Három hét telt el azóta, hogy áttértünk „digitális oktatásra”, a tapasztalataimról fogok most írni – háromgyerekes anyaként.
Ez nem digitális oktatás!
A digitális oktatás több helyen azt jelenti, hogy emailben/Krétán megkapjuk a heti feladatokat, tananyagot, leckét, beadandót, szorgalmikat. Egy alsós nyilván nem fog tudni egyedül dolgozni, így anya ott ül mellette, magyaráz, segít, ellenőriz. (Közben home office-ban dolgozik, ebédet főz, ésatöbbi.) A gimiseimnek online óráik vannak, sok segédanyagot és online elvégezhető feladatokat is kapnak. Sőt, az osztályozás is megoldott, de erről később.
Kukkolni jó!
Mindig is vágyam volt úgy belesni egy tanórára, hogy az nem nyílt óra, hanem a tanár úgy viselkedik és tanít, ahogy mindig is szokta, nem a szülőknek prezentél, hanem a maga természetes közegében figyelhető meg. Hát most lehetőségem van rá: kukkoltam már online töriórát, matekot, és hallgattam bele osztályfőnökibe is – a két nagyobb lányomnak órarend szerint tartják meg „élőben” az órákat. Még egy énekórára be fogok lesni.
Kommunikáció
Háromból két gyerekem osztályfőnöke azon fáradozik, hogy a lehetőségekhez képest a legszorosabb kapcsolatban maradjon a gyerekekkel és a szülőkkel. Lehet hozzájuk fordulni kérdésekkel, panaszokkal, segítenek. Sőt, online fogadó órát is tartott már az egyik ofő. A harmadik gyerekem osztályfőnöke csak a gyerekekkel kommunikál, tőle se emailt, se egyéb üzenetet nem kaptunk szülőként. Szerencsére elég nagy már ahhoz a gyerek, hogy nélkülem intézze a tanulást és a kommunikációt.
Könyörgöm, ne ennyit!
Bevallom őszintén, a tízévesemmel a fő tárgyak tananyagának megtanításán kívül nem marad energiám/időm a készségtárgyakra és a hittanra sem. Utóbbiból huszonpár oldalas ppt-ket kapunk, melyeket el kellene olvasni, megírni a leckét és elküldeni az oktatónak. (Miután végeztünk a tucatnyi matekházival, olvasással, nyelvtannal és környezettel.) Értem én, hogy fontos a vallás (a mi családunkban egyébként pont nem), és értem, hogy a rajz és a technika is lényeges, de én erre képtelen vagyok!
Az még oké, hogy gyártsunk szendvics-alkotásokat, énekeljük el a Csömörédi faluvégen-t (remélem, a szomszéd nem hallotta), de ennél a feladatnál mondtam azt, hogy ennyi és ne tovább:
„Feladat: Készíts színes csendéletet! Ha van rá lehetőséged használj kollázs technikát! Gyűjts színes papírokat (pl. újságpapír)! Vázold fel a csendéleted egy A/4-es lapra ceruzával! Színes ceruzával jelöld a színeket! Tépkedd vagy vágd kisebb-nagyobb darabokra a papírokat! Ragaszd fel a papírokat! A háttérrel kezd!” (sic!)
(Az megvan, hogy milyen az, amikor a tízéves nekiáll a konyhaasztalnál papírt vágni meg tépkedni, és ragasztani, ugye…?)
Itt a lecke, hol a lecke?
Oké, megkapjuk a heti anyagot emailben, táblázatban, egyszerre (köszönöm az ofőnek!). De persze nem mindent. A hittant külön emailben kapjuk, illetve használhatjuk a Classroomot. Hurrá! Az angol házit is csak véletlenül vettem észre, amikor beléptem a Krétába, mivel a táblázatban nem szerepelt. Lassan külön Excel-táblát kell vezetnem ahhoz, hogy még véletlenül se maradjon ki semmi.
Osztályozás: ezt tényleg így kell?
Alsóban van egy csomó szorgalmi, melyekre „potyaötösöket” lehet szerezni, ez jól jön. Füzetvezetésért is kapott már ötöst a gyermek. Azt viszont nem tudom, hogy hogyan fogják a tudásuk alapján osztályozni a gyerekeket, hogy állapítják meg, hogy valóban tudják-e a tananyagot, vagy anya oldotta meg eddig a feladatokat. (Utóbbi bár gyors megoldásnak tűnik, nem javaslom.)
Gimnazista lányaimnál más a helyzet, ők online felelnek, vagy egy erre alkalmas felületen, időre töltik ki a teszteket, melyekre jegyet kapnak. Azért vannak itt is érdekességek. A csúcs a gimnazista lányom legutóbbi jegye testnevelésből. Az volt a feladatuk, hogy táblázatban rögzítsék, melyik nap mennyit és milyen formában végeztek testmozgást. Kapott egy karót.
Aki lemarad…
Nálunk naponta ugyanaz a forgatókönyv a kicsinél. Ébredés, kis játék, reggeli, majd tanulás. Van olyan nap, amikor egy-két óra alatt végzünk, de volt már, hogy még este fél 7-kor is leckét írt a gyerek – hja, amikor másfél órás konferenciahívásom van, nem tudok neki segíteni. És persze az én munkámmal is haladni kellene – tudom, egyéni probléma. De a lényeg, hogy ha mondjuk pár napig nem tanul valami miatt a gyermek (például mert beteg), akkor olyan elmaradásban lesz, amit ember legyen a talpán, aki be tud pótolni. És a sulis levelezést látva többen vannak, akik már most le vannak maradva, nem küldik a kész leckéket és feladatokat.
A hétvégéken megpróbáljuk bepótolni az elmaradt feladatok, amelyekre nem jutott idő hétköznap… Például a mára több mint ötvenoldalasra duzzadt hittan tananyag, vagy a De szeretnék hajnalcsillag lenni című dal megtanulása. De papírfecniket akkor sem fog szétszórni a lakásban a gyerek, az tuti!
Nektek hogy megy az otthoni tanulás?
Tünde
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK:
Te sem tudod tanítani a gyereked? Nem a te hibád!
Vagy a vírus csap agyon, vagy én a gyerekeimet
Maradj otthon, nézzé' tévét! Vagy olvass!
Home office: ha ovisod van, megszívtad
Koronavírus: Ne a félelmet mutasd a gyermekednek
KORONAVÍRUS CIKKEK EGY HELYEN ITT>>>
