Te is érintett vagy?
Ha úgy érzed, elég a hallgatásból, ha úgy gondolod, segítene, ha legalább névtelenül kiírhatnád magadból azt, ami régóta mardos belülről, ha könnyebb lenne sorstársakkal megbeszélni a történteket, mi meghallgatunk! A bezzeganya@bezzeganya.hu címre írhatsz nekünk, diszkréten kezeljük a beérkező üzeneteket.
Nekem ez nagyon nehéz, mivel azóta sem tudja senki, hogy milyen borzalmakon mentem keresztül gyerekkoromban, amit nem is lehet gyerekkornak nevezni.
Egy hozzám közel álló személy gyerekkoromban évekig molesztált, majd többször is megerőszakolt, megvert. Ez kilencéves koromban kezdődött, egész 15 éves koromig tartott. Lelkileg és fizikailag is tönkretett.
Sokáig depresszióval küzdöttem, talán ma sem sikerült feldolgoznom, ami velem történt. Senkinek nem mondhattam el. Nem volt senki, akiben megbíztam, szégyelltem magam, és a mai napig kísértenek a rémálmok.
Úgy éreztem, hogy nem bízhatok senkiben, ezért nem voltak soha barátaim, magamba zárkóztam. Ha akkor szóltam volna, ha segítséget kértem volna, talán nem szenvedtem volna depresszióval tíz évig. Később rájöttem, hogy igenis lett volna segítség. De én féltem.
Ezért azt ajánlom mindenkinek, legyen az gyermek vagy felnőtt: kérj segítséget, mielőtt lelkileg és fizikailag is tönkremész. A szülők pedig figyeljenek oda a jelekre, és tudassák, éreztessék gyermekükkel, hogy mellettük állnak, megbízhatnak bennük és nincsenek egyedül. Én már évek óta hordozom ennek a fájdalomnak és szégyennek a súlyát. Egyedül a páromban bízom, meg édesanyámban, akitől ha segítséget kértem volna, talán nem mentem volna tönkre. Segítséget kérni nem szégyen.
Azóta lett egy gyermekem, egy párom, és igyekszem rendbe hozni az életem.
M.
Kapcsolódó cikkeink:
Arra ébredtem a altatásból, hogy a betegszállító a mellemet fogdossa
Erőszakot tettek rajtam a szülőszobán
Egy erdőbe vitt és megerőszakolt a párom
Ordítom, hogy ne bánts, de ő csak üt tovább ököllel
Nyolcéves koromtól molesztált egy rokonom
