Nannie Doss áldozatai sok más női sorozatgyilkoshoz hasonlóan saját családjából kerültek ki. Az asszonyra az újságírók a „Vihogó nagyi” és a „Fekete özvegy” gúnyneveket ragasztották. Nannie egész élete során a tökéletes férfit kereste, de nem találta meg. A férfiakat, akik megbuktak a szerető férj szerepében, Nannie keményen megbüntette.
Nancy Hazel néven született 1905. november 4-én Blue Montainben, Alabama államban. Az anyának, Louisa Hazelnek négy lánya és egy fia született férjétől, James Hazeltől. Az apa vasszigorral uralkodott a családon. A gyermekeket korán munkára fogta, már ötéves koruktól a farmon kellett segíteniük. Fát vágtak, besegítettek a mezőgazdasági munkákba. Az apa nem sokra tartotta a tanulást, ha munkáról volt szó, a gyermekek nem mehettek iskolába, helyette dolgozniuk kellett. Nancy (Nannie) alig volt hétéves, mikor egy vonatút alkalmával beverte a fejét egy vasrúdba egy vészfékezés során. Utána sokat fájt a feje, és gyakran minden ok nélkül eszméletét veszítette. Nannie csak hat osztályt végzett el, aztán végleg otthagyta az iskolát. Bár nem tanult meg rendesen olvasni, nagyon szerette édesanyja romantikus regényeit és az újságok társkereső rovatait. Romantikus életet képzelt el magának, úgy gondolta, ha felnő, megtalálja ő is a szerelmet egy olyan férfi oldalán, aki mindenben megfelel az igényeinek – úgy, mint a regényekben. Az apa nagyon szigorúan fogta a lányokat, nem járhattak csinos ruhákban és szórakozni sem mehettek. Nem akarta, hogy férfiak zaklassák lányait.
Nannie 1921-ben egy textilgyárban kapott munkát, végre lehetősége volt kimozdulni otthonról és emberi kapcsolatokat építeni. A gyárban ismerkedett meg Charlie Braggs-szel, aki négy hónap udvarlás után, Nannie apjának beleegyezésével feleségül vette a lányt. Mivel Charlie anyjának nem volt több fia, az asszony ragaszkodott hozzá, hogy a pár nála lakjon. Egy percre sem hagyta békén a fiatalokat. Minden percüket ellenőrizte. Nannie hamar rájött, hogy hiába menekült el az apai szigor elől, most egy másik ember, az anyósa uralja mindennapjait.
1923-ban született meg első gyermekük, őt még rövid időn belül három gyermek követte. Nannie számára börtön volt a gyermeknevelés, inni kezdett és erős dohányossá vált. Éjszaka kiszökött otthonról, felkeltették érdeklődését a férfiak. Férjével kölcsönösen megcsalták egymást, gyakoriak voltak a féltékenységi jelenetek közöttük. A férfi sem vetette meg az italt. A házasság gyorsan pokollá változott. 1927-ben a két középső gyermek meghalt ételmérgezésben. Charlie gyanította, hogy Nannie mérgezte meg őket, szinte már rettegett a feleségétől, ezért legidősebb lányával, Melvinával elmenekült saját otthonából. Az újszülött Florine-t anyjával hagyta. Charlie anyja hamarosan meghalt.
Nannie, hogy fenntartsa magát és gyermekét, egy textilgyárban kezdett dolgozni. Charlie nemsokára visszatért új barátnőjével és Melvinával. Nannie és Charlie elváltak, az asszony gyermekeivel visszaköltözött szüleihez.
Újra romantikus magazinokat bújt, különösen a magányos szívek rovat érdekelte. Abban reménykedett, hogy ott fog rábukkanni élete nagy szerelmére. 24 éves volt, mikor egy hirdetésen keresztül megismerkedett a 23 éves Robert Frank Harrelsonnal. A férfi romantikus költeményt és a képét küldte el Nannie -nak, cserébe a nő egy tortát és egy fényképet küldött neki. Amikor találkoztak, Nannie meg volt győződve róla, hogy igazi lelki társra talált. 1929-ben összeházasodtak és Jacksonville-ben telepedtek le. Nannie hamar rájött, hogy férje alkoholista, és többször a törvénnyel is összetűzésbe került testi sértés miatt. Később a férfi Nannie-ra is kezet emelt, a házasság mégis 16 évig tartott. Közben továbbra is romantikus regényeket olvasgatott, és töretlenül hitt benne, hogy a herceg fehér lovon egyszer eljön érte.
Közben lánya, Melvina 1943-ban terhes lett. Kisfia született, Nannie nagyon boldog volt, szerette unokáját, Robertet. A róla készült képeket elnézve akár tökéletes nagymama is lehetett volna. Gyakran vigyázott a kisfiúra, mikor Melvina dolgozott. A lány 1945-ben újra terhes lett. Egy kislánya született, aki egy órát élt csupán. Az orvosok nem tudták megállapítani a halál okát. Melvina a szülés után kábult volt az étertől, és szörnyű álma volt. Anyja egy tűt szúrt a gyermek fejébe. Mikor magához tért, gyermeke már halott volt. Hat hónappal később, egy beszélgetés során megemlítette álmát férjének és anyósának. A szobában döbbent csend lett. kiderült, hogy a férj és anyja látták a szülés napján Nannie-t egy tűvel a kezében a lakásban. Melvina elutasította az anyja elleni vádakat. El sem tudta képzelni, hogy az asszony, aki annyira szerette a kis Robertet, megölné második unokáját. A kisfiúra a férj és anyós rosszallása ellenére továbbra is Nannie vigyázott. Egy nap azonban Robertet holtan találták, az orvosok fulladást állapítottak meg. Nannie később felvett egy a kisfiúra kötött 500 dolláros életbiztosítást.
1945-ben véget ért a második világháború. Frank, Nannie férje berúgással ünnepelte meg a nagy eseményt. Mikor hazaért, le akart feküdni feleségével, Nannie-nek viszont semmi kedve nem volt ehhez. Frank megerőszakolta. Nannie másnap patkánymérget öntött Frank whisky-jébe. A férfi szörnyű kínok között halt meg, halála azonban senkinek sem tűnt fel. Nannie végre megint egyedül maradt, és tovább kereshette álmai férfiját.
A magányos szívek rovatban bukkant rá Arlie Lanningre. Észak-Karolinába, Lexingtonba utazott, hogy lássa a férfit. Három napon belül összeházasodtak. Nannie azonban megint rosszul választott, férje nőcsábász és alkoholista volt. Nannie néha eltűnt otthonról, mikor megjött, nem emlékezett rá, merre járt. Otthon próbált megfelelni a jó feleség szerepének. 1950-ben férje szívelégtelenségben halt meg. Egy nappal halála előtt Nannie kávéval és szilvával kínálta férjét. Este Arlie az arzénmérgezés tüneteit mutatta. Az orvosok azonban halálát iszákos életvitelének tudták be. A ház, melyet a férfi nővére örökölt volna, leégett, Nannie pedig a biztosítási pénzzel eltűnt. Arlie anyjához látogatott, aki álmában elhunyt azon az éjszakán, melyet Nannie ott töltött. A nő ezután visszatért Alabamába, hogy ágyhoz kötött beteg nővérét, Dovie-t ápolja. A nő néhány nappal Nannie érkezése után álmában örökre elaludt.
Nannie ezek után a Gyémánt Kör társkereső klubban próbálta megtalálni az igazit. Megismerkedett Richard L. Mortonnal, aki Emporiából, Kansasből származott. Bár nem ivott, de a nőket szerette Nannie harmadik férje is. Louisa, Nannie édesanyja 1953-ban meglátogatta a párt, azzal a céllal, hogy hozzájuk költözzön idős éveire. Nannie megmérgezte. Három hónappal később a férj is követte Nannie anyját a halálba, szintén méreg által.
Ötödik férjével szintén hirdetés útján ismerkedett meg. Samuel Doss autópálya-ellenőr Tulsában, Oklahomában élt. Hamarosan feleségül vette Nannie-t. Sam nem ivott, nem futott a nők után, nem volt erőszakos. Becsületes ember volt, aki minden vasárnap templomba járt és szerette a természetet. Nannie azonban nagyon unalmasnak találta a férfit, hiányzott neki a szenvedélyes szerelem. Sam pontos időbeosztásának még a szex is áldozatul esett. Nannie romantikus regényeiben az együttlét mindig spontán és fergeteges volt. Külön zavarta Sam zsugorisága. Nem vehetett romantikus regényeket, nem nézhette a tévét bármikor, Sam ügyelt rá, hogy sose égjen feleslegesen a villany, korán aludni tértek. Nannie hamar elunta az életet Sammel, Alabamába ment. Sam azonban egy életbiztosítással és hozzáféréssel a bankszámlájához gyorsan visszacsalogatta a nőt. Nannie szilvatortát sütött, férje másnapra súlyos fertőzéssel került kórházba. 23 napig kezelték, miután hazaengedték, felesége kávét és vacsorát készített neki. Éjszaka Sam meghalt. A kezelőorvosa nem értette, hogyan történhetett mindez, hiszen a férfi teljesen jól volt, mikor hazaengedték. A boncolás során kiderült, hogy a férfit megmérgezték. Az orvosok szerint ilyen mennyiségű arzén egy csapat lóval is végzett volna.
Minden jel arra utalt, hogy Nannie volt a tettes. Letartóztatták, s az asszony bevallotta az összes gyilkosságot. Több áldozatot exhumáltak. Akik nem arzén által haltak meg, azokkal fulladás végzett. A teljes igazságra – hogy Nannie gyermekei és lányunokája hogyan halt meg – nem derült fény. Az újságírók azonnal felkarolták az esetet. Mindenki azt találgatta, Nannie miért követte el szörnyű bűntetteit. Bár menekült domináns és erőszakos apja elől, mégis sorra hasonló habitusú férfiakat fogott ki. Talán apján akart bosszút állni, mikor végzett velük? De miért ölte meg gyermekeit és unokáit? Vajon szülés utáni depresszióban szenvedett, vagy a gyermekkori fejsérülés okozott pszichés elváltozásokat Nannie-nél? A találgatások jó ideig munkát adtak a firkászoknak.
Közben kihallgattak egy férfit, John Keelt, akivel Nannie már akkor megbeszélt egy találkozót, mikor még Sam élt. Az újságírók megkeresték Charlie-t, a nő első férjét, aki már akkor gyanította, hogy két középső gyermekük haláláért Nannie a felelős. Azt nyilatkozta, hogy szinte rettegett a nő mellett, ha az asszonynak rossz kedve volt, Charlie nem nagyon evett az elé tett ételből, mert félt, hogy felesége vele is végez. Végül elmenekült.
Nannie-t 1955. május 17-én Elmer Adams bíró halálra ítélte. A végrehajtásra azonban nem került sor, mivel az elítélt nő volt. Így életfogytiglani börtönbüntetés várt rá. Bár bevallotta a többi gyilkosságot is, Oklahomában Sam megölése miatt ítélték el. 10 évet töltött az Oklahoma Állami Börtönben. 1965-ben leukémiában halt meg. Cellájában vagy 100 romantikus regényt találtak.
Juditty
Forrás:
http://menschenleer.blogspot.com/2010/04/nannie-doss-giggling-grandma.html
http://crime.about.com/od/serial/a/Nannie-Doss.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/Nannie_Doss
http://road2justice.wordpress.com/2012/03/04/women-rarely-given-death-penalty-in-oklahoma/
