A gyermeksebészet klasszikus műtéti palettáján a legnagyobb helyet a sérvek foglalják el, ezekről kérdeztük Dr. Fadgyas Balázs gyermeksebészt, aki cikkünkben a leggyakoribb sérvtípusokról és azok kezelési lehetőségeiről beszél.

Hasfali sérvek

A hasfali sérveket más néven középvonali sérvnek vagy epigasztriális (felhasi) sérvnek hívjuk, a szegycsont és a köldök között fordulnak elő.

Ez tulajdonképpen nem „igazi” sérv. Amikor a hasizom kétoldalon fejlődik, középen egy bőnyében ér össze, és előfordul, hogy egy-egy pontban ez a bőnye „lyukas” marad. Ez néha csak egy színes gombostűjfejnyi nyílást jelent, mégis a bőnye alatt a hashártya feletti zsír, ritkán maga a hashártya bélkaccsal előeshet. Ez lehet borsszemnyi nagyságú, de akár gyermekökölnyi nagyságú méretet is elérhet.

Ezeket a sérveket legkorábban néhány éves korban érdemes megoperálni. A műtét altatásban történik, egynapos ellátás keretében végezhető. Az operáció során a sérv helyén harántmetszést ejtünk, megkeressük a sérvkaput, melyet első lépésként kitágítunk akkorára, hogy a kizáródott zsírt ezen keresztül visszatehessük a helyére, majd bezárjuk – mondja a gyermeksebész.

Ezeknél a műtéteknél mindig felszívódó varratot használunk, hogy a varratszedést elkerüljük a gyermekeknél. Egyhetes otthoni pihenést követően a gyermeket kontrollvizsgálaton ellenőrizzük, majd 2-4 hét sportmentesség, csökkentett fizikai aktivitás után visszatérhet megszokott tevékenységeihez korlátozás nélkül.

Köldöksérv

A másik gyakori sérvtípus a köldöksérv, mely már újszülött- vagy csecsemőkorban is észlelhető. Ezek az úgynevezett veleszületett köldöksérvek, melyek akár igen nagy méretűek is lehetnek. A köldöksérv az esetek körülbelül 80 százalékában spontán záródik, semmi teendő nincs vele. A korábbi ragtapaszos rögzítésről ma már tudjuk, hogy indokolatlan.

Bár sokan félnek a kizáródástól, néhány extrém esetet leszámítva a köldöksérv nem hajlamos rá. A spontán záródásra körülbelül négyéves korig érdemes várni, és ha addig nem történik meg, és a köldöksérv mérete eléri a kisujjbegynyi méretet, akkor kerülhet sor operációra, ahol műtéti úton zárjuk a hasfali defektust. Ilyenkor a köldökben elrejtünk egy pici metszést, és lényegében „befoltozzuk” a nyílást. Az utókezelés megegyezik a hasfali sérveknél leírtakkal.

Ez a műtét nem sürgős, azaz halasztható, ám érdemes még iskoláskor előtt elvégezni az operációt, hogy ne kelljen az iskolából hiányozni a gyermeknek, magyarázza a gyermeksebész.

Lágyéksérv

A lágyéksérv gyermekkorban bármilyen életkorban előfordulhat. Kamaszkor előtt a lágyéksérvek általában veleszületettek, különböző életkorban „mutatják meg” magukat. Előfordul, hogy már a születés pillanatában felfedezhető a lágyéksérv, de lehet, hogy iskoláskorban bújik elő először. A műtéti eljárás nem sürgető, csak kizáródás esetén. A kizáródott lágyéksérvet nagyon könnyű felismerni, mert kemény, kiszorult, a gyermek nyűgös, sír, akár hányhat is, a sérvet nem lehet visszatenni, bőrpír és akár nagyon komoly fájdalom jelentkezhet. Ilyenkor a gyermeksebészeti ügyeletet sürgősen fel kell keresni.

Egyéb esetekben tervezett műtétet végzünk a Gyermekaneszteziológiai Társaság és a Gyermeksebészeti Szakmai Kollégium ajánlásának megfelelően, legkorábban egyéves kortól.

Ma már legtöbbször laparoszkópos, azaz hasi tükrözés útján végezzük a műtétet, amelynek nagy előnye, hogy amikor benézünk a köldökön keresztül, meg tudjuk állapítani, hogy mindkét oldalon van-e lágyéksérv, ugyanis előfordul, hogy csak az egyik oldali volt ismert a gyermeknél. Ilyenkor egy műtét alatt ellátjuk mindkét sérvet.

A műtét során a köldökön bevezetett kis kamerán keresztül nézzük, hogy mit csinálunk, és úgynevezett perkután módszerrel, azaz a bőrön keresztül beszűrt tűvel viszünk be fonalakat és zárjuk a lágyéksérv kapuját. Ez a műtéti módszer kevésbé megterhelő, hiszen a bőrön egy kb. 1 mm-es, a köldökön pedig mindössze 4-5 mm-es sebet ejtünk csak – magyarázza Dr. Fadgyas Balázs.

Tünde