16. hét

Jól sikerült orvosi vizsgálat
 

Amint már a múltkor is említettem, végre közeledett a következő orvosi vizsgálat ideje. Nagyon vártam már, hogy láthassam végre, mennyit fejlődött a baba, hogy van, mit csinál.

Eljött hát a várva vart nap, és újra láttam a kis babánkat, aki nem is olyan kicsi már, elérte a 15 cm-t. Egész vizsgálat alatt nagyon aktív volt, kalimpált a kis lábaival, és úgy döntött, hogy a babamozi alatt, háttal, fejjel lefele fordulva élvezetesebb lenne neki mindez. A doki szerint egészségesen fejlődő, izgága kis babát hordok a szívem alatt. Próbálta megállapítani a nemét is, de mivel annyira mozgatta a baba a kis lábait, és nem igazán fordult úgy, hogy tisztán látható legyen, megbeszéltük, hogy ezt legközelebbre hagyjuk.

A következő találka a dokival a 20. héten lesz, amikor is sor kerül a második (genetikai) ultrahangvizsgálatra. Nem tudom, hogy mondtam-e már, de a vírushelyzet miatt a férjemet nem engedték be eddig semmiféle vizsgálatra. Viszont most a dokim azt mondta, hogy a következő alkalomra jöhet ő is, ha szeretne, merthogy ez egy érdekesebb, hosszabb ideig tartó vizsgálat lesz. Azt is megjegyezte, hogyha a kapunál nem akarják felengedni, akkor szóljunk neki, és ő majd elintézi. Hát nem tudom, hogy hogy működhet ez, de akárhogy is van, nagyon örülök, hogy végre a férjem is látni fogja a babánkat, és nem csak az általam elmesélt dolgokból képzelheti el. Teljesen odavolt, mikor újságoltam neki, hogy következőkor ő is jöhet, azóta szinte minden nap elmondja a hasamnak, hogy nemsokára ő is látni fogja, ki van oda bent.

Tudtam, hogy egy bizonyos pontnál a háziorvosnál is jelentkeznem kell, de nem voltam benne biztos, hogy mikor is. Hát most szólt a doki, hogy a 17. és a 20. hét között megkell, hogy ezt ejtsem, amire külön kis oldal van a terhes könyvemben is. Ha mindent megnéznek, ami oda felvan sorolva, akkor egy egész hosszú vizsgálat elé nézek.

Itt úgy történik amúgy a háziorvosos rendelés, hogy ahhoz lehet csak menni, aki a legközelebb rendel a lakcímhez képest. Előre nem lehet időpontot kérni, csak kivételes esetekben, így oda kell menni, és szépen kiállni a hosszú sort, ami már reggel 7-kor sem a legkisebb. Jövőhéten megpróbálom lebonyolítani mindezt.

Éljen a home office!
 

Mindenképp elakarom mesélni a jól sikerült orvosi vizsgálat mellett a következő nagy örömhírt. Ami abból áll, hogy megkaptam a home office-t.

Ez úgy történt, hogy egy nyűgös reggelen, miután túl voltam egy orvérzésen, eléggé nyomott a fejem is, rávettem magam, hogy én biza beszélek a főnökömmel, hogy nekem mennyivel jobb is lenne otthonról dolgozni. Összeszedtem a gondolataimat, és persze a bátorságom, és szépen felvázoltam neki, hogy mennyire kellemetlen maszkban, fejfájással, derékfájással, orrvérzéssel az irodában ülni 9 órát. Teljes mértékben megértő volt, és érdekelte, hogy hogy képzelném én el ezt. Én kis szerényen, mondtam, hogy heti három nap otthon, és kettő az irodában már óriási segítség lenne.

Ezután mondta, hogy meglátja mit tehet, és legkésőbb másnap tudatja velem a döntését. Hát eltudjátok képzelni, hogy egész másnapig csak azon agyaltam, hogy vajon megengedi-e vagy nem?

Óriási meglepődésemre megengedte, hogy hétfőtől csütörtökig távmunkán legyek, és csak pénteken, ami amúgy is rövid nap, kell bemennem az irodába. Hát el nem tudjátok képzelni, hogy mennyire jól esett ezt hallani, épp, hogy nem szöktem a nyakába. És már másnap kezdhettem is otthonról. Mérföldkövekkel könnyebb így, teljes mértékben elégedett vagyok mindennel. Így pénteken kiélhetem élőben a szociális igényeimet, és hétköznap meg, minden zajlik telefonon vagy video híváson. Szerintem tökéletes ez a program nekem.

Valentin nap vs. német tanulás
 

Ez volt az első csendesebb Valentin napunk a férjemmel amióta együtt vagyunk. Mivel továbbra is minden zárva, itthon ünnepeltünk. Nem szoktunk máskor sem épp túlzásokba esni, de azért egy romantikus vacsora valahol, vagy egy wellness jól szokott esni. Most viszont úgy dobtuk fel a napot, hogy az egyik étterem vállalt ,,ágyba reggeli” házhoz szállítást, és mi lecsaptunk rá. Mi azért nem épp az ágyban fogyasztottuk ezt el, és nem is egyszerre mert hatalmas doboz finomabbnál finomabb érdekességek érkeztek. Ezt én megtetőztem még a férjem kedvenc mákos sajttortájával, amit már nagyon rég készítettem neki, és ő már eléggé hiányolta. Persze ezt meg is hálálta, egy gyönyörű szép csokorral.

Nem romantikáztuk át épp az egész napot, mivel nekem a héten lesz a német vizsgám, akartam még tanulni is egy kicsit. Az eredeti tervek szerint a vizsga két nap kellett volna, hogy tartson. Egyik nap az írásbeli, másik nap meg a szóbeli. Valamiért úgy döntöttek, hogy mégis egy napra sűrítik mindezt, ami egy részt szuper, mert egy nap lejár minden, másrészt meg nagyon fárasztó lesz.

Reggel 8-tól kezdődik az írásbeli, és tart egész 12-ig. Utána meg délután 3-tól jön a szóbeli. Ezzel csak az a baj, hogy három órát kell ott majd csövezzek. Mivel egy másik városban lesz, eléggé távol, így nem éri meg haza jönni, majd visszamenni újra. A másik gond meg, hogy még ebédelni sem tudok majd sehol, vagy beülni valahová, mert ugye semmi sincs nyitva. Na de mindezek mellett örülök, hogy végre megtartják, és nem mondták újra le. Remélem, hogy sikerülni fog, és akkor majd végre lelkiismeret furdalás nélkül alhatok, olvashatok, sorozatot nézhetek amennyit csak akarok.

Zserbó

Zserbó terhesnaplójának előző részeit itt találod:



A hatodik teszt után mondtam el a férjemnek, hogy gyerekünk lesz
Munka után első dolgom beszerezni minimum még öt tesztet. Ugyan tudtam, hogy reggel kell ezt csinálni, de estig mind az ötöt elfogyasztottam, és mind pozitívak lettek.
Tovább>>>

6. hét: Anyukám nagyi lesz, nem mama
Nagy boldogság következett, örömkönnyek, végül meg abban maradtunk, hogy ő nagyi lesz, és nem mama, mert ő tényleg fiatal anyósomhoz meg a dédikhez képest.
Tovább>>>

9. hét: Rosszul vagyok a kávé szagától
Az éhségrohamokon kívüli furcsa dolog, ami felütötte a fejét, a kávé iránti undor. Hihetetlen ez számomra, hisz nem tudom hány éve már, minden reggelem fénypontja a kávé.
Tovább>>>

10. hét: A véremmel együtt az életemet is kiszívják belőlem
Nem tudom elmondani azt az érzést, ami elfog, amikor szívják le a vérem, mintha vele egyszerre szívnák ki az életet is belőlem.
Tovább>>>

11. hét: Elkerülhetetlen volt a terhesnadrág-vásárlás
A régi nadrágjaim nagyon zavartak már, több sikertelen próbálkozás után lemondtam róluk, és beszereztem az első terhesnadrágjaimat.
Tovább>>>

12. hét: Betemetett minket a hó, február végéig minden zárva marad
Elméletileg egyes üzletek nyithatnak február 8-án, de az éttermek, hotelek egész február végéig zárva maradnak.
Tovább>>>

13. hét: A járványveszély alatt is kötelező bejárni a munkahelyemre
Hihetetlen mértékben csökkent az alkalmazottak motivációja, nem érti senki, hogy miért ennyire bizalmatlan a vezetőség.
Tovább>>>

14. hét: Mindent bevetettem, hogy elmúljon a fejfájásom
Egyik este annyira zavart már a fejfájás, hogy kifaggattam anyut, arról, hogy hogy is kell vizet vetni, mert otthon rengetegszer volt bevetve ez a megoldás.
Tovább>>>

15. hét: A szülés előtt nyolc héttel abba kell hagyni a munkát
A várandós anyáknak a szülés előtt nyolc héttel abba kell hagyniuk a munkát. Ekkor kezdetét veszi a szülési szabadság, az úgynevezett Mutterschutz.
Tovább>>>