Az előző posztomban arról írtam, hogy hiába volt rengeteg tejem, senkinek nem kellett, így eszméletlen mennyiség ment a csapba. Mígnem a védőnőm felhívott, hogy lenne egy koraszülött kisbaba, akinek segíthetnék anyatejjel.
Hogy milyen procedúrába másztam bele, TE JÓ ÉG!!! Elhiszem, hogy mivel minden megy a tejbe, így alaposan kivizsgálnak, de könyörgöm… A terhesség alatt nem jártam ennyit dokihoz, mint abban az időben!
Vérvétel, székletminta, vizeletminta, AIDS teszt, tüdőszűrő negatív lelet, a saját háziorvosomtól papír az állapotomról, a saját gyerekorvostól papír a gyermekem egészségéről, és lehetne még sorolni... Persze legtöbb esetben nem soron kívül, mert nem. Üzenem, aki ezt kitalálta, hogy nem fair! Egy három hónapos csecsemő mellett (Apuka vigyázott rá egy hétig) ezekkel mind szaladgálni, néha másik városba, mert helyben ilyen vizsgálat nincsen, na, és persze a sorban állások! Akkor erősen elgondolkodtam a homlokomra tetováltani a „HÜLYE VAGYOK” feliratot, de erősítettem magamban azt a tényt, hogy egy nehezen induló picinek segítek, így végigcsináltam.
A Picuri anyukája élelmes volt, addig is vitte a tejet lefagyasztani, ha jó a tej, akkor nyomatja ezerrel. Napi 3-4 deci között szerintem nem egy rossz mennyiség. Természetesen, ha kétség lett volna, minden teszt negatív lett.
A védőnőm nagy hála közepette felvilágosított, hogy milyen papírmunkával jár, és mennyi az anyatej literje. Én személy szerint dobtam egy hátast. Egy liter anyatej 2700 forint, nemrégen emeltek rajta.
Sok negatívumot tudok, illetve tudnék még mesélni… A sok meló vele, a sterilizálások tömkelege, hogy nem lehet egy spontán programot csak úgy összehozni, hogy ne ennek a megoldása legyen a fejemben, és még lehetne sorolni. De annál több jót is tudnék hozzátenni. Megbántam-e, hogy elvállaltam? Nem. Abban a pillanatban tudtam, amikor megismerkedtem Anyukával és a Picurijával. Ennek már több mint három hónapja, és addig, amíg lehet, adok nekik, bármennyi munkával is járjon, bár a rendszer működtetésén lenne mit javítani. Erről nem tehet a Picuri, akinek segítek, illetve segít az a sok anyuka, aki vállalja mindazt a terhet (igen sokszor teher) ami ezzel a rendszeres melóval jár, hogy egy számukra idegen gyermeket támogassunk/támogassanak saját anyatejükkel.
M.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK:
Ha a kismama elakad a tejúton
A tápszeres babák sem rosszabbak az anyatejeseknél!
Százhetvenezer forintba került a fiam szoptatása
Duzzadjon a melled a tejtől!
Ez a tej fehér? Nem, ez fekete!
