Nancy Spungen nem volt átlagos lány, ez már kisgyermekkorában megmutatkozott. Imádta a zenét, rajongó volt, de az a fajta, akit az angol nyelvben a negatív csengésű groupie szóval illetnek. Alig múlt húszéves, mikor meghalt, neve mégis legenda lett egy modern Rómeó és Júlia történetben. De ez a sztori cseppet sem volt romantikus.
Nancy Laura Spungen 1958. február 27-én született Philadelphiában, középosztálybeli zsidó család gyermekeként. Apja utazó ügynök volt, anyja később bioboltot nyitott. Nancy születésekor cianózist kapott, nyakára tekeredett köldökzsinórral született. Anyja, Deborah elmondása szerint nehezen kezelhető baba volt, nemcsak egyszerűen sírt, hanem görcsösen sivított egész nap. A gyermekorvos barbiturátot írt a három hónapos babának. Bár édesanyja agresszív, kezelhetetlen kisgyermeknek festette le, Nancy kivételesen magas intelligenciával rendelkezett és nagyon jól tanult az iskolában.
Húgát, Susant gyakran bántotta, de öccsével, Daviddal gondoskodó volt. A család életét pokollá tette zsarnokoskodó természetével, nem egyszer anyjára is rátámadott. Mivel gyakran lógott órákról, 11 évesen kirúgták az iskolából, szüleinek új intézményt kellett keresnie. Problémás gyerekek bentlakásos iskolájába került. 1972-ben megszökött és felvagdosta a csuklóját. 15 éves volt, mikor a pszichiáter skizofréniát diagnosztizált nála. Ennek ellenére sikeresen elvégezte a Lakeside High Schoolt 1974-ben és felvételt nyert a Coloradói Műszaki Egyetemre.
Már öt hónap után bajba került marihuána birtoklása miatt. Később lopott holmikat találtak a kollégiumi szobájában, így letartóztatták. Az egyetem kizárta soraiból, apja utána ment, elfogadta a felajánlott vádalkut, de Nancyt kitiltották Colorado államból. Bár talált munkahelyet, de az első nap kirúgatta magát. Mivel drogozott és nem volt pénze, lopott. Deborah lánya halála után egy könyvben próbált válaszokat találni a történtekre. Szerinte Nancyt semmilyen erkölcsi gát nem tartotta vissza, egyre durvább dolgokat tett. Undorító volt, amit művel, szörnyű volt nézni, hogy egy ilyen tehetséges gyerek tönkreteszi magát. Nem tudták megállítani. 17 évesen New Yorkba költözött, vetkőzésből élt, később prostituáltként szerzett pénzt lakbérre, drogra, koncertjegyekre. Barátai szerint fojtogató polgári nevelést kapott, gyűlölte a szüleit. Viszont imádta a rock’n’rollt, kedvenc együttesei körül forgott az élete.
A hetvenes években még nem tátongott akkora szakadék a zenészek és a rajongók között, Nancy különben is bármit megtett azért, hogy a bandák közelében legyen. Megfordult az Aerosmith, a New York Dolls, a Ramones, a Heartbreaker, a Bad Company tagjai körül. 1976-ban Jerry Nolan New York Dolls tag után Londonba utazott. Ebben az évben volt a híres Anarchy turné, ahol a Sex Pistols is fellépett. Nancy átlagos lány volt, nem játszotta meg magát és nem tagadta, hogy lényegében ő egy prostituált. A zenészek gyakran kaptak tőle gyógyszereket. A többi lány kerülte, kigúnyolták a háta mögött. Nancy fejébe vette, hogy összejön az együttes valamelyik tagjával. Johnny Rottent szemelte ki, de a férfinek nem kellett a zűrös lány. Sid Vicious azonban nem utasította vissza közeledését. Jayne County előadóművész szerint Nancy bárkivel lefeküdt a bandákból. Senki sem szerette New Yorkban és gyűlölték Londonban is, mert kikezdett Siddel.
Sid Vicious 1957. május 10-én született Lewishamben, Londonban, John Simon Ritchie néven. Apja, John Ritchie a Buckhingam palota őrzője, és egész jó harsonás volt. Anyja, Anne McDonald fia születése után csatlakozott a légierőhöz. John és édesanyja Ibizára költöztek. Apja azonban nem követte őket, hiába tett ígéretet előzőleg, hogy utánuk megy. 1965-ben Anne hozzáment Christopher Beverleyhez. A kisfiú felvette nevét, John Beverleynek hívták ezentúl. Mostohaapja 1967-ben meghalt. John és anyja visszatértek Angliába, gyakran költöztek. A fiú először 1973-ban találkozott John Lydonnal (a későbbi Johnny Rotten Pistols énekessel), a Hackney Technical College tanulói voltak. Gyakran megfordultak Malcolm McLaren és Vivienne Westwood kis üzletében, mely a Let It Rock, később a Too Fast To Live Too Young To Die majd a SEX nevet viselte, hiszen az új divathullámot kiszolgálva provokatív majd fétisruhákat árultak. A divatellenes butik a punk öltözködés alapja lett.
A két fiatal gyakran keresett pénzt utcazenéléssel, bár állítólag inkább azért fizettek .jpg?full=1)
nekik, hogy hagyják már abba a borzalmas macskazenét. Jonh Lydon hörcsögét Sidnek hívták, és mikor az egyszer megharapta barátját, a fiú így kiáltott fel: „Sid nagyon gonosz!” (Sid is really vicious!) Így maradt rajt a történet szerint a Sid Vicious név. A Pistols ötlete McLaren fejéből pattant ki, Paul Cook dobos, Steve Jones gitáros, Glen Matlock basszusgitáros és John Lydon énekes közreműködésével. Valahol ők is McLaren kiterjedt üzleti vállalkozásának részét képezték: divat, művészet, zene, üzlet. Johnny Rotten nem volt kiváló énekes, nem is ezért került a csapatba. „Zöld hajjal lépett be. Érdekesnek találtam az arcát. Elégedett volt a külsejével. Egy olyan „Gyűlölöm a Pink Floydot” póló volt rajta, amit biztosítótűk tartottak össze. Johnban volt valami különleges, de amikor megszólalt, akkor kiderült, hogy egy seggfej. Tényleg az volt, de okos. Egy okos seggfej.” – emlékezett később McLaren.
Első nagyobb koncertjükre 1976. február 12.-én került sor, Rotten nem fogta magát vissza a színpadon, tört-zúzott. „Valójában minket nem a zene érdekel, hanem a káosz.” – mondta később Steve Jones egy interjúban. Egyre több koncert és botrány következett, a punk életérzés bevette Londont. A Pistols lemezborítói, plakátjai, öltözködése, nihilizmusa és kamaszos sértődöttsége a punk kultúra szimbólumai lettek. Megszületett az első kislemez, az Anarchy in the U.K. 1977-ben Matlock kilépett az együttesből. ekkor került Sid Vicious a csapatba, mint Rotten barátja. Bár előtte már két együttesben játszott, gitározni kevésbé tudott, viszont karizmatikus egyéniségnek és elég őrültnek tartották. McLaren szerint Johnny Rotten volt a punk hangja, Sid pedig az attitűdje. Őt tartják a pogózás kitalálójának. Ebben az időben ismerkedett meg egy szórakozóhelyen Nancyvel.
A God save the Queen kislemez 1977-ben már Sid közreműködésével született, majd két szintén sikeres kislemez. Zenéjük meglovagolta a britek monarchiaellenes érzelmeit, a munkanélküliség okozta frusztrációt. Rotten szerint a saját munkásosztálybeli eszméiket juttatták be a közbeszédbe. McLaren így fogalmazott: „Hitelessége kimagaslik a mai karaoke pótlékkultúrából, ahol minden és mindenki eladó… a punk nem eladó, és sosem volt az.” 1977-ben kezdte el felvenni az együttes a Never Mind the Bollocks, Here’s the Sex Pistols albumot. Sidet megpróbálták távol tartani a stúdiótól botrányos játéka miatt. Ez nem volt nehéz, mert Hepatitis C miatt kórházban ápolták. Nancy rendszeresen látogatta. Hiába próbálta a média, az üzletláncok, a hatóságok megakadályozni a trágár szövegű album és kislemezek terjedését, a Pistolssal csak jót tettek. Sidet elragadta a hírnév. Heroinozott, nem volt koncert balhé nélkül. Nancyvel elválaszthatatlanok lettek, életül a szex és a drogok körül forgott. Sid egyre kevesebbet foglalkozott a Pistolssal és egyre több drogot fogyasztott. Ráadásul a különös természetű Nancyt, aki egy érzelmi hullámvasúton ült, hallucinációk, paranoid téveszmék gyötörték, senki sem szerette. McLaren és csapata egyszer megpróbálták „visszaszöktetni” Amerikába, de természetesen ez nem sikerült. Nancy és Sid csak még jobban egymásba kapaszkodott az eset után és egyre jobban elfordultak a többiektől.
A csapat tagjai úgy gondolták, hogy Nancy az oka, amiért Sid egyre életuntabb, egyre többet drogozik. Romboló ötletekkel tömi a fejét, gyakran beszél öngyilkosságról és a többiek ellen fordítja a fiút. Csak bajt csinált. Johnny Rotten és felesége Nora egyenesen szörnyetegnek nevezték. Egy önpusztító embernek, aki elhatározta, hogy annyi embert ránt magával, amennyit csak lehet. Nancy beteg volt, és állapotán a drogok csak rontottak. Elindult az amerikai turné, de a csapatot nem fogadta olyan lelkesen a közönség, ahogy Angliában. Sid vagdosta magát, verekedett, szidta vagy leköpte a közönséget és folyton ment a drog után. Narcisztikus, önpusztító viselkedésével folyton bajt kevert. San Francisco-i koncertjük az utolsó volt, 1978. január 17-én a Sex Pistols feloszlott a bandatagok közötti folyamatos feszültségnek és botrányoknak köszönhetően.
Sid New Yorkba utazott, Nancy lett a menedzsere. Meglátogatták Nancy szüleit Philadelphiában, de a találkozás nem sikerült túl jól. Akkor már mindketten súlyos heroinfüggők voltak. Még felénekelte a My Way című slágert Párizsban, mely egy Pistols-filmben lett volna hallható. Önálló előadóként azonban nem volt sikeres, Sid Sings című koncertalbuma nem teljesítette be a hozzá fűzött reményeket. Bár a fiatalok úgy döntöttek, hogy részt vesznek egy elvonókúrán, elhatározásuk nem bizonyult tartósnak. A New York-i Chelsea Hotelben szálltak meg, ami a művészek és drogosok közkedvelt találkozóhelye volt. Lakott itt Janis Joplin, Jimi Hendrix és Bob Dylan is. A pár gyakran veszekedett, verekedett, volt, hogy cigarettával égették össze egymást. 1978. október 12-én Nancy Spungent szúrt hasi sebbel találták meg a Chelsea Hotel 100-as szobájában. A mosdó alatt feküdt elvérezve egy fekete fehérneműben. Valaki értesítette a mentőket és a rendőrséget. A kábítószertől bódult Sidet bilincsben vitték el. Először azt mondta, nem ő tette, majd azt, hogy megszúrta, de nem akarta megölni. A gyilkos fegyver Sid kése volt, melyet egy nappal előbb vásárolt, mivel a Dead Boys énekes Stiv Batorsnál látott hasonlót, és nagyon megtetszett neki.
Vicious egy interjúban elmondta, hogy este veszekedtek, de nem ő szúrta le Nancyt. „Sosem szúrtam le. Szerettem őt, de ő úgy bánt velem, mint a szarral.” Később azt vallotta, hogy Nancy egy vita során esett bele a késbe. Mivel előző este nagy parti volt a szobában, többen emlékeztek, hogy Nancy rengeteg pénzt mutogatott. Feltételezik, hogy egy balul sikerült drogügylet vagy rablás állhat a gyilkosság hátterében és Rockets Redglare későbbi humorista neve is felmerült. A lány megpróbálta megakadályozni, hogy elvigyék a pénzt, Sid pedig túl kába volt, hogy észrevegye, mi történik. Nancy nem halt volna bele a hasi szúrásba, ha időben kórházba kerül. Hosszú órák kellhettek, míg meghalt.
Halálával kapcsolatban megdöbbentő nyilatkozatok születtek. Marco Pirroni, az Adam and the Ants gitárosa azt nyilatkozta: „Nem tudom, hogy megérdemelte-e, hogy leszúrják. De örülök, hogy így történt, mindannyian jót nevettünk rajta. Visszatekintve, kibaszott egy nő volt. Valami baj volt vele, azon kívül, hogy fantasztikusan hülye volt.” Steve Jones, a Pistols gitárosa szerint mindenki tudja, hogyha egy tyúk beleüti az orrát egy rock’n’roll banda dolgaiba, az öngyilkosság. Chrissie Hynde zenész véleménye lesújtó: „Az igazat megvallva, nem csodálom, hogy valaki megölte. A nyafogása több volt, mint amit az ember el tud viselni.” Valóban ekkora közutálatnak örvendett Nancy? Victor Collichio színész, szövegíró szerint intelligens volt és nagyon is tudatos. Kilométerekről kiszúrta, ha át akarják verni. Nancy úgy érezte, Sid megérett a szólókarrierre és mindent elkövetett, hogy a fiú a Pistols nélkül is kipróbálja magát.
Sidet a Rikers Island börtönbe szállították. Eredetileg 50000 dollár óvadékot kértek szabadlábra helyezéséért. McLaren tárgyalásokat folytatott az összeg csökkentése érdekében, de végül a Virgin Records kifizette a pénzt egy új album reményében. Október 22-én Sid öngyilkosságot kísérelt meg, ezért a Bellevue kórházba szállították. Itt szintén megpróbált véget vetni életének, de a személyzet tagjai visszahúzták a nyitott ablakból. Hamarosan azonban újra börtönbe került - december 9-én -, mert megvágta egy törött üveggel Patti Smith bátyját, Toddot a Hurrah! nevű manhattani szórakozóhelyen. Elvonókúrán esett át. Február 2-án szabadult, új barátnője, Michelle Robinson lakásán, a Bank Streeten, Greenwich Village-ben ünnepeltek. Visszaemlékezések szerint Sid szintén heroinfüggő anyja vagy egy barátja, Peter "Kodick" Gravelle hozott nagyon tiszta heroint a bulira. Sid, aki akkor tiszta volt, belőtte magát. Nem tudták magához téríteni. Hajnali háromkor aludni tértek. Sid később megtalálta a maradék heroint és újra belőtte magát. Reggel holtan találták ágyában. Később anyja egy búcsúlevelet talált a zsebében: „Volt egy egyezségünk Nancyvel a halálunkkal kapcsolatban és be kell tartanom az alku rám eső felét. Kérlek, temessetek a kedvesem mellé, a bőrdzsekimben, a farmeromben és a motoros csizmámban.”
Mint ahogy Nancy halála, Sidé sem tisztázott. Nagyon szerethette Nancyt, erről szerelmes levelek és ismerősök beszámolói vallanak. Vajon tényleg nem akart nélküle élni? Anyja, Anne 1996-os öngyilkossága előtt azt állította Alan Parker újságírónak, ő adta be a halálos adag heroint Sidnek, mert látta fia kétségbeesett vergődését Nancy és a börtön miatt. Később az újságíró Who killed Nancy? címmel filmet rendezett a sztoriból. Mivel Anne a barátja volt, tisztázni szerette volna Sid nevét. Felhívja a figyelmet néhány olyan körülményre, melyek szerint Sid nem lehet a gyilkos. A gyilkosság estéjén a fiú nagy adag barbiturátot és Tuinalt vett be, és nem volt magánál. A My Way című dal bevételeként kapott pénz eltűnt a szobából, viszont néhány nap múlva egy, a hatodik emeleten lakó drogos férfinél – neve Michael – láttak nagy köteg pénzt Nancy lila hajgumijával átkötve. Az ügybe keveredett Redglare szintén megemlítette ezt a férfit vallomásában.
Valószínűleg már sem fog kiderülni, pontosan hogyan halt meg Sid és Nancy. A rajongók szerint a szerelmespár együtt próbált öngyilkos lenni, de Sid mégis gyáva volt megtenni az utolsó lépést. Nancy gyakran hangoztatta, hogy nem fogja megérni 21. születésnapját. Vannak, akik számára egyértelmű, hogy csak Sid tehette. Vagy a dílerek. Vagy Michael, a drogos. A lehetőségek száma végtelen. Mivel Sid meghalt, a rendőrség nem fektetett több energiát az igazság kiderítésébe. A két fiatal punk ikonná vált, filmek, könyvek születtek róluk. Nancy a hírhedt Courtney Love példaképe lett, bár nem kapta meg filmszerepét, csak barátnőjét játszhatta el. Nancyt Philadelphiában temették el. Mivel zsidó volt, Sidet nem temethették vele közös sírba. A legenda szerint anyja és néhány barátja azonban Sid hamvait Nancy sírjára szórták.
Forrás:
http://nymag.com/arts/popmusic/features/51394/ http://www.nydailynews.com/news/crime/ballad-sid-vicious-nancy-spungen-article-1.304400
http://en.wikipedia.org/wiki/Sid_Vicious
http://en.wikipedia.org/wiki/Nancy_Spungen
http://en.wikipedia.org/wiki/Sex_Pistols
http://www.punk77.co.uk/wip/nancyspungenawomanwronged.htm
http://larvatusprodeo.wordpress.com/2007/12/03/sexist-bollocks-and-nancy-spungen/
http://www.theguardian.com/music/2009/jan/20/sid-vicious-film
http://www.punk77.co.uk/wip/nancyspungen.htm
Juditty
