Ezekben a könyvekben annyi a közös, hogy mindet gyerekeknek szánták.  Mivel valamilyen módon rendszerbe akartam tenni őket, nem találtam mást, mint a méretüket – a legkisebbtől a szép kövér példányokig.

Egy nap a városban – miniböngésző

A „klasszikus” böngésző mint olyan remek találmány, magányos felfedezésekre de főleg mindenféle összebújós beszélgetésre, rejtvényfejtésre jó – csak épp bitang nagy és nehéz (ti hol tartjátok? Nálunk egyetlen polcra se fér be állva a mérete miatt….), persze remek hogy tartós és jó minőségű, csak a fene viszi ezt nyaralásra, orvosi rendelő várójába, vonatra, balatoni strand fája alá.

Ezért feltalálták a miniböngésző-sorozatot, ami pont olyan, mint a rendes,  vannak benne izgalmas és részletgazdag rajzok ugyanolyan stílusban, ugyanúgy nehéz szétkapni még egy különösen megátalkodott két-háromévesnek is (vastag, minőségi karton), csak épp kicsi. Nagyon kicsi.

Lemértem: pontosan 9 x 12 cm.

A városos elődjei is nálunk vannak már egy ideje –  az Egy nap a vidámparkban és az Egy nap a tengeren című, valamelyik sarkát a kitartó Kicsinek azért sikerült zsenge korában kissé szétrágnia. Ma már ilyen gyerekségeket nem tesz, viszont a miniböngésző (amely ez esetben egy látványosan nyugat-európai külsejű, rendezett, sétálós-biciklis kisváros mindennapjait mutatja be) életmentőnek bizonyult valami autóúton, amikor konkrétan megakadályozta, hogy a testvérével szétcincálják egymást, valamint az én idegeimet. Böngészőzni jó, ennek nincs olyan baja sem, hogy az úristennek se fér egyik polcra sem, ezzel inkább olyan probléma adódhat, hogy jajj, melyik táskában felejtettem észrevétlenül.

De otthon is használható, akár esti mese utáni levezetésnek, sokkal egyszerűbb ügy, ha a kölök ezt felejti az ágyában, és nem mondjuk az Igazságos Mátyás király történeteit, ami körülbelül három kiló, és jelenleg a böngészők tetején lakik, mert az se fér be sehova.

Kertész Edina: A zenélő doboz (Pötyi és Pepita nyomoz II.)

Ez is kellemesen aprócska, gyerekkézbe való, mindazonáltal teljesen olvasható betűméretű és illusztrációkban sem szűkölködő könyvecske, már olvasni tudó gyerekek egyedül is nekivághatnak, ha már túlvannak a szótagoláson, de még nem múltak el mondjuk 10-12 évesek.

Kertedi régi ismerős ezen a blogon, ő szerkeszti a pénteki mesefolyamot, és írtunk annakidején ennek a könyvnek a korábban megjelent első részéről is, a könyvrészletet és az ajánlót itt lehet elolvasni.

Ezt a könyvet is leginkább nyári délutánokra tudom a legjobban elképzelni, már amelyik gyereknek jut ráérős elmélyülés diófa alatt vagy a nagyi szobájában mondjuk ebéd után. De amúgy felolvasható hosszúságúak a fejezetek, már ha nem akar valaki egy ilyen izgalmas-nyomozós könyvet amúgy egyvégtében felolvasni lefekvés előtt mondjuk csütörtök este.

A nyomozós történet örök, már a jó öreg Keménykalap és krumpliorr is efféle rejtélyekkel aratott kortalan sikert:  a városka állatai sorra tűnnek el, köztük Hercig, az idős úr kedvenc kutyája, Stefi néni majma, egy méretes krokodil és egy cirkuszi póni. Természetesen a gyerekek erednek a rejtély nyomába (az alcímben említett Pötyi és Pepita mellett feltűnnek az ikrek, Szücsök és Töcske – bocsánat, de felnőtt-aggyal ezen percekig röhögtem, a célcsoport nyilván nem asszociál efféle hülyeségekre mint én-, Galus főhadnagy fia Galuska,  vagy Fecó, a kiskorú természetbúvár, egy miniatűr Gerald Durrell), de mit keres a helyszíneken felbukkanó füllenyomat, és főleg kié?

De a Keménykalap és krumpliorrtól eltérően itt bizony van bűbáj és varázslat is, amivel a tolvaj eléri (ideiglenesen legalábbis) a célját.  „Rózsaszirom, kisdarázs, múljon rólad a varázs” – ezzel lehet hatástalanítani a különféle rontásokat. „Rézsarkantyú, holdkaréj, jó barátom, ne alélj!”- feleli rá hirtelen valahol gyerekkori emlékeim közül Szabó Magda Tündér Lalájából Csill, a patikus  – a történet változik, de a mese varázslata örök.

A könyv elejébe itt lehet beleolvasni.

Deborah Heiligman – LeUyenPham: A fiú, aki imádta a matekot – Erdős Pál hihetetlen élete

Amikor valamilyen könyvesbolt hirdetésében megláttam ezt,  azonnal tudtam, hogy meg  akarom szerezni – és nem is csalódtam benne. (abban inkább, hogy bár Erdős, a zseniális matematikus magyar volt ugyan, de nem magyar szerzőnek és illusztrátornak jutott eszébe képregény-féleséget készíteni a nagy tudós elképesztő életéről). A tudományokért rajongó Kicsi is osztozott lelkesedésemben: ezt kérte napokon át esti mesének.

A könyv- felnőtteknek is szánt – utószavából kiderült, a szerző komoly kutatómunkája előzte meg a rövid, egy oldalon csak pár mondatot író „valódi mesét”, és a rajzok is tudatos stratégia mentén készültek: az első oldalon a kis Pali feje felett harmonikus prímek láthatóak,  a későbbi ábrákon szereplő tételek is fontos szerepet játszottak Erdős Pál életében, és a 8-9. oldalon lerajzolt gesztusnak is van magyarázata: „ Kisfiú korában Pali vadul csapkodott a karjával, ha valami nagyon felizgatta. Ezzel a szokásával tizenéves korában se hagyott fel.A barátai kénytelenek voltak elmagyarázni a járókelőknek, hogy Palinak nincs semmi baja, csupán elmélyülten gondolkozik.”

Ilyen tömör, lényegretörő, tisztán érthető ugyanakkor teljesen „mesefolyamszerű” írásokat talán Marék Veronika készített itthon, de tudományos életrajzot még nem láttam ilyen módon feldolgozva. Üdítő élmény volt a sok bugyuta, cukrostakony vagy ijesztgetős gagyi után az egész kicsiknek, de nagyobbaknak  is élvezhető könyv, az ötéves fiamnak azóta egész határozott fogalmai vannak a prímszámokról.  Ezúton gratulálok szerzőnek, kiadónak, a Kicsi egyetlen „kritikát” fogalmazott meg: „lányosnak” találta a gyermek Erdős Pál ábrázolását, azt is kiszúrva, hogy az ábrázolt figurák közül csak neki természetellenesen nagy a feje.  Viszont azt is ő fedezte fel, hogy az utolsó oldalak egyikén található képes gráfon (amelyen számos tudós, híres ember, matematikus látható, akinek van Erdős-száma) az Erdős-számot nem csak a szám, hanem egy „színkód” is jelzi, amely az adott figurát (a gráf adott végpontját) körbeöleli.

Erdős Pál munkásságáról a nagyobbak a 444.hu kiváló cikksorozatában is olvashatnak. (pl.)

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?