Beszéljünk-e több nyelven a gyerekünkhöz már a kezdetektől? Nem fogja összezavarni? Jobb, ha előbb az anyanyelvét sajátítja el tökéletesen? – Ezek a kérdések újra és újra előkerülnek, ha szóba kerül a többnyelvű nevelés. Pedig egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy a több nyelven beszélő gyerekek nemcsak hogy nem szenvednek hátrányt, hanem magabiztosabbá, rugalmasabbá válnak, és a nyelvtudásuk más területeken is előnyt jelent számukra.

De vajon hogyan működik mindez a gyakorlatban? Mit tapasztalnak azok a családok, ahol több nyelv is jelen van a mindennapokban?

Egy nyelv vagy több nyelv?

Ágota a barátnőm, aki a többnyelvű nevelés szakértője, jó ideje foglalkozik ezzel a kérdéssel. Három nyelven beszél, és a gyerekei is így nőttek fel, a férje brit. Amikor az Egyesült Királyságba költöztek, egy helyi iskolában kezdett tanítani, ahol rengeteg többnyelvű diákkal találkozott, és hamar világossá vált számára, hogy a többnyelvű nevelés sikere nagyban múlik a szülők hozzáállásán, ebből az aspektusból kezdte kutatni a témát. „A legnagyobb szerepük a szülőknek van” – mondja Ágota, aki jelenleg is tanácsadással is segít a világ minden táján élő családoknak.

Sokan még mindig aggódnak, hogy a többnyelvűség összezavarhatja a gyerekeket. „Rossz érzés hallani, hogy bizonyos intézmények még mindig lebeszélik erről a szülőket” – mondja Ágota. „Pedig egy többnyelvű gyerek pontosan tudja, hogy kivel, milyen nyelven beszéljen. Nem random válogat a nyelvek között, hanem kialakul egy természetes preferenciája. Ha rám néztek a gyerekeim, magyarul szóltak hozzám. Az apjukhoz angolul, a nagyszülőkhöz pedig spanyol nyelven. Ez egy teljesen természetes folyamat.”

A tudomány a többnyelvűséggel van

A nyelvészet és a pszicholingvisztika területén végzett kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a többnyelvű gyerekek agya rugalmasabban alkalmazkodik a különböző nyelvi struktúrákhoz, ami hosszú távon előnyt jelent. Egyes tanulmányok szerint a többnyelvűség fejleszti az absztrakt gondolkodást, a figyelemkontrollt és a kreativitást. Emellett a memória és a problémamegoldó képesség is jelentősen fejlődik, mivel a gyerekeknek folyamatosan „váltaniuk” kell a nyelvek között.

A több nyelvet beszélő gyerekek nemcsak a kommunikációban ügyesebbek, hanem az önbizalmuk is nagyobb – ez észrevehető a kutatások szerint. A nyelvtudás nemcsak a nyelvi készségekre hat, hanem más tantárgyak elsajátítását is segítheti, hiszen fejleszti a gondolkodás rugalmasságát, a koncentrációt és a problémamegoldó képességet. A több nyelvet magabiztosan használó gyerek az élet más területein, az iskolai tantárgyak esetében sem érez annyi korlátot maga körül.

De mi van akkor, ha a szülőknek ugyanaz az anyanyelve, de mégis szeretnék korán bevezetni a gyerekük életébe egy másik nyelvet? Elvileg ez is működhet, de érdemes tudatosan végiggondolni. Fontos, hogy ne frusztráljuk magunkat és a gyereket sem. Tudjuk-e például az adott nyelv gyereknyelvi változatát? Megyünk-e olyan közösségbe, ahol hallhatja a nyelvet anyanyelvi beszélőktől? Az is számít, mennyire vagyunk bátrak mások előtt egy idegen nyelven beszélni a gyerekünkhöz.

Szülőként nem feltétlenül kell, hogy mi magunk tanítsuk a gyerekünket egy idegen nyelvre. A mi feladatunk alapvetően az, hogy érzelmi biztonságot nyújtsunk neki. A nyelvtanítást pedig nyugodtan bízhatjuk óvodára, bébiszitterre, tanárokra. Ágota szerint ha mégis segíteni szeretnénk az idegen nyelvek fejlesztésében, akkor tegyük mindezt élvezetessé: nézzünk együtt idegen nyelvű meséket, olvassunk könyveket, hallgassunk dalokat. A lényeg, hogy a nyelv az életünk természetes része legyen, ne egy görcsös tanítási szituáció a mindennapokban.

Két család története

Hogy teljes legyen a kép, körbekérdeztem a baráti társaságunkban, ahol több olyan családot is ismerek, ahol több nyelv keveredik a mindennapokban. Viki, harmincnyolc éves, egykori egyetemi csoporttársam. Két gyerekükkel és német anyanyelvű férjével él, illetve a munkájuk miatt sokat beszélnek otthon angolul is. Gyerekeik így születésüktől fogva hallják mindhárom nyelvet.

„Otthon csak németül beszélünk hozzájuk, ezt már tudják is. A hatéves nagyfiam teljesen magabiztosan vált a magyar és a német között. Az angolt direkt nem erőltetjük, de mivel sokat hallja, már most tud alapmondatokat mondani.” Viki szerint a többnyelvűségnek rengeteg előnye van: „A fiam kifejezetten büszke rá, hogy ő taníthat német szavakat az óvónéniknek.”

Egy másik család, ahol a szülők külön anyanyelvűek és egy harmadik országban élnek, hasonló tapasztalatokról számol be. Barátaim, Anna és Matteo, egy francia kisvárosban nevelik két kisgyermeküket. Anna magyar, Matteo pedig olasz anyanyelvű, otthon mindkét nyelvet beszélik, a gyerekek pedig a helyi francia óvodába járnak. „Először kicsit aggódtunk, hogy túl sok lesz nekik a három nyelv, de a gyakorlatban mindez teljesen természetesen alakult” – meséli Anna. „A nagyobbik lányunk gond nélkül vált a három nyelv között, és néha még minket is kijavít.”

A többnyelvűség tehát nem hátrány, hanem lehetőség. Egy izgalmas kaland, ahol nemcsak a gyerekek, hanem a szülők is folyamatosan tanulhatnak. És ahogy Ágota mondja: „A legfontosabb, hogy a nyelvek ne tananyagként, hanem az életünk természetes részeként legyenek jelen.” Nem kell, hogy a család egy mesterséges bábeli zűrzavar legyen, csak azért, hogy a gyerekek minél előbb megtanuljanak egy idegen nyelvet.

Csak nyugalom. Az élet lenni szép.

Pekingi Kacsa