Hihetetlen és felfoghatatlan, hogy ilyen öreg vagyok hogy a nagylányom idén már nyolcadikos. Ez a napi dolgokon túl felvet egy újabb kérdést: egy egész életre kiható, igen nagy horderejű döntést kell hoznunk. Hol tanuljon tovább a gyerek?
Továbbmegyek. Hol tanuljon tovább az a gyerek, akinek egyelőre halvány lövése nincs róla, hogy mi szeretne lenni. (Tegye fel a kezét, aki tizennégy évesen pontosan tudta, hogy melyik az a pálya, amin majd dolgozni szeretne! – Jó, nyilván van ilyen is, de azért jóval kevesebb.)
Na szóval. A helyzet a következő. A bizonyítványban szereplő jegyei nem túl fényesek. A matek nem nagyon megy neki, illetve ha megy is, kicsit lassabb benne, mint az átlag (erről papírunk is van). Az új suliban (tavaly váltottunk) imádja a történelmet és az irodalmat, gyakran ír novellákat, és egyszer egy cikkem megírásában is segített. A régi sulijában rajz tagozatra járt, szerintem (biztos elfogult vagyok) nagyon jó festményeket és grafikákat készít. A mai napig imád rajzolni, vázlatfüzete tele van a legkülönbözőbb technikával készült alkotásokkal, sőt, a Youtube-ről lesve olajfestményeket is készítettünk már (végre nekem is volt sikerélményem!). A fizika, kémia felejtős, a biológia azért érdekli, illetve rákapott az angol nyelvre is (egyrészt sikerélménye van benne, másrészt megértette, hogy ha boldogulni akar /akár külföldön/ nélkülözhetetlen egy idegen nyelv tudása). Képes leülni és órákig tanulni egy-egy tárgyra - ha érdekli, de azért gyakran kell "rugdosni".
Idáig jutottam. Egy beszélgetés során az egyik barátnőm a kezembe nyomott egy névjegykártyát: egy pályaválasztási tanácsadó neve és telefonszáma volt rajta. Bevallom, nem is hallottam még ilyenről. A barátnőm elmesélte, hogy ő elvitte hozzá az ingyenes(!) tanácsadásra a fiait, és segítségével mindet felvették oda, ahova a tanácsok alapján jelentkeztek. Ódákat zengett a tanácsadóról: hatalmas a tudása, emberismerete, naprakész a főváros iskoláival, az oktatási rendszerrel, iskolatípusokkal kapcsolatban, és képes segíteni azoknak is, akiknek halvány lila gőzük sincs arról, hogy merre tanuljanak tovább.
Felhívtam a szakembert, időpontot kértem, és elmentünk a lányommal. Egy órát töltöttünk nála, mindenfélét kérdezgetett a gyerektől (meg időnként engem is bevont, hogy hogyan látom én a dolgokat). Látva tétovázásunkat, felajánlott egy szintén ingyenes lehetőséget: egy képességfelmérést, melyből kiderül, hogy a gyerek mely területeken erős, miben gyenge, ez pedig segíthet abban, hogy milyen irányban induljunk el. Már jelentkeztünk a vizsgálatra, várjuk az időpontot.
A tanácsadó azt mondta, elméletileg mind a három iskolatípusban gondolkozhatunk. Első körben én elvetettem a szakiskolát. Maradt a szakgimnázium és a gimnázium. Utóbbi akkor jó, ha nincs konkrét elképzelés a továbbiakról, előbbi pedig szakmát is ad, és érettségi bizonyítványt is. Megtudtam, hogy ha a gyerek elindul egy bizonyos szakma irányába, onnan lehetetlen másikra áttérni, tehát a döntés véglegesnek mondható. Ezt kerüli ki a gimnázium, hisz ekkor van még további négy év orientálódni. Viszont arra is gondolni kell, hogy gimi után mi lesz, ha mondjuk nem tud/akar a felsőoktatásban részt venni (remélem, nem így lesz). Szóval nem egyszerű.
Megtudtam azt is, hogy ha gimnáziumban gondolkozunk, akkor a legcélszerűbb a lakhely alapján választani (és nyilván meg kell nézni a tavalyi ponthatárokat, és csak oda beadni, ahol valóban van esély), hogy ne kelljen minden nap átszelnie a várost a gyereknek. Szakgimnáziumoknál már nehezebb a helyzet, mert egy-egy szakterülethez kapcsolódóan nincs belőle annyi, mint a gimikből. Itt tehát a szakterület alapján kell választani, a helyszín másodlagos.
Abban maradtunk a tanácsadóval, hogy megcsináljuk a tesztet, a gyerek megírja a központi felvételit, megnézzük a félévi jegyeit, majd ezek alapján döntjük el véglegesen, hogy hova és milyen sorrendben adjuk be a felvételi kérelmet. Addig is javasolta, hogy menjünk el a továbbtanulási kiállításokra (a szakmazz.hu-ra például az osztállyal együtt mennek, de én is elkísérem őket), és mindenképp vegyünk részt a kiszemelt iskolák nyílt napjain, hogy személyes tapasztalatunk legyen a környezetről, a légkörről, a tanárokról és a diákokról.
Izgalmas hetek előtt állunk!
Tünde
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
