Súly: 80.9 kg

Edzések: 3 alkalommal Rubint Réka Add önmagad 1. (comb-far-belső comb) és Péntek Enikő belső comb és has, 2 óra gyaloglás

Sajnálom, hogy legutóbb ennyire kiborultam, nem kellett volna nyilvánosságra hozni ennyi mindent. Azóta már nagyjából rendeződtek a dolgok és nem süllyedtem el én sem a depresszióban, csak kiborultam, életem során talán a legjobban.

Az a néhány kiló, ami feljött abban a rossz lelkiállapotban szinte egy hét alatt le is ment, ez nálam mindig így volt, az ünnepi nagy evések után mindig gyorsan meg tudtam szabadulni attól a 2-3 kg-tól, amit pár nap alatt felszedtem. Szerencse. Már nem vagyok olyan szigorú magammal, inkább néha engedek egy kicsit és vacsorázok, vagy nem mozgok, inkább, minthogy megint 1-2 hét kemény fogyókúra után kiakadjak. Vannak kicsit kalóriadúsabb és lustább napok, vannak kemény napok, így valahogy mégis sikerült talán heti 1 kg-t fogyni.

A célom az, hogy 80 kg alá menjek, és végre elérjem, hogy azzal a bizonyos bűvös 7-es számmal kezdődjön a súlyom. Az elején a végső célnak a 75 kg-t tekintettem, de úgy látom most, hogy talán a 70 kg lenne az ideálisabb. Mindenütt kerekebb vagyok még, mint egy átlagos nő, de a hasam, a fenekem és a combom még feltűnően vastag. Azon gondolkozom, hogy talán a tornát abbahagyom, mert úgy érzem, izmosodok, ami nem lenne baj, csak jobb lenne előbb a zsírt elégetni és utána izmot építeni. Én célzottan próbáltam a problémás zónáimon égetni a zsírt tornával, de úgy látom, inkább vastagodott a combom, igaz, a formája szebb lett. Csak annyira jólesik a torna és annyira hiányzik, ha nem csinálom. A hasamra biztosan „gyúrok” továbbra is, a többit szerintem hanyagolom.

Nagyon nehéz már a vége, és már elfogyott a kitartásom, türelmem, nehéz lemondani a finom falatokról. Elégedett voltam magammal, tetszett, amit a tükörben látok. De szerencsére készült rólam ez a pár fénykép, ami rádöbbentett, hogy még mindig duci vagyok, és nem tetszik az, amit látok. Ezek miatt újra lelkes vagyok egy kicsit és pár napja jobban odafigyelek magamra. Észrevettem néhány új dolgot magamon, amit eddig a zsírpárnák eltakartak. Először csak azt vettem észre, hogy valami van a bal cicim alatt és nagyon kemény, nem tudtam, hogy mi az ördög kerülhetett oda, tapogattam és akkor jöttem rá, hogy a bordáim. Meg is tudom őket számolni, sőt, a legalsó alá be is tudok nyúlni. Vékonyabb és nekem valahogy nőiesebb, kecsesebb lett a nyakam, a vállam és látszanak a kulcscsontjaim, helló csontocskák!  A szülés utáni gyakori hátfájás intenzitása is csökken és ritkul, a vérnyomásom normális, néha még alacsony is. Ez mind csupa-csupa új dolog nekem.

Viszont hiába leszek egyszer normál testalkatú, kicsit izmos, a lógó bőrön és a csúnya visszeremen már semmi sem tud segíteni. Saját magam torzítottam el a testemet és a következményeit egy életen át fogom viselni.  És nem utolsósorban menyasszonyként is elég kövér voltam, pedig azok a képek, a videó egy örök emlék. A fogyókúra kezdetén a férjem megígérte, hogy veszünk nekem egy ruhát és újra elmegyünk fotózni, ha elérem a 75 kg-t, mert annak idején a ruha nem volt túl előnyös és a fotós is elég kontár volt. De nem ezért csináltam eddig sem, ez csak a hab a tortán. Mindenesetre a ruhát már kinéztem, és ha elérem a 70-75 kg-t, illetve már nincs vastag combom és fenekem és úszógumim, akkor megrendelem ezt.

rotarix