Amíg egy modern nőnek kivizsgálások és gyógyszerek egész tárháza áll rendelkezésére, ha nem sikerül teherbe esnie, régen nem így volt. Évszázadokon át, ha egy nő nem esett teherbe, fel sem merült, hogy esetleg az a férfi hibája is lehet. Még a termékeny fiatalasszonyok is komoly bajba kerülhettek, ha nem voltak képesek fiút szülni. (Nagyon jó film a témához: A Hercegnő, eredeti címe: The Duchess, 2008.)
Meddőség: a nőt bélyegezték meg
Ma már mindenki tudja, hogy a gyerek neme a férfin múlik, de régen ez egyszerűen csak a nő hibája volt. Különösen olyan társadalmi helyzetben, ahol elsődleges volt a fiúörökös nemzése, egy meddő pár nőtagjának élete bizony pokoli lehetett. Egyes kultúrákban a gyermektelen párt új, gyermeket ígérő kapcsolatra kötelezték, de Európában bizony a kirekesztett, megbélyegzett szerep jutott annak, aki nem szült gyereket férjének. Mára tudjuk, hogy az esetek közel felében nem a nő a meddő fél, de ük- és szépanyáink bizony stigmaként hordozták párjuk meddőségét is.
Hagyományok
Biztos, ami biztos alapon ezért eleink húsvétkor jól meglocsolták a nőket. Termékenységhozó májusfát állítottak. Máig élő hagyomány az ifjú házasok fejére a termékenységet, gyerekáldást elősegítendő rizst szórni. Néphagyomány szerint termékenységet hozott az is, ha a nő olyan gyümölcsöt evett, amiben élet – értsd: kukac – volt. Biztosan mindenki látott ősi termékenységszobrokat, melyeken terhes nők jelképezték a termékenységet. (A férfi termékenységszobrok általában inkább az akcióhoz kívánatos nipp méretet ábrázolják.)
Az ókori egyiptomiak apró, magzati pózba kuporodó figurákat rejtettek a ruhájuk alá, sőt, még a temetkezés során is maguk mellett tartották ezeket, hogy legalább a túlvilágon biztosítsák a termékenységet. A művészetekben már az ókori Ízisz és Ozirisz történetétől fogva a modern vallásokig a Madonna kisdeddel közös képe jelentette a női szerep beteljesülését.
Isten büntetése
Hippokratész volt az egyik első, aki a gyermektelenséget egészségügyi problémaként kezelte, és salétromból, köményből, mézből és gyantából álló keveréket írt elő rá. A középkorban a meddőséget Isten büntetésének tekintették. Ha az ima a gyónás és böjtölés nem segített, az csak a nő bűnösségének mélységét mutatta. Mária Magdolna a „szajha” – a papok szemében a nőkről ez a kép élhetett, ugyanis az egyház úgy tartotta, hogy az olyan szexuális együttlét a nő részéről, ami nem a gyermeknemzést szolgálja, a terméketlenséghez vezet.
Fűben-fában-birkavizeletben
Minden bizonnyal ekkoriban is voltak olyan füvesasszonyok, akik valóban hatásos gyógynövénykeverékekkel kezelték a nőket (akár meddőség, akár a nem kívánt gyerekek ellen), de ezekről feljegyzések nemigen lehetnek, főleg, hogy 15–18. század között ezeket a nőket gyakran boszorkányként máglyán égették meg. (Azok a bábaasszonyok, akiknél túl kevés újszülött halt meg, szintén könnyen a máglyán végezhették ekkoriban, a boszorkányüldözések egyes becslések szerint közel kilencmillió áldozata között.)
A reneszánsz Angliában kancatejből, nyúlvérből és birkavizeletből álló italokat javasoltak a terméketlen nőknek. Szintén hatásosnak gondolták a tehénürülékből, gyógynövényekből és mézből kevert borogatást, mellyel a nők altestét kellett bekenni.
Egy 17. századi könyv azt javasolta a férfiaknak, hogy ha a feleségük hosszú ideig nem esik teherbe, akkor kiszárított és porrá őrült nyúlméhet keverjenek borba, és ezt itassák meg vele.
Később egyre pontosabbá váltak a fogantatásról és az emberi testről szerzett információk, ám a meddőséget ezután is megfelelő étrenddel, fürdő- és ivókúrákkal igyekeztek kezelni (Milan Kundera Halhatatlanság című regénye idevágó olvasmány). Mint ekkortájt majdnem minden baj ellen, persze ebben az esetben is gyakran érvágást vagy beöntést alkalmaztak, hogy a testből eltávolítsák a fogantatást akadályozó „mérgeket”.
A tudósok a 19. század végétől kezdtek el foglalkozni a férfiak meddőségével is.
Az 1930-as évektől váltak elérhetővé az első hormonpótló készítmények.
Lombik
1978-ban megszületett az első „lombikbaba”, Louise Brown. A lombikbabák mára már nem számítanak kuriózumnak (a lombikbébi eljárással született gyerekek több millióan vannak, arányuk mára a fejlett országokban az összes élve születés 4 százalékát teszi ki), de bizony a hőskorban az emberek még viszolyogva tekintettek rájuk. Azt gondolták, sajátos elbánást igényelnek. Az IVF-eljárás a férfimeddőség kezelésében is nagy előrelépést jelentett, mert így akár egyetlen hímivarsejt is elegendő a petesejt megtermékenyítéséhez.
1983-ban világra jött az első, lefagyasztott embrióból kifejlődött baba, illetve az első, donor által adományozott petesejtből kifejlődött kisbaba. Az 1990-es években pedig a férfimeddőség ellen kifejlesztett módszereket is sikerrel alkalmazták.
Forrás
Center
Bezzeganya az Instagramon!
Ha szereted a humort, a vicces képeket, Insta-oldalunkon terhességgel, gyerekneveléssel, anyasággal, családdal kapcsolatos, szórakoztató tartalmakat találsz.
Ha van Insta-fiókod, követheted is a Bezzeganyát>>>
Családtervezés, terhesség, szülés, gyereknevelés, egészség-betegség, szórakozás – ezekben a kategóriákban témánként tudsz böngészni a tartalmaink között. Kövesd a Bezzeganyát a Google+ -on is!
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
