tinédzserek közlekedés biztonság vakmacska

Majdnem elütöttek egy gyereket Kőbányán busszal, a zebrán. Ahogy ezt leírom, nagyjából rá se kattint a többség a cikkre, meg se nézi a videót, máris kész a fejében az ítélet: a csapnivaló magyar közlekedési morál, hülye buszos, egy kisebb csoportnak meg átsuhanhat a fején: ezek a mai hüle gyerekek, biztos telefonozott meg füles volt a fején.

Szerintem meg tökéletes tantörténet egy olyannak, mint én, miért nem érdemes fekete-fehérben, jó-rosszban, esetleg tájékozódás nélkül ítélkezni, még ha első pillantásra teljesen egyértelműnek is tűnik a tényálladék.

A videót én azért néztem meg eredetileg, mert a mi környékünkön játszódik, arra járunk nap mint nap, nagyjából egy-másfél buszmegállónyira van a házunk, ráadásul épp tegnap suhant át a fejemen, hogy a Kicsi talán már elég nagy ahhoz, hogy alkalmanként (majd rendszeresen) egyedül hazamenjen, na nem úgy, ahogy ő néha mondta (gyalog, a teljes, kb. 3 és fél km-es távot megtéve…) hanem rendesen, busszal. Jó lecke volt arra, hogy rájöjjek (megint): nem elég a gyerek fejébe verni pár tökéletesen egyértelmű szabályt… mert pillanatok alatt áll elő olyan helyzet, amit robotpilótán, gondolkodás nélkül nem lehet megoldani – még ha az a bizonyos gondolkodás csak néhány másodpercet is vesz igénybe.

Ezen a videón számomra az látható, hogy gyerek ballag, megáll, körülnéz, indul.  Zebrán, nincs a fülében semmi, a kezében sincs nyomkodnivaló (nem úgy, mint annak a két ifjoncnak, akikre kis híján ráordibáltam ma reggel a kocsiból, mikor vészfékezésre kényszerített az egyik, a másik meg kis híján orra bukott előttem a flaszteron, ami azért zebrán se kifejezetten üdítő magatartás…). A busz előtt semmi, a gyerek nyilvánvalóan látja hogy jön – egy naaaagy, kék csuklóst elég nehéz nem észrevenni, ha abba az irányba nézünk egyenesen.

Itt képbe jön viszont sajnos a fizika, a távolságot a videón nekem nem egyértelmű megsaccolni (nem vagyok közlekedésbiztonsági szakértő, csak mezei autós, gyalogos és tömegközlekedő), nekem úgy tűnt, a megadott távolságból egy személyautó, ha a sofőr figyel és a fék megfelelő állapotú, simán meg tud állni, ha látja, lelépett a gyalogos a zebráról. Azt se lehet feltétlenül centikről, ordibáltam én már ki elém lépett gyalogosnak, hogy legyet fogott-e fizikaórán, mert különben tudná, ő nagyságrenddel könnyebben áll meg, mint én a 15 éves vaskalickámmal, ami négy apró ponton fogja csak a talajt.

A naaagy, kék csuklós viszont más tészta: ezt az irgalmatlan tonnavasat nem olyan könnyű megállítani, még a gyakorlott sofőrnek se. Ráadásul egy nyílegyenes, aligforgalmú főúton, ahol nem araszolni szoktak, van ugye menetrend, üzemanyag-kezelés, némi megszokás is abban, ha gázt adnak neki ott, ahol épp lehet.  A sofőr megnyomta a féket (azt se tudjuk, mire volt képes az eszköz, a kilencvenötösön nyaranta előfordult pár érdekes műszaki állapotú busz…), a tonnavas megtorpant a zebra vége felé, a kislány egy gyors szökkenéssel kerülte, ezúttal mindenki megúszta. De.

Nekem úgy tűnt, a buszos egy pillanatig arra számít, ami a budapesti közlekedés alapja (sajnos, de ez a hétköznapi realitás): elsőbbséged akkor van, ha megadják, főleg ha az “ellenfél” két másodperc alatt tapos laposra, még ha nem is akar. Amikor vezetni tanultam, a hivatalos szabályok mellé járult még egy: ha buszt vagy villamost látok gyorsan közeledni, ha tehetem, engedjem el, mert bárkinek is van igaza/elsőbbsége az adott helyzetben, póruljárni mindenképp én fogok.

Közlekedési szakértő legyen tehát a talpán szerintem, aki megmondja: volt-e hunyó a helyzetben. A láthatóan általános iskolás korú gyereknek nem igazán lehetett nagy rutinja közepes állapotú csuklós buszok pontos féktávolságát felmérni, miközben a zebrán valóban elsőbbsége volt. A buszvezető pedig nem tudja legjobb akaratával se felülírni a fizika törvényeit: igen, meg KELL állni, ha zebrán gyalogos van….a féktávolság viszont pont annyi lesz, amennyit a fizika törvénye meghatároz.

Tanulság, azon túl, hogy ne ítélj szalagcímek vagy egymondatos összefoglalók alapján? Sajnos az, hogy soha, soha nem szabad rutinból-robotpilótán közlekedni, és még így is előfordulhat, hogy a fejünkben lévő számítás hamisnak bizonyul.  Egyedül közlekedő gyerek inkább engedje el az átlagos sebességgel kocogó buszt-villamost-kamiont is, még ha sietne, akkor is, ha elsőbbsége van, akkor is – ha betartja a szabályt, meg fog az akkor is állni, ha nem táncolunk előtte fél centivel. Ha pedig nem tartja be, mert bamba, mert nagy/vacak a járműve és közel van, vagy nem is áll szándékában betartani, akkor laposra leszünk taposva, amit semmilyen bíróság nem tud visszacsinálni utána.

Vakmacska

A szerző további írásai:

Ha megnőtt a gyerek, már nem is érdekes?
Felnőttként is utánozol másokat? Kínos!
Üvölt a gyerek a forró buszon. Ki segít neki?
Unokám született - dobjak el kapát-kaszát?
Kézzel méhszájat tágítni oké? És ordítani az orvossal?
Erőszak a szülészeten - te is hallgatsz róla?