„Márpedig azt mondták a szüleim, addig nem állnak meg, amíg öcsém is születik” – emlékszem még talán általános iskolából egy osztálytársam mondására. Három lány után végül született egy fiú. Aztán még egy, és a család itt úgy döntött, nincs több hely a lakásban. De már boldogan tették, hiszen volt elegendő fiú és lány utód is. Ha jól emlékszem, a többség családot alapított később, és aki vállalt több gyereket, ott született fiú és lány is.

Van, akinek olyan a mintázata, hogy az első, majd a második házasságban is egy fiú, egy lány születik – esetleg ugyanolyan sorrendben. Másnak nem így jön ki a lépés - emlékszem, hogy a lányom fényképét látva egy ismerősöm kissé keserves arcot vágott, mert neki több házasságból is kizárólag fiai születtek, „pedig én úúúúúúgy szerettem volna, ha születik egy kislányom.”. Apám családjában a legnagyobb és a legkisebb gyerek volt fiú, közte három leánygyerek született, anyáméknál pedig először két fiú, aztán két lány. A fiam egyik iskolatársánál kb. egy focicsapatnyi fiú született, az én egyik volt osztálytársaméknál pedig kizárólag lányok, szám szerint négy – úgy is, ha a legidősebb és a legfiatalabb közt volt vagy húsz évnyi korkülönbség.

Se szeri, se száma a babonáknak, ami ahhoz kapcsolódik, hogy az ultrahang és a genetikai tesztek előtt is meg lehessen jósolni a születendő baba nemét. Hogy áll a hasa a kismamának, milyen ételeket kíván, mire és kire nézett hosszabban, milyen évszakban fogant vagy született. Ahhoz is számos szokás kapcsolódik, amikor valaki „direkt” akart fiút vagy lányt – mondjuk a korabeli örökösödési vagy uralkodási szokások miatt.

Egy svéd kutatás feldolgozott kb. 4 milliónyi adatot, hogy valamiféle következtetést vonjon le, miért születik egy-egy családban csak fiú, vagy csak lány (akár négy-öt), és van-e bármelyik értelmesebben hangzó népi megfigyelésnek tudományos alapja, illetve befolyásolja-e az UTÓDOK gyerekeinek nemét az, hogy az illetőknek milyen nemű testvérei vannak. Az utóbbira a válasz egyértelmű NEM.  Korábbi kutatások jóval kisebb mintákkal dolgozva hajlamosak voltak pár téves következtetésre jutni, azt viszont megállapították, hogy ott, ahol szűkében vannak az élelemnek, ott mintha több lánygyermek születne az éhezés korszakában, mint fiú. A klímaváltozás is szerepet játszhat, a jövőben azt várják, valamivel több fiú, mint lány fog születni, ha tovább melegedik a Föld éghajlata. A kutatók egy része meg van győződve arról, hogy elsősorban az apa befolyásolja a születendő gyerek nemét, illetve a fogantatás idején a szülők hormonszintje befolyásolhatja még, ki érkezik a családba.

A „természetes” születési arány jelenleg normál körülmények közt az, hogy 105 fiúcsecsemő jut 100 lánycsecsemőre, amivel talán a háborúk hatását és a fiúk magasabb gyerekkori halálozási arányát akarja a természet kiegyensúlyozni. A brit statisztikák enyhe emelkedést mutattak a fiúk javára közvetlenül mindkét világháború után, és a háborúban szintén részt vett európai országokban hasonló trendeket figyeltek meg.

Vicces módon vannak állatok, amelyeknek szaporodásában a nemi arányokat sokkal jobban befolyásolják a környezeti hatások (pl. a hőmérséklet), és van olyan madárfaj is, amely kifejezetten tudja változtatni, milyen nemű csibék fognak milyen arányban kibújni a tojásból. De olyan hal is akad, ahol viszonylag kevés a hím, jóval több a nőstény (ilyen a Nemo-ból ismert bohóchal) – és ha a csapatból elpusztul egy domináns hím, akkor a legerősebb nőstény egyszerűen hímmé konvertálja magát, és a probléma meg is van oldva.

Vakmacska

Források:

https://edition.cnn.com/2020/02/18/health/boys-girls-run-in-families-wellness-scn/index.html

https://www.sciencedaily.com/releases/2008/12/081211121835.htm

https://www.thetech.org/ask-a-geneticist/which-parent-decides-whether-baby-will-be-boy-or-girl