A nők házimunkája adja az OECD országok GDP-jének 30-40 százalékát – hangzott el egy nemrég megrendezett női konferencián. Az előadó a látható és láthatatlan munkával foglalkozott, és kifejtette, ha a házimunkát is beszámítanák a GDP-be (vagy legalább számításba vennék egy ország gazdasági teljesítményének megítélésekor), nőhetne a házimunkát végzők önbecsülése és a bruttó hazai termékről és a gazdaság állapotáról is pontosabb képet kapnánk.
A Tárki korábban azt fejtegette, hogy ha a házimunkák egy részét, például a varrást, a mosást vagy éppen a takarítást senki nem csinálná meg otthon, és így fizetni kellene érte, mennyit számítanának. Amíg a háztartásban maradnak ezek a munkák, addig ugyanis fel sem tűnik értékük, ám amint kikerülnek onnan, máris beleszámítanak a nemzeti jövedelembe. Ezért a munkáért azonban sem elismerést, sem pénzt nem kapnak.
Összehasonlítva más európai országokkal, a magyar nők négyszer-ötször többet végeznek otthon, mint a máshol élő nők, míg a férfiak csak minimálisan vesznek részt ezekben a házimunkákban - mondta az [origo]-nak Pongrácz Tiborné, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Míg a hagyományosnak tekinthető házimunkák nagy részét, mint a mosás, mosogatás, takarítás, vasalás szinte kizárólag a nők végzik, addig a ház körüli munkáknál, a pénz kezelésében vagy a programok szerevezésében a férfiak is részt vállalnak. A nők házimunkaideje több mint 200 százalékkal haladja meg a férfiakét. Ezzel szemben a kétkeresős háztartásokban a nők fizetésért ledolgozott munkaideje csupán átlagosan 3-10 százalékkal marad el párjukétól.
Érdekes módon ugyanakkor az európai felmérések azt is megmutatják, hogy a magyar nők a legelégedettebbek ezzel a munkamegosztással, és a magyar háztartásokban adódik ebből a legkevesebb konfliktus.
Nálatok ki vállal oroszlánrészt a háztartásból?
Center
