Dolgozna a már nem Vemhes Tevelány – na, de kinek kell kisgyerekes anya?

Nem tudom, hogy hány kisgyerekes anya találkozott a problémával, de gondolom, sokan: a baba jól elvan, szépen fejlődik, és így lett egy kis szabadidő is, amikor az anya csinálna valami értelmeset. Mármint dolgozna (mert napi sok-sok órában nem lehet heti hét napon keresztül takarítani a lakást). Ha lehetne. Mert ugye a munkáltatónak nem kell kisgyerekes anya vagy részmunkaidős munkavállaló, vagy esetleg home office-ban dolgozó anya… Nem tudom, hányan küzdenek még ezzel a frusztrációval, de engem – hősiesen vállalom – elég rosszul érint, hogy lenne időm és erőm, tehát kapacitásom, de nem tudok dolgozni, mert – bár hiába van piacképes jogi diplomám, szakvizsgám és tapasztalatom, megfelelően alkalmazható nyelvtudásom – nem kellek részmunkaidőben vagy home office-ban.

Na, de vegyük sorra, melyik dologgal mi lehet a gond a munkáltató szempontjából:

  1. Kisgyerekes anya

Hát igen, a kisgyerek hajlamos egy igen bűnös és förtelmes, a mindennapokban nem előforduló dologra: néha bizony – mint minden ember, ideértve a magasságos munkáltatót is – beteg szokott lenni. És ugye emiatt az anya nem megbízható munkavállaló, mert ha beteg a gyerek, nem jön be dolgozni, és amúgy is, csak a gyerekével foglalkozik, mert hát ugye a gyerek az gyerek.

Félreértés ne essék, a gyerek a legfontosabb. Nekem is. És mindenkinek is. Kivéve természetesen a munkáltatót, akinek a munka a legfontosabb. Amibe ugyanakkor nem gondol bele a munkáltató, az az, hogy a kisgyerekes anyáknak több szabadság jár (elméletileg a betegségre és a gyereknevelésre), és az, hogy a kisgyerekes anya lojálisabb, és jóval nagyobb a felelősségtudata, mint egy „sima” munkavállalónak. Miért? Mert ha szeret dolgozni és ezt olyan körülmények között tudja megtenni, amely nem akadályozza a gyereknevelésben, akkor lelkesen és boldogan fog dolgozni.

Ismerek több gyerek mellett dolgozó édesanyát, akik közül kiemelném egyik volt kolléganőmet, aki három gyerek mellett, Budapestre mindennap bejárva, hosszabban utazva kiválóan dolgozott, nevelte a gyerekeit (tenném hozzá: képben volt pontosan, hogy melyik gyerekkel mi van és köpte-vágta az osztálytársak, óvodatársak neveit), foglalkozott a férjével, főzött, emellett klasszul nézett ki. Plusz még tanította az ügyvédjelölteket is (Anikó: köszönöm és minden elismerésem továbbra is!), akik – köztük én is – rengeteget köszönhetünk neki. Másik háromgyermekes kolléganő ugyanezt csinálta partneri pozícióban. Igen, mindketten bődületesen sokat dolgoztak és ellátták a családot, de emellett sosem késtek egy határidővel sem, és mindent profin intéztek. Ja, és tenném hozzá, a férjük is rendesen dolgozott mellettük, még mielőtt valaki megjegyezné, hogy biztos a férj/nagyszülő/bárkimás csinált mindent helyettük.

  1. Részmunkaidő

Igen, ennek megvan a hátránya, hogy több munkavállaló kell egy pozíció betöltésére, és ez bizony többletköltséget eredményez. Ugyanakkor gondoljunk már bele reálisan: a részmunkaidő gyakorlatban azt jelenti, hogy az illető nem félmunkát vagy háromnegyed munkát végez, hanem egy majdnem teljes munkavállalói feladatkört lát el, de ezért optimista esetben a teljes munkabérnek a felét kapja meg. A részmunkaidős állás – főleg a jogi, adminisztratív és hasonló munkakörökben – több munkát és kevesebb fizetést jelent. Ha innen nézzük, akkor a munkáltató két munkavállalóval ott van, hogy azok kb. másfél ember munkáját látják el egy ember fizetéséért.

  1. Home office

Ha van olyan szó, amitől minden munkáltatónak borsódzik a háta, az bizony a home office. Hogy miért? Mert minden munkáltató láblógató, otthon pihengető, lelkesen relaxáló munkavállalót lát maga előtt, aki otthon „szüttyög”, de a fizetést felveszi.

Ezt lendületből meg tudnám cáfolni, tekintettel arra, hogy dolgoztam home office-ban elég sokat, és lényegesen hatékonyabb voltam, mint máskor. Igaz, mezőgazdaság miatt korán kezdtük a napot, már kora reggel szerződéseket írtunk és egyeztettünk, de a főnökömnek ezzel semmi gondja nem volt. Közölte, hogy neki teljesen mindegy, honnan dolgozom, a munka legyen kész időben, és az ügyfél legyen elégedett. Működött? Igen! Megoldható lenne? Igen, főleg jogi területen, ahol én dolgozom (vagyis dolgoznék).

Ilyenkor mondjuk mindenki felhördül, hogy informatikai biztonság és jajajjjj mi lesz itt? Amikor home office dolgoztam, kaptam külön számítógépet, és arról ment a munkavégzés. Tehát megoldható lenne a dolog. Az meg a másik, hogy az ügyvédi irodák jelentős része, ahol dolgoztam, pont fütyült az informatikai rendszerek védelmére (mindenki tudta más jelszavát, mert hát szabadság során nem átirányítjuk az e-maileket, hanem minden egyes nap többször megnézzük egymás e-mailjét és gépét, és onnan is dolgozunk…). Szóval megoldható lenne, csak akarni kellene?

Szóval, mi a baj szerintetek? Miért nem akarnak kisgyerekes anyákat részmunkaidőben vagy otthoni munkával foglalkoztatni? Egyáltalán: miért szentségtörés bármelyiket megkérdezni egy álláshirdetéssel kapcsolatban?

(már nem) Vemhes Tevelány

Ezek is érdekelhetnek a témában...

Vissza a munkába szülés után - de mikor és hogyan?

Csapdában vagyok a munkahelyemen

Ez munkahely, nem jótékonysági pont!

A hétvége az enyém. A családomé. És az esték is. Nem adom nektek!

Nem kellek senkinek hat órában