Kedves szülő!
Írhatnám a tisztelt szülőt is, de valahogy erre nem áll rá az ujjam. Már eleve a nagybetűkre sem. Nem tisztellek. Persze tudom, szülni azt szültél, hogy hányszor, azt nem tudom, nincs is hozzá közöm, meg igazán eddig nem is érdekelt. Eddig. Most viszont már nagyon.
Annyira kíváncsi vagyok, mégis mit gondolsz, hiszel. Azt tudom, hogy a valahányadik gyermeked az enyémmel jár egy csoportba az oviban. Azt is tudom, hogy simán bevágod a többi közé betegen, lázasan, taknyosan. Hát hogyne, te nem tudsz / nem akarsz rá vigyázni/ ott az óvó néni, majd ő elszüttyög vele. Fújatja az orrát, méri a lázát, szeretgeti.
Addig a húsz másik gyermek meg csak úgy van. Mert ugye, óvó néni a tiéddel foglalkozik, a dadus pelenkáz, mert tetszik tudni, már így is mehet oviba akárki. Bizony, pelusban, mert a másik anyuka meg épp nem ért rá szobatisztaságra nevelni a háromévest.
Csak azt szeretném kérdezni, hogy a többiekkel mi lesz? Vagy a beteg gyerekeddel együtt viszel még hat óvónőt, hogy jusson is, maradjon is? Nem, persze, hogy nem. Mit érdekel téged más kölyke, ha a saját gyermeked sem érdekel. Beteg lesz az összes, hát beteg lesz. Nem a te bajod. A sajátodról sem bírsz gondoskodni, bele sem gondolsz, szegény hogy érzi magát ott betegen. Igazad van, ne is törődj vele.
Megvetted a szép nagy tévét, nézzed azt. Meg a puccos cipőt, mi? Csak azt nem tudom, megvan-e, hogy márkás cipő szakadt zoknival elég furán veszi ki magát. A folyosón meg sír a szád, mert se munkád, se autód, se semmid. Akkor, mondjuk ápolhatnád azt a szenvedő gyermeket. Ja, nem, ez nem jutott eszedbe. Hiszen az ovi kötelező. Meg beadtad neki reggel a lázcsillapítót, be ám. Csak azzal nem számoltál, hogy a hároméves ezt el is mondja. Ott az oviban, ahol hozzászólnak, ahol érzi a törődést. Fura, mi?
Na, de nem akarlak ám a világért sem megbántani, csak kicsit felhúztam magam. Esetleg ha összetalálkozunk majd az ovifolyosón, épp, mikor a nyomorult életedről panaszkodsz, talán meg is sajnállak. Hidd el, sajnálni fogom, hogy tönkrement a frizurád, miután gyalog kellett jönnöd az esőben. A letört körmödről ne is beszéljünk. Azt is rettenetesen sajnálom, hogy nem találsz magadnak munkahelyet. Mondjuk javasolnám, hogy próbálj meg keresni egyet, ki tudja, lehet, hogy sikerül. Elég sokan dolgoznak ebben az országban. Köztük én is. Most éppen a náthás, köhögős, beteg gyermekemmel.
M.
Olvasnivaló a témában:
Fertőző beteg gyerekeket is oviba küld az orvos
Miért viszitek a beteg gyereket a játszótérre?
Gyógyszerrelteletömve viszik a beteg kicsiket a bölcsibe
