Egy ezeregyedik meddőségi történet.
Én sem voltam mindig okos és elővigyázatos, azt pedig tudjuk, hogy a fiúkra ráimádkozni a gumit néha olyan, mint egy 5 éves halloween-i jelmezére ráhúzni az esőkabátot. De „baj” sosem lett. Micsoda szerencse, nem?
Aztán megismerkedtem a férfival. Ő valahogy más volt, mint a többi. Olyan lassú víz partot mos. Még másoddiplomázott a munka mellett, én akkor kezdtem a mesterszakot, diákmunkáim voltak, hogy legyen azért valami zsebpénzem, még bulikáztam hébe-hóba, szedtem is magamra pár kilót, amitől nem tudtam megszabadulni… Akkor történt meg először, hogy két hetet késett. Egyikünk sem volt felkészülve erre, volt is nagy vitatkozás, Ő még nem akart gyereket. Én valahogy „anyának születtem” és mindig tudtam, hogy bárhogy is legyen, megoldom.
A teszt negatív. Uccu neki, elmegyek a szaktekintély magánorvoshoz, akihez akkoriban jártam. Nem lát semmit, telihold van meg front, mindenkinek késik, előfordul. Nagyokat pislogtam, hogy tízezreket fizetek éppen egy ilyen szakmaiatlan válaszért, és tudtam, hogy ide én még egyszer be nem teszem a lábam.
Megbeszéltem A Férfival meg anyuval (mint fő szociális hálók akkoriban), hogy én keresek egy normális orvost, nekem ilyen hülyeségekkel ne akarja kiszúrni a szememet senki. Találtam is. Közel is volt, endokrinológiához is értett. Megvizsgált, kért mindenféle laborvizsgálatot, így akkor ismerkedtem meg a magánlaborok csodás világával, ahol mindent lehet kérni, csak a képzelet és a pénztárca szabja a határokat, és fel vannak zárkózva a 21. századhoz, tehát e-mailben megkapom a leleteimet (akkor még nem ment fel minden automatikusan EESZT-be). Diagnózis: inzulinrezisztencia, endometriózis. Remek, nem esek kétségbe, 24 éves vagyok (voltam akkor), ezen még lehet fordítani. Szóval diéta, edzés, gyógyszer.
Közben tanultam, dolgoztam, utaztam, A Férfi várt rám és büszke is volt rám valahol, hogy tolom a kis szekerem előre. Jött is a kiugró gyakornoki lehetőség, diplomaosztás, lánykérés, összeköltözés és az álommeló is (2019 egy sűrű év volt, igen).
A kilók nem akartak lejjebb menni, sőt. Gyógyszer, diéta, edzés ide vagy oda. Ismét orvost váltottam. Újabb laborok, endometriózis és a PCOS is kizárva, IR marad. Közben letettem a fogamzásgátló tablettát, mert megegyeztünk, hogy ha jön, jön, úgysem fog az olyan hamar menni. Igazunk volt… Gyógyszer tovább és beajánlott az ország legjobb endokrinológusához. Akkor végre kiderült, hogy Hashimoto. Hormon, új diéta. Végre valami történt. Súlyom picit lejjebb ment, életkedvem, koncentrációm visszatért. De a baby nem jött.
Megbeszéltük, hogy ráérünk, még esküvő, még utazás, még nem aggódunk. Azt tudjuk, hogy örökbe fogadni nem akarunk, az IVF-et pedig majd látjuk, meddig bírjuk lelkileg és anyagilag… de Ő nem aggódta ezt túl. Biztos benne, hogy menni fog ez természetes úton.
Ekkor sűrűsödött be az, hogy az ismerősi kör is elkezdett családot alapítani. Aztán elérkezett a „minden hülyének lehet gyereke”. Közben az IR-es PCOS-es barátnő is már félidőben jár az első babával.
Már mindent kipróbáltunk, mielőtt komolyabb beavatkozásokat vállalnánk. Figyelem a ciklusom, applikációban vezetem az elvégzett ovulációs teszteket, a hőmérsékletemet, a terhességi teszteket. Három kémiai terhességem volt az eddigi 16 sikertelen hónap alatt, az utolsó kettő progeszteron mellett.
Voltam orvosnál is, hogy kizárjunk minden fertőzést és megcsinálja az éves rákszűrést. Minden negatív szerencsére. A következő lépés a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat, ami se nem olcsó, se nem kellemes, és innentől A Férfit is be kell vonnom ebbe – bár nehezen érti meg, hogy Ő még mindig annak a bizonyosnak a jobbik végén áll a mikrobiológiai vizsgálattal és a férfi hormonpanellel, amit kiírt a doki.
Nem értem, hogy lehet ebből hirtelen férfiassági kérdést csinálni, de képes volt. Persze Én nő vagyok, valószínűleg sose fogom tudni ezt felfogni. Csak picit bánt az, hogy én az elmúlt két évben 3 havonta jártam mindenféle vizsgálatokra, laborra stb., Ő pedig így behisztizik, mert mintát kell adnia és vért fognak venni tőle…
Ezt hogy lehet kezelni? Ép ésszel? Lehet ezt egyáltalán jól kezelni?
kispanda
Bezzeganya az Instagramon!
Ha szereted a humort, a vicces képeket, Insta-oldalunkon terhességgel, gyerekneveléssel, anyasággal, családdal kapcsolatos, szórakoztató tartalmakat találsz.
Ha van Insta-fiókod, követheted is a Bezzeganyát>>>
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
