38. hét
Elég hamar meggyógyultam most, lányunk viszont második hete itthon van, kis javulás után begyulladtak a nyirokcsomói, de már ő is jobban van. Ha tudnám, hogy csak pár nap van esetleg szülésig, nem vinném már oviba, nehogy hazahozzon megint valamit. De ugye ezt nem tudjuk. A héten melegfront érkezik, lelkesen lessük tesómmal az időjárás-előrejelzést, a hét vége felé ígért 16-20 fok akár meg is hozhatja a babáinkat.
A hétfői ctg nem lett jó, pedig egy órán át voltam a gépen, elküldtek áramlásos ultrahangra. Ott is sokáig vizsgálgattak, megállapították, hogy méretei alapján csak 36 hetesnek felel meg a baba. De ezen nem aggódtam, mert középidő óta minden ultrahangon kisebbnek mérték. Most ez annyit jelent, hogy 2800 gramm +/-10 százalék. Az orvosom sem parázta túl a dolgot, szerinte egyszerűen egy alvásos időszakot fogtunk ki. Mondta, hogy figyeljem a magzatmozgást, és szerdán ismételjük a ctg-t, illetve megvizsgálja a méhszájamat is. A dúlámmal is megbeszéltük viccesen, hogy ezeknek semmi sem jó. Ha nagy a baba, akkor azon sipítoznak, hogy jaaajj kismama, hogyan fogja ezt maga megszülni, ha kisebb az átlagnál, akkor gyanúsítgatnak, hogy biztos nem pihen eleget a kedves kismama.
Túl kicsi a baba, holnap megindítjuk a szülést
Mondanom sem kell, hogy mennyire megijedtünk és kétségbeestünk, főleg, mikor az UH leletet látva a doki azt mondta, most már nem mehetek haza, másnap megindítják a szülést.
Tovább>>>
Amúgy teljesen változóak a napok, van, hogy energikusabb vagyok, van, hogy felkelni sincs sok erőm. Kaptam a férjemtől egy okosórát szülinapomra, és azon néztem, hogy bizony volt olyan éjszaka a múlt héten, hogy hatszor is ébren voltam. Az átlag három-négy ébredés mindig megvan. Ebben benne vannak a mosdóba járkálások, jósló fájásokra, babám mozgására ébredések. Illetve a magnézium elhagyása óta szuper arra ébredni, hogy begörcsölt a vádlim, és csak akkor múlik el, ha ráállok, úgyhogy álmomból kelve pattanok ki olyankor az ágyból halkan szentségelve. Van, hogy négykor arra kelek, mintha már kipihentem volna magam, nem tudok visszaaludni hatig, akkor viszont jön az ólmos fáradtság és mikor becsuknám a szemem, valaki már halkan duruzsolja: „Anyaaa, ébresztő!” Úgyhogy általában délben alszom a nagylánnyal egy órát. De ennek is örülök, mert tudom, ha megszületik a kicsi, ennyit sem fogok tudni.
Az utóbbi három hétben méregettem a pocakom kerületét, és hetente három centit nőtt, most már tényleg nagyon nagy, csak tolom magam előtt. Volt olyan este és éjszaka is az elmúlt napokban, hogy már a derekamból indult a fájdalom a lábaimba sugárzóan. Örömmel veszem ezeket, azt jelzik, készül a méhem, elsőre a lányunknál nem tapasztaltam hasonlót. Ingadozó kicsit a hangulatom is, ezek már biztosan a hormonoknak köszönhetőek. Általában csak a gesztenyepüré tud felvidítani (na jóó, csak viccelek), minden nap tudnék enni, de visszafogom magam, pedig az utóbbi négy hétben nem nőtt a súlyom, 13 kilót híztam összesen. Ki vagyok békülve ezzel, szülés után majd lemegy. Vágyom már rá, hogy ne csak a terhesruháimat hordhassam.
Elkészült a babaszoba is, lányunk lelkesen segített apukájának a kiságy összeszerelésében, és számtalanszor kérdezte, mikor születik már meg Lili. Na, már ezeken az idilli pillanatokon is összesírom magam. Hétfőn kicsit érzékenyebb napja volt neki is, sírt, hogy mamára hagyom, és elmegyek a doktorbácsihoz. Amikor hazaértem, első kérdése volt, hogy mit mondott a doktor bácsi hány napot kell Lilivel kórházban lennem. Úgyhogy biztos foglalkoztatja a dolog, de remélem, jól ellesz a családdal.
Pirilány
Pirilány terhesnaplójának előző részei itt olvashatók:
Egyszerre vagyunk terhesek a húgommal
Spicces tüneteket okozott a progeszteron
Mindenáron hasba akart szúrni a doktornő
20. hét: Ezért nem szeretnék terhesen dolgozni
21. hét: Császármetszés után hüvelyi szülést tervezünk
22. hét: Szülésznőt vagy dúlát válasszak a szüléshez?
23. hét: A terhesség végére bálna leszek?
24. hét: Ne reménykedjen természetes szülésben
25. hét: Kiköhögöm magamból a gyereket
26. hét: A védőnő öt perc után elviharzott
27. hét: Megúszom a szájsebészt terhesen?
28. hét: Hülye, vízfejű gyereke lesz!
30. hét: Engedélyt kaptam a dúlás szülésre
31. hét: Úgy szédültem, hogy nem tudtam felvenni a kislányomat
32. hét: Spirituális oka van, hogy faros a babám?
33. hét: Megfordult a babám a 33. héten!
34. hét: Kinevetett a csecsemős nővér segítség helyett
35. hét: Alig foglalkozik velem a védőnő
36. hét: Elfelejtettem, hol hagytam a lakáskulcsot
37. hét: Kértem a babámat, várjon a születéssel, amíg meggyógyulok
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
A Bezzeganya blog a Disqus kommentrendszert használja. Ha te is szeretnél hozzászólni, és még nincs regisztrációd, itt találsz segítséget hozzá>>> A Disqus használatáról, beállításairól pedig itt írtunk>>>
