A lányomat a múltkor orvoshoz vittem az allergiája miatt, ahol orvosi igazolást kaptunk arra a napra. A gyerek kétségbeesetten nézett rám és könyörögni kezdett, hogy el ne mondjam senkinek, hogy ő orvosnál volt. Kiderült, hogy az iskolában a gyerekek kiközösítik azt, akiről azt gondolják, hogy koronavírus-fertőzött. Mert például orvosnál volt. Vagy köhög kettőt. Vagy beteg volt pár napig, és azért nem ment iskolába.
Ez a helyzet nem egyedi. Máshol a betegségen átesetteket közösítik ki, de olyan is előfordul, hogy azért piszkálnak valakit, mert később derült ki, hogy elkapta a vírust, és tudta nélkül járt fertőzötten iskolába. A pszichológusok szerint ez a zaklatási forma a koronavírus-járvány első hullámakor megjelent, és ugyanolyan veszélyes, mint a bármilyen más forrásból táplálkozó fizikai vagy verbális bántalmazás. Hogyan alakulhatott ki ez a jelenség és mit tudunk tenni szülőként, hogy ne forduljon elő ilyen eset? Kovács Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeutát kérdeztük.
A gyerekek is átélik a bizonytalanságot
A koronavírus-járvány kapcsán tavasszal már megtapasztalt bizonytalanság a járvány második hulláma alatt újra megjelent. Ahogy növekszik a fertőzöttek száma tágabb és közvetlenebb környezetünkben is, úgy fokozódik figyelmi készenlétünk, szorongásunk és frusztráció-érzésünk. Mindez egy különösen megterhelő érzelmi állapotot eredményez, melyet gyermekeink is átélnek. Rövid idő alatt változhat megszokott, stabil környezetük, megbetegedhetnek ők maguk, vagy közvetlen környezetükben valaki, karanténba kerülhetnek, vagy akár ismét digitális oktatásban kell tanulniuk. Feszültségeik feldolgozását, feloldását nekünk, felnőtteknek kell megtanítanunk, jó példát mutatva számukra – mondja a szakpszichológus.
Miért közösítik ki egymást a gyerekek?
Amikor a gyerekek kirekesztenek valakit, akkor ezzel a viselkedéssel vezetik le egy szorongásokkal és frusztrációkkal teli szituációban átélt feszültségüket, melyet nem volt lehetőségük felismerni, tudatosítani, felnőttel megvitatni és megoldást találni rá. A vírusveszély kiváltotta érzések esetében is a felismerés, a kibeszélés, a közös megoldáskeresés a cél annak érdekében, hogy a kirekesztés elkerülhető legyen. Ebben a szülők és a pedagógusok lehetnek a gyermekek segítői.
Ismerjük fel érzéseinket
Ahhoz, hogy segíteni tudjunk gyerekeinknek érzelmeik kezelésében, először magunkban kell kialakítanunk a bizonytalan helyzet ellenére is valamiféle érzelmi stabilitást. Vegyük végig például, hogy mik azok a dolgok, amelyeket képesek vagyunk kontrollálni a járvány kapcsán: ilyenek a higiénés szabályok betartása, a személyes találkozások csökkentése, és az egyéni felelősségvállalás növelése.
Meg kell tanulnunk továbbá felismerni a járványhelyzet kiváltotta intenzív érzéseinket és reakcióinkat: a tehetetlenséget, az elkeseredést, a szégyent, az önmagunk hibáztatását, a dühöt, a másik hibáztatását, esetleg a tőle való elhatárolódás vágyát. Meg kell találnunk a kontroll és a feszültségcsökkentés lehetőségeit kiszolgáltatottságunkkal szemben, és ebben kell gyermekeinket is erősítenünk.
Hogyan segíthetünk gyermekeinknek?
Magyarázzuk el nekik a vírussal, az emberi természettel, a veszélyhelyzetben való működésünkkel kapcsolatos ismereteinket. Beszéljünk a járvánnyal kapcsolatban saját megéléseinkről, és kérdezzük őket is érzéseikről és tapasztalataikról. Beszélgessünk velük az együttérzésről, a szolidaritásról, a segítségkérés lehetőségeiről, hiszen ezeken keresztül tulajdonképpen a feszültségkezelés módját mutatjuk be számukra - mondja a szakpszichológus.
Tünde
Kapcsolódó cikkeink:
Folyik a gyerek orra? Karantén!
Otthon hagytad a maszkot? Nyomás haza az iskolából!
5 tipp, hogy kerüld el a koronavírust
Nagy vírusgyilkos kísérlet
Miért adjunk a gyerekre arcmaszkot?