Az ikerterhesség alatt, majd később az ikerbabakocsi tologatása közben elég érdekes kérdésekkel, megjegyzésekkel találtak meg. Akkor azt hittem, hogy a hajmeresztő kérdések és a különleges kérdések specifikusan csak és kizárólag amiatt lehetnek, mert két babát várok. Ezért nagy reményekkel vártam a kérdésmentes egy babás várandósságomat. De kiderült, hogy a kérdéseknek nem szabhat határt, hogy most „csak” egy babát hordok a pocakomban, hiszen egyszer már voltak ikreim.

Amikor nyilvánvalóvá vált az ismerőseim körében, hogy érkezik a kistesó, az első kérdésük – tisztelet annak a néhány tapintatos kivételnek – az volt:

„És megint ikrek lesznek?”

Igen, valóban jogos a kérdés, hiszen egyszer már volt egy ikerterhességem, de ennyi erővel bárkinek szegezhetnénk ugyanezt a kérdés, aki várandós. És ha az lenne? Egyszer már átéltem ezt a csodát, és igen, még itt vagyok, és nagyon boldog vagyok, és különlegesnek érzem magam, hiszen nem mindenkinek adatik meg az, hogy ikerbabákat növeszthet a pocakjában. Igen, a fiúkkal mindig különlegesnek éreztem magam minden orvosi vizsgálat során, és igen, a mai napig különlegesnek érzem azt, hogy ők vannak. Amikor odabújnak mellém az ágyban reggelente – miután az apukájuk már elment dolgozni, és mi még pizsiben pár percet lopunk a reggeli rohanás előtt – nehéz elhinni, hogy ezek az egyenként 122-128 cm fiúk, két-két kézzel, két-két lábbal ott bent elfértek, az én kis 160 centiméteres testemben. Pár éve még odabentről simogatták - amit akkor inkább rugdosásnak véltem –, most idekintről simogatják a gömbölyödő pocakomat. Tehát nem, azt hiszem, nem estem volna kétségbe, hogyha most is ikrek lesznek…

„De biztos, hogy nem ikrek?”

Köszönöm a kérdést, túl két kötelező kórházi ultrahangon, a saját orvosomnál tett négy vizsgálaton és egy 4D-s ultrahangon, így a 21. héten azt tudom mondani, hogy valószínűleg nem ikrek. Igen, a pocakomon látszik, hogy terhes vagyok, hiszen igen, babát várok! Az elmúlt években rendszeresen sportoltam, a környezetem csinosnak mondott, de sosem állítottam, hogy fitness alkatú lennék, ezért rajtam már látszik, hogy kerekedik a hasam. A fiúk után szétnyílt a hasizmom, amin tornával segítettem, de úgy gondolom, egy egészséges pocaknövekedést tudhatok a magaménak. A mérleg szerint a 21 hét alatt 3,5 kg-ot híztam és az előre hatalmas pocakomat leszámítva nem érzem magam terebélyesebbnek… legalábbis eddig a kérdésig így volt…

„És mit szólnak a fiúk?”

Mit szólnának? Vagy ha nem tetszik nekik, úgysem tudjuk visszaküldeni, mint egy játékot, amit a webshopból rendeltünk. Elállási idő itt nem igazán van – már… de ebbe inkább ne folyjunk bele. Persze, hogy érdekel a gyerekek véleménye, hiszen az ő testvérükről van szó, az ő életüket is legalább annyira befolyásolja az érkezése, mint a miénket, de messzemenő következtetések úgyis csak akkor vonhatunk le, ha már köztünk lesz a Kistesó.  De igen, örülnek és várják. Egy ötéves szintjén. Ennél se több, se kevesebb reakciót nem lehet elvárni. Arról nem is beszélve, hogy számukra a tesókérdés már eleve adott volt, hiszen ők a fogamzás óta ott vannak egymásnak, és senki nem kérdezte meg tőlük, hogy ez így jó lesz-e nekik.

„Könnyebb, mint a fiúkkal volt, igaz?”

Nem, nem igaz. És ezen a legtöbbször megdöbbennek. Sokszor elfelejtik az emberek, hogy minden egyes terhesség más. Egy egybabás anyukánál is teljesen különbözőek tudnak lenni a terhességek. És nekem ez a mostani sokszor egy kicsit nehezebb is. Eltelt közben hat év, és az én születésnapi tortámon is csak több gyertya nőtt. Különböző betegségekkel küzdöttem meg, szedtem és szedek gyógyszert, és egész más a vitaminháztartásom. Könnyebben fáradok egy átdolgozott nap után, és igenis elalszom a tévé előtt, mikor a fiúk még az alvás előtt nézik a kedvenc műsorukat. Hamarabb szúr, feszül a hasam, és hamarabb kezdek aggódni. Sok mindenben könnyebb, azonban sokszor sokkal nehezebb, ezért összességében úgy fogalmaznék, hogy nagyon más.

„És miért vállaltatok még egyet?”

Igen, az egyik legtapintatlanabb kérdés a sok közül (Miért dolgozol még? Van tejed? Miért szültél császárral? stb.) Vajon azt az embert, aki ezt csak úgy neked szegezi, valóban érdekli a válasz? – mert itt nem arra gondolok, amikor a barátaiddal, családdal meghitten beszélgetsz, és egyszer csak erre terelődik a beszélgetés. „Miért?” azért mert: „Becsúszott, mert nem védekeztünk. Mert kell a CSOK-hoz még egy. Mert az egyik barátunknál is született és nem akarunk lemaradni. Mert mindjárt lejár a gyes és jó lenne még az államtól pénzt kapni. Mert azt hallottuk, hogy három a magyar igazság…”

A mi válaszunk nem ennyire bulváros, és nehezen lehetne címlapra tenni vagy a barátoknak pletykálni: egyszerűen csak szerettünk volna még egy gyereket…Ez a kettő is elég jól sikerült, és jó lenne belőle még pár otthonra…

Bodza

A terhesnapló előző részeit itt olvashatod:



A mondat, amit soha nem akar hallani egy terhes kismama
Talán ez az a mondat, amit egy várandós kismama - legfőképp az első gyermekével az első ultrahangon - hallani sem akar.
Tovább>>>

Négy hónapos terhesen toltam ki a kocsit a sárból
Nem is gondolkodtam, ezt hívják ösztönnek: ugrottam a kocsi elé és toltam. A fiúk, akik a hátsó ülésen ültek és ujjongtak: „anya kitolta a kocsit”.
Tovább>>>

Öt dolog, ami miatt jó fiús anyukának lenni
„Naaah, és lány lesz, ugye? Két fiú után illene már egy lányt, nem!?” Kiderült: a harmadik baba is fiú...
Tovább>>>

Tudod a gyerekeidet egyformán szeretni?
Most értettem meg az egygyermekes anyuka pár évvel ezelőtti kérdését, aggályát: lehet-e ugyanúgy? Ugyanúgy érezni? Ugyanúgy szeretni?
Tovább>>>

Nincs még gyereked és semmire nincs időd? Hahahaha!
Amikor a gyermektelen fiúrokonom vagy épp ismerősöm arról panaszkodik, milyen fáradt és mi mindenre nincs ideje, már csak nevetek...
Tovább>>>

Bezzeganya az Instagramon!

Ha szereted a humort, a vicces képeket, Insta-oldalunkon terhességgel, gyerekneveléssel, anyasággal, családdal kapcsolatos, szórakoztató tartalmakat találsz. 

Ha van Insta-fiókod, követheted is a Bezzeganyát>>>

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?

A Bezzeganya blog a Disqus kommentrendszert használja. Ha te is szeretnél hozzászólni, és még nincs regisztrációd, itt találsz segítséget hozzá>>> A Disqus használatáról, beállításairól pedig itt írtunk>>>