Kedves leendő Munkaadóm, kedves Fejvadász/ HR-es!
GYES-ből és családi pótlékból élő anyuka vagyok, 36 éves, 4 egyetemi diplomám van (német és néprajz szakos bölcsész, plusz hozzá két tanári, egy OKJ-s kisgyermeknevelői papírom és két nyelvvizsgám. Egyik angol B2, másik német C1. Őszintén szólva a szövegértésem jobb mindenben, mint az aktív szövegek létrehozása, mert a büdös életben nem éltem kinn (féltem, hogy a szemináriumokon nem kapok jegyet 3 hiányzás fölött, bár az előadásokra nem jártam, mert Diablo kettőztem) de annál azért jobb, mint amit ezt olvasva gondolna. Például simán utánaolvasok egy esetleges zombiapokalipszis túlélő tippjeinek a két nyelv bármelyikén, és elő is tudok róla adni, ha kell, vicces PPT-vel. Most leírok minden olyat, amit mások nem szoktak, csak később derül ki, mégsem illik megosztani másokkal, hadd jöjjenek rá önállóan, hat hónap alatt.
Előrebocsátom, eszem ágában nincs még egy olyan motivációs levelet kiadni a kezemből, mint amilyet már jópárat írtam, és amelyeknek köszönhetően fel is vettek. Elég jól fogalmazok, és az interjún is remek válaszokat adok, mivel az IQ-m 121-es, egyik összetevője 132-es. A matematika, logika egy ponttal múlja felül a retardáltat, úgyhogy a fentiek ellenére nagy eséllyel bármilyen munkahelyen előbb vagy utóbb szenilis hülyének fognak nézni megfelelési kényszerem és akaraterőm/kitartásom ellenére is, mivel figyelemzavaros vagyok. Van benne egy kis Asperger is, úgyhogy előfordulhat, hogy azt mondom: sajnos csak görényekkel értek szót, a fél iroda kiakad, míg rá nem jönnek, hogy valóban vannak görényeim és rájuk, a kisállatokra gondoltam.
Én vagyok az a régimódi munkavállaló, aki be akar menni dolgozni/otthon elvégezni a dolgát a tőle telhető legjobban, becsülettel, és utána viszont szeretne otthon a gyerekeivel foglalkozni/sorozatot nézni/ luffatökmagot hajttatni/ seggét vakarni anélkül, hogy a munkaadója cseszegetné vagy akár a stressz miatt rá kéne gondolni, esetleg álmatlanul forgolódni és rágódni. És persze fizut kapni. Nem olyan húdesokat, csak hogy fussa a havi lakáshitelre, rezsire meg kajára. Olyan égetnivalóan becsületes vagyok, hogy egyszer leadtam 70 ezer forintot, amit tárca nélkül találtam az utcán, a rendőrök tulajdonos híján vissza is utalták nekem. És ráköltöttem másokra, mivel az akkori érzelmi hiéna pasim azt követelte, jogot formálva rá.
Szerencsére az eredeti szakmámtól legtávolabbi helyeken is élvezem a munkát, ha közben nem baszogat senki. Voltam már tanár, nyelvoktató, konyhalány, tetováló, hennafestő, szőlőkötöző, énekesnő. Ha elkap a hiperfókusz, annyira belemerülök, hogy fel se nézek, ilyenkor mondjuk mondhatsz nekem bármit, eleresztem a fülem mellett, aztán állhatok miatta a szőnyeg szélén, úgyhogy előzzük ezt meg: írd le, legyenek világosak a feladataim, és hogy kinek engedelmeskedjek. Merthogy az önjelölt agresszor kollégának is fogok, attól függ, melyik hangosabb.
Szociális érzékem szinte nulla, úgyhogy ha olyasvalakit keresel, aki 2000 embert felhív egy nap valami buzisággal, amiről ő maga is tudja, hogy az illetők át lesznek baszva, az nem én vagyok. Ha ők hívnak, és kell adnom nekik egy linket, amin segítséget találnak, arra jó vagyok, mivel kényszeresen segíteni akarok mindenkinek. 3 gyerekem van és csak többórás masszív hisztiroham indítja el bennem azt a gondolatot, hogy inkább elásom magam egy verembe és holtomig csalánon élek, csak hagyjanak már békén. Mivel nincs munkám, és mióta gyerekek (nem gyerMekek, csak tölts velük 10 percet, meg fogsz bolondulni) nárcisztikus pöcs apjától elköltöztem, anyámmal élek, meg kell hagyni: ő ezt a gondolatot minden reggel egy nézéssel el tudja érni, bármennyire is szeretem, a meló arra kell, hogy elhúzhassak mellőle, ha egy jurtába is, akkor oda (csak sajna az is 1,8 M forint, és még arra sem futja).
Főleg home office-szal lennék kisegítve.
Munkaidő:
Az autista és adhd-s nagyfiam csak két órát tölt az iskolában, a középső oviban van négyig, a kicsi szeptembertől szintúgy, de addig is élnem kell valamiből. Sokat éjszakázok, úgyhogy ha muszáj, éjjel is bogarászok neked mobilon infókat vagy írogatok, ha neked az kell.
Amiben jó vagyok:
- Német szövegértés. Annyira azért nem lennék oda érte, anyám akarta, hogy megtanuljak németül.
- Rizsálás. Egy mondatnyi tartalomból is írok neked egy olyan hosszú szöveget, amilyet csak akarsz, mellébeszélni és magyarázkodni azt nagyon tudok. Annál is jobb, mivel ha telefonos munkával bízol meg, az auti fiam vagy a két másik belevisít a hívásba. - Tetoválni egy éve tanultam a legjobb suliban, realisztikus még nem oké, de a szalonban, ahol dolgoztam 7 hónapig, minden mást be kellett vállalnom.
- Énekelni is tudok, de tudom, ez a kutyát nem érdekli.
- Szívesen kertészkedek, marha jól ások, de halottat nem, mert naiv vagyok és túl őszinte, mindenkiek kikotyognám. Na, meg éjjel nem hagyhatnám a gyerekeket magára. Ha más ötleted van, megtanulom azt is. Ha olvastál már utána a mosható pelenkázásnak, akkor tudod, milyen bonyolultnak tűnik elsőre, ha azt beseggeltem, menni fog más is. Jó, ne műszaki dolgokkal kezdd. Titkárságvezetői papírom is van, ennek köszönhetően. bár tök alkalmatlan vagyok rá, levizsgáztam abból is ötösre, csak használni ne kelljen.
- Olvasni.
Amiben nem vagyok jó:
- Meetingeket végigülni. Inkább ölj meg. Felesleges életidő-rablás
- Hazudozás, vakítás, könyöklés.
- Nemet mondani.
- Multitasking.
- Rugalmasságot igénylő dolgok.
Ha szükséged van egy ilyen munkavállalóra, keress bátran.
A.
Anyaság és munka - olvass még a témában!
Állás: kinek kell egy kisgyerekes anya?
Vissza a munkába szülés után - de mikor és hogyan?
Csapdában vagyok a munkahelyemen
Ez munkahely, nem jótékonysági pont!
A hétvége az enyém. A családomé. És az esték is. Nem adom nektek!
Nem kellek senkinek hat órában
