasznossal. Az iskolákban úgyis alig hallani felvilágosító beszélgetéseket, és a kamaszok számára az előadásoknak eleve egy sokkal frissebb, provokatívabb tartalommal kell előrukkolniuk, hogy elérjük vele az ingerküszöbüket. Itt jön képbe Szabó Veronika és Lestyán Attila „SzexEd: Kabaré” című darabja, amely nem csupán nevettet, hanem lehetőséget ad arra, hogy a kamaszok őszintén beszélgessenek a szexről – egy olyan témáról, amiről eddig alig volt szó az iskolában, vagy egyszerűen csak alkalom nem volt otthon elővenni. A két nemi szervnek öltözött színész – Vasz és Bina – megjelenése áttöri a tabukat, így remélhetőleg a kamaszok könnyebben megnyílnak és beszélgetni kezdenek a fontos kérdésekről. Ha kamaszod van, menjetek, jó lesz!

A kisebbeknek is néztem még most futó, ajánlható előadásokat:

Bogyó és Babóca