A múltkori bejegyzés párjaként pedig következzen most a tíz dolog, ami iszonyatosan élveztem a terhességem során, és amik azért biztosan hiányozni fognak:
Tíz dolog, ami imádtam a terhesség során
1. Szinte végtelen rendelkezésre álló idő:
A terhesség kezdete előtt sosem volt elég időm lustálkodni, olvasni, hímezni, és élvezni egyszerűen a napsütést vagy a hóesést, mert mindig kellett valamit csinálni. Ha nem, akkor szerveztem magamnak valamit. Mindig aktívkodtam, mászkáltam, rendezkedtem, mindenfélével foglalkoztam. Most pedig végre megtehetem, hogy ebéd után lustálkodom az ágyban és sokat olvasok. Sokat pihenek. Megnézek egy filmet, ráadásul akkor, amikor szeretném. Emellett elmehetek munkaidőben vásárolgatni – már amennyiben bírom – és élvezhetem, hogy nincsen tömeg. Emellett jobb érzés, hogy a morcos eladólánykák is segítőkészebbek.
2. Megszépülés avagy váljunk beauty queen-né
Minden kismama meg szokott szépülni a várandóssága alatt: kipirul, több és vastagabb szálú haja lesz, élénkebb és csillogóbb tekintettel – legalábbis ezt mondják, és alapvetően egyet is tudok érteni ezzel, bár leginkább a terhesség második trimesztere vonatkozásában, amikor jobban éreztem magam. Jó érzés (volt), hogy az ember gyakorlatilag bármit felvehet, és kis smink mellett mennyire ragyogóan nézhet ki, és mennyire megnézik az emberek és mosolyognak rá. Jó, ez a harmadik trimeszter vége felé már kevésbé érződik, mivel az ember lánya a túlélésért küzd, de akkor is (lásd: puffadt arc, karikás szemek, száraz bőr, elefántlábak).
3. Élvezhető étkezés
A terhesség előtt (nagyon) szigorúan tartottam a HI-s diétámat, és bármilyen erősebb félrelépésnek kemény és fájdalmas, hosszantartó fetrengés volt a következménye. Ezzel szemben a terhesség miatt megnőtt a DAO-enzim szintje, amely számomra gyakorlatilag az étkezés mennyországát jelentette! Végre többé-kevésbé azt ehettem, amit szeretnék! Megihattam egy kávét! Megehettem egy kocka joghurtos tejcsokit! Nem halok meg a sajtos-baconos lángostól! Tehetek kis citromlevet a teámba! Ez valami hihetetlen élmény! Sajnálatos módon a szülés után azonnal az enzimszint csökkenésnek fog indulni, és indíthatom újra a hathetes nagyon szigorú diétát, hogy utána majd megint elkezdhessen óvatosan terhelni a szervezetemet, és diéta mellett nézzem, mit ehetek és mit nem. Na, de addig is, megyek és máris iszom egy kávét (kora reggel írom épp ezt a bejegyzést egy adag – normális esetben ugyancsak tiltott – csokoládés zabkeksz mellett)!
4. Retail therapy:
Sosem voltam egy Pamela Anderson, de a terhesség során meglepődve vettem tudomásul, hogy változott az alakom (értsd: teltebb mellméret) és végre van dekoltázsom! Olyan jó élmény lett elmenni fehérneműt vásárolni azzal, hogy az eladók nem néznek sajnálkozva, amikor megemlítem, hogy mekkora melltartót keresek, hanem mosolyogva teszik elém a szebbnél szebb fazonokat. Emellett jó érzés, hogy végre nem lógnak rajtam a ruhák, hanem nagyon sok tapadós ruhát hordva végre kijön az alakom: van mellem, van fenekem, és szépen feszülnek a ruhák a domborodó pocakomon is. Most azért a terhesség vége felé ezt már kevésbé érzem, de imádok például cipőt vásárolni, még akkor is, ha dagadnak a bokáim! Így lett például két-három pár új és csinos cipellőm (bennük kényelmes talpbetéttel, mert azért a kutyából nem lesz szalonna), amiket imádok hordani és csinosan sétálgatni bennük.
5. Gondoskodás:
Ugyancsak jó érzés, hogy a férjem, a családjaink jelentős része és a barátok is legalább annyira izgatottan várják a Tevebabát, mint mi, és ennek eredményeként rengeteg gondoskodásban van részem, és a férjemmel együtt részünk! Mindenki vásárolja a babadolgokat, dicséri az általunk választottakat és lelkesedik! Sőt, mindenben támogatnak és segítenek – anyósom isteni zöldségköreteket készít folyamatosan nekem, édesanyám pedig készül arra, hogy mikor jöjjön fel Budapestre segíteni. Sógorom a költözésre készül és a lakás átvételére előtte, mint sasszemű és felújításban igen jártas ember (speciel én a kivitelező helyében elkezdenék rettegni…). Édesapám mondja le a programjait, hogy a szülés idején itt lehessen. A barátok pedig kérdezgetik, hogy mit segítsenek, mikor jöhetnek látogatni.
Ezek mind nagyon jólesnek, már csak egy családtag hiányzik. Ja meg Hörcsög! Bár szerintem Hörcsögöt annyira nem hatja meg a dolog… De majd ha hazamegyünk egy június elején lévő nagy eseményre, akkor biztosan meg lesz dögönyözve és megismerkedhet egy új családtaggal.
6. Nézelődés, sétálgatás
A terhesség előtt sosem volt arra időm vagy alkalmam, hogy csak úgy a sétálgatás öröméért sétáljak, csak úgy elinduljak és élvezzem az időjárást, a környezetet (?), mindig volt valamilyen célom. Most végre volt időm nyugodtan, elintéznivaló nélkül sétálni, élvezni tényleg mindent. Csak úgy. Kényelmesen, nyugodt tempóban, a padokon le-leülve és nem a telefont nyomogatva, könyvet vagy szennylapokat olvasva pihenni. Sajnos a terhesség utolsó részében erre már nem volt lehetőségem, mert annyira gyorsan fáradok és annyit kell pisilnem, de előtte igazán kellemes volt!
7. Összeszedettség élvezete
Mindig olyan ember voltam, aki remekül képes szervezni, de ha nem szervezi meg rendesen a dolgokat, osztja be az időt és írja fel a teendőket, akkor szétszóródik és mindent elfelejt. Na, végre volt lehetőségem kiélni ilyen vágyaimat, és csinálhattam rengeteg időbeosztást a férjemmel és a családommal, néha a barátaimmal, hogy mikor milyen program legyen, hova menjünk. Emellett válogathattam a babadolgokat: mindenféle áruház honlapján nézelődhettem a szükséges felszereléseket, és ezekről táblázatokat készíthettem. Vicces is volt, amikor az egyik nagy bababoltban az eladót megkérdeztük, hogy két termék között mi a különbség, ha árban ugyanannyi, elkezdte sorolni az alapadatokat, majd jeleztük, hogy ezt mi is ismerjük, és megmutattuk a négyoldalas, többhasábos összehasonlító táblázatomat.
Emellett imádtam az orvosi papírokat kategorizálni, a jótállási jegyeket gyűjteni és sorba rakni, rendezgetni.
A költözés esetében a ruháimat és a könyveket rakom sorba: előbbi esetében alkalmi ruhák szín szerint, nyári ruhák szín szerint, ingek szín szerint. Utóbbi esetében angol nyelvű könyvek nagyság szerint, német nyelvű könyvek nagyság szerint, Moldova-könyvek nagyság szerint, klasszikus irodalom nagyság szerint, kedvenc könyvek nagyság szerint, nemszeretem könyvek nagyság szerint.
8. Masszázs:
A vemhességem során a mozgáshiánytól becsavarodva viszonylag gyorsan rájöttem, hogy nem lesz ez így jó, és kerestem masszázst: kismama masszázst. Ez azért volt élvezetes, mert hetente egyszer mindenképp emberekkel voltam és beszélgethettem. Plusz igazán kellemes is volt – a szülés utáni kötelező pihenős hat hétben ez rendkívül fog hiányozni. Nem is tudom, hogy leszek meg nélküle. Ráadásul néha elég erősen estek nekem a masszőr lányok, illetve egy esetben egy thai srác is (mindenkinek imába foglalom majd a nevét!), és megkönnyítették számomra az alvást és a mozgást is.
9. Közös programok tömkelege
Korábban a férjemmel a rengeteg munka miatt viszonylag kevesebb közös programot csináltunk, ugyanis a munkarendünk nem volt igazán összeegyeztethető (nekem alapvetően irodai munkám volt meghatározott munkaidővel, míg férjem szabadúszóként leginkább este dolgozott és dolgozik, ideértve gyakran a hétvégét és a hajnali munkákat is). Így például egy mozi összehozása is hosszabb időt vett igénybe, értelmes kulturális programra pedig alig volt esélyünk. Nos, jött a terhesség, ez megváltozott azzal, hogy itthon lettem: egyre több igényem volt arra, hogy kimozduljak, ha jobban érzem magam, és menjünk mindenfelé. Ennek eredményeként férjem hagyta, hogy az irányítást kezembe véve menjünk moziba, balettekre, mindenfelé ebédelni vagy vacsorázni, randizni. Hiányozni is fog ez a lazaság, hogy megbeszéljük, este elmegyünk vacsorázni és utána megnézünk egy balettet!
10. Tevebaba
A legfontosabbat majdnem kihagytam, ami hiányozni fog: a Tevebaba! A terhesség során – bár rendkívül sokat szenvedtem és küzdöttem – mégis kilenc hónapig neveltem a Kistevét, együtt nőttünk, együtt harcoltunk és együtt mentünk át rengeteg mindenen. Egyszerűen most – 38 + 7 naposan – nem tudom elképzelni, hogy pár nap múlva nem lesz hasam, helyette lesz viszont egy igazi, élő, izgő-mozgó, valószínűleg kékszemű (férjem oldaláról), vastag, sötét hajú (én oldalam), erős tüdejű és üvöltő (szintén az én oldalam) Kistevénk, akiről gondoskodni kell majd. Akit már várunk nagyon! Akire az elmúlt hónapokban féltő gondoskodással gondoltunk, és aki néha akkorákat rúgott és rúg, hogy majdnem felfordultam.
Szóval, a negatívumok mellett azért volt élvezhető része is a terhességnek, amik hiányozni fognak! De azért várom, hogy a tűzpiros svéd Ferrariban tolhassam a Kistevét, és elfoglaljuk a járdát, mint egy jobbfajta Hummer.
Vemhes Tevelány
Ui.: Ne vegyétek ezeket véget nem érő panaszkodásnak, illetve nyafogásnak, nemsokára következik ennek fordítottja is, azaz jönnek a pozitívumok is!
A SZERZŐ TERHESNAPLÓJÁNAK RÉSZEI ITT OLVASHATÓK:
Hisztamin-túlérzékenyen lettem terhes
Nincs olyan nőgyógyász, aki értene a betegségemhez
Pánikba estünk a macskakarmolástól
Szanaszét szurkálták a karomat
A szaloncukortól fetrengtem
Terhes vagyok, nyafogok
Magányos vagyok és unatkozom: terhesség otthon
A kismama finn metálkoncertre megy
Annyiba kerül egy babakocsi, mint egy használt autó
Hullámvasúton a hormonrendszerem
Társasházi közgyűlés: banyák vs. kismama
Szülés előtt két héttel költözünk
A pedikűrössel a legjobb dolog pletykálni
Az ügyeletre kellett mennem a nyolcadik hónapban
A thai fiúk nem örültek a hasamnak
Harmincötször voltam orvosnál a terhesség alatt
Vemhességem véget ér
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
A Bezzeganya blog a Disqus kommentrendszert használja. Ha te is szeretnél hozzászólni, és még nincs regisztrációd, itt találsz segítséget hozzá>>> A Disqus használatáról, beállításairól pedig itt írtunk>>>
