Az anyák jóval hajlamosabbak utánozni a tinédzserkorú lányuk fogyasztói, például sminkelési és öltözködési szokásait, mint fordítva – állapították meg az amerikai szakemberek.
„Az eredmények alátámasztják az úgynevezett fordított szocializáció elméletét és azt sugallják, hogy a tinédzserek jóval mélyebb befolyásoló erővel bírnak szüleikre, mint azt gondoltuk” – írta a Journal of Consumer Behavior című folyóirat következő számában megjelenő cikkében Ayalla A. Ruvio, a Temple Egyetem Fox Üzleti Iskolájának marketing professzor asszisztense.
A fordított szocializáció egy önkéntes döntést jelent arról, hogy kit és hogyan utánozunk. Ez a jelenség inspirálta a szakembereket, mikor a fogyasztói doppelganger-effektus (fogyasztói-hasonmás) címet adták a tanulmányuknak. „Itt nem csupán az utánzás aktusán van a hangsúly. Az eredményekből világosan kiderül, hogy az alanyok tudatosan választják ki azt a személyt, akit követni akarnak, és ezért hajlandóságot mutatnak arra, hogy ezeknek az embereknek a fogyasztói szokásait utánozzák” – idézte a tanulmányt a Science Daily tudományos hírportál.
A vizsgálat 343 anya-lánya páros bevonásával készült. A kérdőívekre épülő kutatásban a szakemberek azt vizsgálták, hogy a lányok vagy az anyák hajlamosabbak-e inkább a másik fogyasztói szokásainak utánzására. A részt vevő anyák átlagéletkora 44, míg a fiatalabb generációé 16 év volt. Az eredmények szerint ha az édesanya a szívében fiatalnak érzi magát, akkor sokkal jobban figyel a divatos megjelenésre és egyfajta stílusszakértőként tekint a lányára, akinek elkezdi utánozni a fogyasztói szokásait. Ezzel ellentétben egy divat iránt erősen érdeklődő, ám magát a koránál idősebbnek érző fiatal lány esetében még mindig kisebb a valószínűsége annak, hogy fogyasztói modellként tekint az édesanyjára és ezért nem is utánozza őt.
A kutatók szerint az anya-lánya modell az első, amelyen tanulmányozni lehet a „kétirányú befolyásolás” elméletét, illetve, hogy a doppelganger-effektus mindkét irányba működik-e. Ruvio és kollégái kétszintű kutatást folytattak, egyrészt az utánzás elméletére, másrészt a modellkövetés irodalmára támaszkodva szemléltették, hogy a „gyerekek hatással vannak a szüleik fogyasztói szokásaira, azokat a termékeket tekintve, amelyeket a szülők maguk is vásárolnak”.
MTI
