Mivel a múltkori olvasós posztomra sokan írták, hogy igenis ők olvasnak a gyerekeiknek, illetve a gyerekeik olvasnak maguktól is, ismét jelentkezünk pár könyvajánlóval. Van köztük kicsiknek, kamaszoknak és szülőknek való is.
Kertész Edina: A lány, aki csillagász lett
Emlékeztek a BA régi szerző-kommentelőjére, kertedire, aki időnként jobbnál jobb gyerekkönyvekkel is jelentkezett itt? Mivel az általam korábban ajánlott könyvekből talán az egyik legnépszerűbb a sorozat egyik előző darabja, az Erdős Pál matematikusról szóló könyvecske lett (A fiú, aki imádta a matekot), remélem szeretni fogjátok Kertész Edina gyönyörűen illusztrált könyvét is, ami az első magyar női csillagászról, Balázs Júliáról szól.
„A Sváb-hegyi eldugott csillagvizsgálóban élt egyszer egy tudós csillagász. Egy anya, aki nappal a földi feladatait látta el, de ahogy lement a nap, és feltűntek az éjszakai égen az első fények, visszatalált a gyerekkori álmaihoz. A hajdani kislány ugyanis valaha folyton a csillagokról álmodott. Esténként az égboltot fürkészte, és kedvenc mitológiai szereplőinek csillagképekbe vetített alakját kereste.”
És bár akkoriban nők nemigen jelentkeztek erre a tudós foglalkozásra, neki mégis sikerült. A könyv végigkíséri a kislánykori és a felnőtt éveket, hogy aztán öreg néniként, világháborút-forradalmat túlélve költözzön ő maga is a csillagok közé. Az íróval a könyv kapcsán interjú is készült, itt lehet elolvasni. (Naphegy kiadó, nagyovis-kisiskolás korosztály)
Dmitry Glukhovsky: Poszt
A középiskolások közt lett kiemelkedően népszerű a Metro-trilógia orosz szerzője, aki ismét egy posztszovjet, poszt-apokaliptikus világról írt könyvet. A Moszkóviára redukálódott hajdani birodalom távoli „helytartóságán, egy igazi szovjet hangulatú, lepattant helyen próbál egy maréknyi összeverődött ember túlélni, a „központból” érkező csekély élelmiszer-szállítmányok segítségével a mérgező, halott folyó és az elnéptelenedett nagyobb város mellett, egy hajdani gyár romjain. A fiataloknak – a 17 éves, zenébe és gördeszkázásba menekülő Jegornak, akinek a nevelőapja felel azért, hogy a Poszton rend és béke legyen, vagy Misellnek, a Moszkvában szüleit elveszítő, nagyszüleihez menekült huszonéves lánynak, még vannak emlékeik a “korábbi” világról, és nem hiszik, hogy nem maradt semmi érdekes a Poszt határain kívül.
A felnőttek nagy része azonban mindent megtesz, hogy maradjanak a helyükön, és verjék ki a fejükből az ötletet, hogy a Poszton túl is létezik élet. Jegor viszont előszeretettel kimerészkedik a Poszt határain kívülre, és szeretne eljutni a mérgező gázokat kibocsátó folyó túloldalára is, hogy lássa, mi maradt a világból, szűkös és nyomorúságos otthonán kívül a halálos fenyegetés ellenére. Misell a Moszkvából látogató idegenek vezetőjének bármit megtesz, ha hajlandó visszavinni hajdani, idillikusnak tűnő korábbi életének színhelyére, miután néhány emlékét tartalmazó mobilja is végleg lemerül. Aztán megjelenik először egy megsiketült prédikátor, majd begördül a mérgező folyó elvileg megsemmisült “túlpartjáról” egy vonat is….és a Poszt lakói későn döbbennek rá, hogy ezt a “szállítmányt” nem szabad se továbbengedni, se a vagonokban lévőkkel közelebb megismerkedni. A vaskos könyvet én egy nap, a tizenöt éves lányom egy hét alatt olvasta el, hogy azután rögtön kölcsönkérje tőle egy osztálytársa. (Helikon kiadó, kamaszok-felnőttek)
Dr. Pompor Zoltán (alkotószerkesztő): Így mesélj, hogy olvasson!
Múltkori témánkat dolgozta fel igényesen ez az olvasóvá nevelést körbejáró, láthatóan szülőknek vagy leendő szülőknek készült könyv, melynek célja, hogy „tudományosan”, minden lehetőséget és minden korosztályt sorra véve vigyük el a gyerekeknek a jó könyvet, az olvasás élményét. Bemutatja a könyv emellett a mesepszichológiát, a budapesti Mesemúzeumot, a gyerekeknek kialakított, gyerekbarát könyvesboltokat, az olvasást támogató egyesületeket, fórumokat, internetes portálokat és blogokat is. Minden fejezet elején egy ajánlás egy hírnevet szerző embertől az olvasásról, mesélésről vagy könyvtárlátogatásról: Lackfi János, Balatoni József („Jocó bácsi”), Molnár Piroska, Fluor Tomi (!), Kemény Zsófi, Gyurkó Szilvia, Varró Dani, Rajkai Zoltán és mások szerepelnek a fejezetek elején, és mindegyikük be is mutat egy-egy, a szívéhez közel álló művet.
A fejezetek feldolgozzák a kötelező olvasmányok, a szövegértés a mesélés témáját, külön fejezet szól a népmesék szerepéről, de a hangoskönyvekről, a „tabu” témákat feldolgozó művekről, a „könyvvel való problémamegoldásról”* (*működik – VM), és a digitális mesetárakról is szó esik – a könyv megvásárlói mindjárt 300 darab animált mesével is megismerkedhetnek a könyv végén található QR kód használatával. Minden fejezet végén a témához illeszkedő, rövid könyvajánlók is találhatóak – babakortól nagykamaszokig. Találunk benne 21 napos „olvasós” kihívást (pont jó lehet téli szünetre J ), „és azt tudtad, hogy…?” valamint „rajtam nem múlik” rovatot, a figyelmes felnőtt pedig még szülőknek-pedagógusoknak ajánlott szakirodalmat is talál az egyik oldal alján. Nekem az illusztrációk annyira nem jöttek be, de hát ez nem egy klasszikus mesekönyv, nem rontja valójában az értékét. Miért is hagynánk meg a tanárok privilégiumának az igényes, és sokoldalú olvasásra nevelést, ha szülőként is sokat tehetünk érte (pedagógusnak készülő ifjaknak is kiváló mellesleg…)? Olvasásra fel! (Bookr Kids, szülőknek, pedagógusoknak, egyes fejezetek nagyobb gyerekeknek is)
Vakmacska
Olvastál mostanában jó könyvet (a gyereknek)?
Írd meg nekünk melyik az, miért tetszett, és kiknek ajánlod!
bezzeganya@bezzeganya.hu
