Lassan egyéves lesz a kisfiam, nem volt egyszer sem beteg, nulla láz, nulla orrfolyás, nulla köhögés. Pedig nulla-huszonnégy nyomatva van, hogy szoptassál, mert akkor lesz erős az immunrendszer, akkor nem lesz beteg a gyerek! Hát kérem szépen, jelentem, száz százalékban tápszeres a gyerek és él és virul!
Nem is értem miért teszik fel állandóan ezeket a kérdéseket:
„Szoptatsz?! Természetesen szültél?!”
Ennek a legintimebb dolognak kellene maradnia, és nem „pofátlanul” belekérdezni a másik arcába!
Nem szoptatok, és nem is akartam. Valamiért ezt nem is terveztem a terhesség alatt sem. Nekem teljesen abszurd volt, hogy a mellemre tegyem a gyerekem és onnan tápláljam. Ezt nyíltan felvállalom az utcán is, ha bárki megkérdezi.
Az meg teljesen nonszensz számomra, hogy a gyerek egy-kétéves koráig ennyire morbidan ragaszkodnak az anyák a szoptatáshoz. Szerintem az a tej már egyáltalán nem teljes értékű, illetve ez is „anyafüggő”, legtöbb esetben az anya erőlteti még mindig. De miért? Hogy más anyák között ne legyen „szaranya”? Hogy az óvodában három év multán is legyen miről beszélgetni másokkal, hogy bezzeg én még szoptatok? Kérdem én, ez ugyan mire sikk? Ez nem sikk, egy gyerek egyen ennyi idősen rendesen, és ne mondd, hogy azért cicis, mert még ő kéri, persze, hogy kéri, mert így nevelted, ez neki a komfort.
Mindenkinek megvan a lehetősége mindenre, anno mikor a szülőszobára került, szülés előtt megkérdezték: Szeretne szoptatni? én azt válaszoltam, igen, megpróbálom! De mindezt csak azért, mert odabent akkora az ősanyakomplexus, hogy azonnal lecsuknak, ha nemet mondasz!
Próbáltam, öt napig, míg haza nem kerültünk a kórházból, aztán azonnal abba is hagytam. Volt a teremben velem szemben egy hölgy, na, ő mert nemet mondani a szoptatásra, és minden második-harmadik órában csengetett, hogy hozzák a nővérek a tápszert. Nem kell mondanom, hogy véres rongyként tekintettek rá.
Maradjon mindenki számára privát szféra a szoptatok-nem szoptatok / természetesen szülök- császáros voltam, akár programozott császáros. Ne legyen köztéma az ősanyáskodás! Mindenki úgy neveli a gyerekét, ahogy neveli, és mindenkinek megvan a saját véleménye a másik gyerek neveléséről. (Maradjon is otthoni vélemény a négy fal között!)
Berni
Szoptatásról itt írtunk még:
Több mellgyulladás után, sebes bimbókkal is szoptattam
A csecsemős nővérek miatt ment el a tejem
Hogy lehet ilyen béna, még szoptatni se tud?
Mit és meddig érdemes feláldozni a szent szoptatás oltárán?
