Hatáskörét túllépve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) több anyától megvonta a különféle gyermeknevelési támogatásokat arra hivatkozva, hogy terhességük alatt kötött munkaszerződésük színlelt volt, és az csak az ellátás megszerzése érdekében jött létre – állapítja meg legfrissebb jelentésében Szabó Máté alapvető jogok biztosa. Az OEP az anyasági támogatások megvonása mellett törölte az érintettek biztosítotti jogviszonyát is.
Az OEP két nőnél a tgyás illetve a gyed ideje alatti utólagos ellenőrzés keretében vizsgálta az ellátást megalapozó utolsó munkaviszonyokat. Ezt követően – arra hivatkozva, hogy a terhességük ideje alatt nem azért kötöttek munkaszerződést, hogy dolgozzanak, hanem azért, hogy jogosultságot szerezzenek a társadalombiztosítási ellátásokra – elrendelte a törlésüket a nyilvántartásából, és kötelezte őket a már kiutalt ellátás visszafizetésére. A panaszosoknak fennállt a munkaviszonyuk, rendelkeztek érvényes munkaszerződéssel, munkáltatójuk a szükséges járulékokat is befizette. Az ombudsman szerint feltételezhető, hogy a hozzá forduló két panaszos esetében kizárólag azért került sor a munkaviszony utólagos ellenőrzésére, mivel a vizsgált munkaszerződéseket a terhesség időtartama alatt kötötték meg, így – az OEP álláspontja szerint – azok valójában színlelt szerződések.
A vonatkozó törvények szerint a szülést megelőzően meghatározott ideig biztosítottnak kell lenni a támogatásra való jogosultsághoz. 2010 májusáig annak járt a terhességi gyermekágyi segély (tgyás), aki a szülést megelőző két éven belül 180 napig biztosított volt. Azóta két év alatt 365 nap biztosítási időt kell tudni felmutatni. A támogatást csak biztosított igényelheti, biztosított pedig az, aki munka-, vagy más biztosítási viszonyban áll, tehát például akinek a szülés, vagy a – korábban megkezdhető – szülési szabadság megkezdése idején éppen nincs munkaviszonya, vagy mondjuk már nem kap munkanélküli támogatást (akár pár hét „hézag” is számít), az nem igényelhet sem tgyást, sem gyedet, csak gyest.
Az utólagos ellenőrzéseket az OEP főigazgatója az ombudsman kérdésére azzal indokolta, hogy "szükséges azok kiszűrése a rendszerből, akik a többséghez képest aránytalanul rövid biztosításban töltött idejük alatt befizetett járulékukra hivatkozva kívánják igénybe venni a kötelező egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásait".
A főigazgató annak ellenére vélekedett így, hogy a feljebb citált szükséges biztosítási idő miatt „aránytalanul rövid idő” alatt nem is lenne lehetséges ellátásra jogosulttá válni és az OEP által színleltnek vélt szerződésekkel létrejött munkaviszonyokban a járulékot megfizették a munkavállalók után.
Az OEP a szociális biztonsághoz fűződő jogot sértve veszélybe sodorta az anya és az újszülött gyermek megélhetését is – állítja az ombudsman. Szabó Máté felkérte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóját, hogy tekintse át, és vizsgálja felül az irányítása alá tartozó szervek ellenőrzési gyakorlatát. Az ilyen, a cikkben taglalt célvizsgálatok ugyanis rendszeresek és viszonylag gyakoriak az OEP ellenőrzési gyakorlatában. Bár országos adat nem áll rendelkezésére, de 2009-ben csak Békés megyében 49 esetben indult biztosítási jogviszony fennállásával kapcsolatos vizsgálat, amelyből 37 esetben került sor a jogviszony törlésére. 2010-ben Békés és Zala megyében 50 vizsgálat alapján 17 esetben került sor a jogviszony törlésére, 2011-ben pedig 7 vizsgálat indult, és 1 esetben került sor a biztosítási jogviszony törlésére. Szabó Máté jelentésében rámutat arra is, hogy a foglalkoztatási jogviszonyok tartalmi elemeinek vizsgálata a munkaügyi hatóság, illetve a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik.
Szabó Máté álláspontja szerint az OEP-nek ráadásul nincs felhatalmazása arra, hogy utólagosan semmissé nyilvánítsa a felek közös akaratából létrejött munkaviszonyt. Az ombudsman szerint az OEP túllépte a hatáskörét, nem vizsgálhatja, nem is minősítheti a felek közös akaratából megkötött munkaszerződést, a személyes munkavégzést kizárólag azért, mert az érintett a terhessége időtartama alatt létesített új munkaviszonyt. Különösen nincs erre lehetőség abból a kizárólagos célból, hogy ezáltal a kérelmezőt – az anyát és a gyermekét – kizárják az ellátásból.
Center
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
