nevelőszülő kampány állami gondozás gyerek

Közel 7000 gyerek él ma gyermekotthonban, drasztikusan magas a hiányzó nevelőszülők száma. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az SOS Gyermekfalvak kampányával, amelyben nevelőszülőket keresnek, és eloszlatnák a nem-tudásból fakadó tévhiteket és előítéleteket. Ma van az állami gondoskodásban élő gyerekek napja.

Bár 2014 óta jogszabályi változások nyomán minden gyermekvédelmi gondoskodásba került, 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni, ez nem tud megvalósulni. 23 ezer (!!!) gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, harminc százalékuk (!) gyermekotthonban. A legfrissebb KSH adatok szerint 5400 aktív nevelőszülő van az országban és körülbelül kétezer hiányzik ahhoz, hogy minden tizenkét év alatti gyerek családban nőhessen fel. A kampány azt szeretné elérni, hogy minél többen jelentkezzenek nevelőszülőnek. Amely NEM azonos az örökbe fogadással.

Az SOS egy korábbi felmérése szerint tízből hat ember szerint az egyik visszatartó ok a nevelőszülői hivatás választásánál, hogy a nevelőszülők nem kapnak megfelelő anyagi támogatást és a nem anyagi jellegű támogatás is alacsony. Azt ugyanakkor kevesen tudják, hogy a nevelőszülőség munkaviszony, amely beszámít a nyugdíjba, és társadalombiztosítási ellátásra jogosít abban az esetben is, ha csupán egy gyermeket fogad be valaki.

„Általában, amikor azt mondom, hogy nevelőszülő vagyok, az emberek azt szokták gondolni, hogy van egy asszony, testesebb asszonyság, olyan ősanya típus, hat-nyolc-tíz gyerekkel. Akkor én elmondom, hogy van nálam kettő és én meg dolgozom és a saját lakásomban élünk, és akkor csodálkoznak” – állítja Judit, aki az SOS Gyermekfalvaknál nevelőszülő, emellett gyógytornászként dolgozik.

Az adatok szerint a nevelőszülőséget választók közel fele (44 %) egy vagy két gyereket fogad be családjába, sokszor egy másik munkaviszony mellett nevelik őket.

„A nevelőszülőket és neveltjeiket övező tévhitek és előítéletek, a médiában a nevelőszülőségről megjelenő negatív hírek is visszatarthatják az embereket attól, hogy ezt a hivatást válasszák”- mondja Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.

Az SOS egy korábbi felmérése szerint számos előítélet övezi a gyermekvédelemben élő gyerekeket; a felnőtt lakosság hét százaléka gondolja úgy, hogy maga a gyerek tehet róla, hogy állami gondoskodásba került. Az SOS egy másik felmérése rámutat arra is, hogy a válaszadók kétharmada úgy véli, a nevelőszülőknek is meg kell küzdeniük a társadalom előítéleteivel. Utóbbi kutatás szerint a nevelőszülőséget választóknál más a motiváció fiatalabb és idősebb korban. Míg az idősebb korosztálynál még gyakori indíték, hogy nem lehettek saját gyerekeik, vagy kirepültek már a fészekből, a fiatalabb korosztályban erősebben jelenik meg a társadalmi felelősségérzet.

„A nevelőszülőnek jelentkezők általában 2-3 százaléka (ez döbbenetesen kevés) felel csak meg a feltételeknek. Ez az alacsony arány részben annak tudható be, hogy jó esetben szigorú szakmai szűrésen mennek keresztül (hogy a hajdani rémtörténetekhez ne fűződjenek újak....nem az Árvácska korában élünk). Egy nevelőszülőnek nagyon elfogadó, rugalmas és stabil személyiségnek kell lennie, magas érzelmi érettséget igényel ez a feladat, aminek csak kevesen felelnek meg – mondja Szilvási Léna. - A jelentkezők legnagyobb számban az ingatlan nem megfelelő mérete miatt esnek ki, vagy azért, mert valójában örökbe szeretnének fogadni, és összekeverik a nevelőszülőséget az örökbefogadással” – teszi hozzá.

Ez utóbbit támasztja alá Lovas Dóra is, aki saját gyermeke mellett egy kicsit is nevel nevelőszülőként férjével.

„Amikor először találkozunk valakivel és meglátják Bencét, azt hiszik, hogy ő is a vér szerinti kisfiam és nagyon meglepődnek, amikor kiderül, hogy a nevelőszülei vagyunk” – osztja meg tapasztalatát a 29 éves nő.

Az SOS Gyermekfalvak idén harmadszorra szervezi meg az állami gondoskodásban élő gyerekek napját. Ebből az alkalomból, október 7-én a budapesti Nyugati téren utcai performansz keretében 2000 árvácskát (virágot, nem gyereket...) osztanak szét, hogy felhívják a figyelmet a problémára, népszerűsítsék a hivatást és hiteles információkat adjanak róla. Ezen a napon a 4-6-os villamos vonalán is hallhatnak az utazók a nevelőszülőséggel kapcsolatos kis bejátszásokat, hanganyagokat, ismertetőket. Bár nem túl valószínű, hogy az ember a villamoson döbben rá, hogy szeretne nevelőszülőnek jelentkezni, talán elindítanak ezek az figyelemfelhívó akciók egy gondolkodás-és cselekvéssort, amely következményeként több gyerek kerülhet fogadó családba, a megfelelő nevelést biztosítani képtelen intézmények helyett.