A problémám elég bonyolult. Nem mindenki tudja elképzelni a helyzetet, mert elég speciális. Két gyermekem van, sajnos egyedül élek mégis. Pedig egyiknél sem ezt akartam. A jelenlegi problémám a következő.
Sajnos sosem voltam túl jó tanuló, nem az agyammal, inkább a hozzáállásommal volt mindig gond. Ezért rendkívül örültem, amikor három éve a rengeteg sablonmunkám után el tudtam helyezkedni álmaim cégénél, amit hiba vagy nem, senki és semmi miatt nem vagyok hajlandó föladni. A mai világban korrektnek számító fizetés, persze hátulütői is vannak. Ilyen például a rengeteg munka. Akár hétvégén vagy a standard munkaidőn kívül is. Akár külföldön is.
Ezt a helyzetet nem tudta elfogadni a párom.
Nem vagyok büszke rá, de a bizonytalanság arra vezetett, hogy belenézzek a telefonjába. Találtam rajta egy nem éppen félreérthető üzenetet. A baj, hogy nem beszéltem róla és az agyamban kialakult a gondolat, amit már valószínű nem fogok tudni kitörölni soha. Megcsalt. Az én értékrendem szerinti megcsalás. Nem feltétlenül kell testi dolgokra gondolni, de a lelki éppúgy megterhel, sőt még jobban.
Elköltöztem. Nem tudom miért, hogyan, csak megtörtént. Nem volt bennem nagy elhatározás, de megtettem. Most úgy érzem, már megbántam. De kitartok, mert úgy érzem, megbántott. Meg tudnék- e bocsájtani? Azt hiszem, igen. Mert vele van a kis szerelmem, aki 6 hónapos, és nagyon hiányzik minden mozdulata.
Csak nem lehetséges. Hétfőn indulok Párizsba, szintén munka, a szerelmesek fellegvárába, és a lelkem darabokban. Nem tudom, mit tegyek.
Ádám
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
