A koronavírus-járvány első hazai intézkedései között szerepelt, hogy bezárták a fogászatokat. Miért volt erre szükség? Miért veszélyesebb a járvány szempontjából egy fogászati kezelés, mint például egy nőgyógyászati vizsgálat vagy egy anyajegy szűrés? Mit tehetünk, ha megfájdul a fogunk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dr.Volom Andrással, a Volom Esztétikai Fogászat orvosigazgatójával.

Ahhoz, hogy megértsük, miért veszélyesebb egy fogászati kezelés mind a fogorvos mind a páciens számára, mint egy átlagos orvosi vizit, picit jobban meg kell ismernünk a jelenleg járványt okozó COVID-19-et.

Az új koronavírus is cseppfertőzéssel terjed, akárcsak az influenza, és a légutakban okozza a fő problémát. A legkönnyebb behatolási kapuja az orr, a száj és a szem. Ezeket tehát védeni kell, ha nem akarjuk elkapni a fertőzést. A megfelelő távolságtartás is elegendő lehet – ezt most minimum két méterre saccolják -, de egy fogászati kezelés nyilván nem végezhető ekkora távolságból. A vírus természeténél fogva legnagyobb számban a légutakban található, a száj tehát hemzseg a vírusoktól fertőzés esetében.

Mivel a fogak a szájban találhatók, a fogorvos egy tulajdonképpeni aknamezőn dolgozik.

Dr. Volom András: Aki már járt fogorvosnál, az tudja, hogy a fogászati kezeléseknél vízhűtést alkalmaznak a hősokk elkerülése érdekében. Nos, ez a vízsugár és a turbina forgómozgása egy vízpermetet, spray-t eredményez, mely következtében a kórokozók kispriccelnek a szájból és szétszóródnak a rendelőhelység egész területén. Tudjuk, hogy a COVID-19 a levegőben három óráig, a különböző felületeken pedig akár több napig is életben maradhat. A felületek fertőtlenítése még csak-csak megoldható, a levegőé már keményebb dió. A szellőztetés persze segít, de azzal csak gyérítjük a vírusok számát.

Ez azt jelenti, hogy három órán belül nem szabad újabb pácienst kezelni ugyanabban a helyiségben?

Dr. Volom András: Így van. A másik probléma a fogorvos védelme, aki bőven a két méteres határon belül helyezkedik el a páciens szájától, sokszor akár csak húsz-harmin cm-re, tehát telibe kapja az esetleg fertőzött páciens szájából kiáramló, vírusoktól hemzsegő vízpermetet.

De tudtommal a fogorvosok mindig is viselnek nemcsak gumikesztyűt, hanem szájmaszkot és védőszemüveget is. Mi akkor a probléma?

Dr. Volom András: A probléma az, hogy az átlagos védőfelszerelés nem alkalmas ennek a vírusnak a kíszűrésére, ugyanis a koronavírus nagyon pici, mindössze 0,12 micron (120nm), az általános orvosi maszkok pedig 2 micronig képesek kiszűrni a kórokozókat, azalatt nem, ráadásul ezek nem is zárnak hermetikusan.

Milyen maszk lenne az alkalmas?

Dr. Volom András: Két típus van, ami megfelelő védelmet nyújthatna, a P100-as és az FFP3-as maszkok, ezek már a 0,02 ill. 0,023 micron (20-23 nm) átmérőjű  részecskéket is képesek megfogni. A probléma „csak“ az, hogy ezek egyike sem elérhető jelenleg. A másik neuralgikus pont a szem védelme. A jelenlegi védőszemüvegek nem zártak, tehát itt szintén be tud hatolni a vírus.

Ha tehát lenne megfelelő védőfelszerelés a fogorvosok számára, akkor nem lenne akadálya a kezelésnek?

Dr. Volom András: Akkor a fogorvosok védve lennének, de a páciensek még mindig nem eléggé, ugyanis ha netán az orvos fertőzött, akkor az ő szelepes védőmaszkján keresztül pont a páciens szájába fújja a vírusokat.

Tehát csak akkor végezhető el kockázatmentesen a kezelés, ha sem az orvos, sem a páciens nem fertőzött.

Dr. Volom András: Pontosan így van. Ezt viszont nem tudhatjuk. Ha már vannak tünetek, akkor egyértelmű, ennek hiányában viszont talán egy gyorsteszt segíthetne meghatározni a rizikót, ami viszont jelenleg a rendelők számára nem elérhető.

A kör tehát bezárult. Akkor mi lesz a fájós fogú betegekkel?

Dr. Volom András: Jelenleg próbáljuk kidolgozni a lehető legnagyobb védelmet nyújtó protokollt. Addig pedig a forgóműszerek és a vízspray használatát kerülik a sürgősségi ellátást felvállaló rendelők, illetve lehetőség még fertőtlenítő oldattal a csíraszám csökkentése a szájban, a kofferdam izolálásban (ez egy keretre feszítet „gumilepedő“ a szájban) végzett beavatkozás, hogy a száj nagy része fedve legyen, és csak a kezelendő fog látszódjék.

Mit jelent ez konkrétan a páciens számára?

Dr. Volom András: Ez konkrétan azt jelenti, hogy míg békeidőben minden fogat igyekszünk megmenteni, most benne van a pakliban, hogy a fájós fog a járvány áldozatává válik és kihúzásra kerül, mert a fúrás túlzottan nagy kockázattal jár.

Tudna valami biztatót is üzenni az olvasóinknak vagy jó tanáccsal szolgálni?

Dr. Volom András: Bízom benne, hogy hamarosan kész lesz a lehető legkevesebb kockázatot rejtő protokoll, és elérhetőek lesznek a megfelelő védőfelszerelések is. A legfontosabb tanácsom az lenne, hogy maradjanak otthon! Minél jobban betartják a most még nem kihirdetett, de nagyon is szükséges kijárási tilalmat, annál előbb ér véget a járvány. Ha valakinek fáj a foga, lelkiismeretesen tájékoztassa fogorvosát, ha bármilyen tünete van vagy beteget ápol, ellenkező esetben sok más ember fertőzését okozhatja. Kiemelten figyeljenek a szájhigiénére, hogy lehetőleg ne ebben az időszakban alakuljon ki fogfájás.

Kihez fordulhat, akinek mégis panasza alakul ki?

Dr. Volom András: Mindenki keresse saját fogorvosát, aki majd eligazítja.

Hírt adhatunk róla, ha elkészül a protokoll?

Dr. Volom András: Természetesen.

Köszönöm a beszélgetést!

Tünde

Fogorvosi témáinkból...

A szabálytalan fogazat nem öröklődik!

A gyerek fogának tisztítása a szülő feladata!

Soha ne nyald le a gyerek cumiját és kanalát!

Barázdazárás: mire jó és miért hasznos?

Fogszabályzót kap a gyerekem