Kissé tanácstalan vagyok, és szeretném kikérni a sorstárak véleményét. A fiam első pár hónapja majdnem konstans sírással telt, sokszor vigasztalhatatlanul (szerintünk) a hasát fájlalta. Simogattuk, ringattuk, melegítettük, volt mindenféle cseppentős szer, de egyik megoldás sem vált be igazán. Pechünkre a cumi sem kellett neki soha, csak és kizárólag a testmeleg, egy kis ringatással kombinálva. Egy barátnőm javasolta, hogy drasztikusan csökkentsem le a tejfogyasztásomat egy időre, hátha a tejfehérje a ludas. Megfogadtam a tanácsát és láss csodát, az addig rosszalvó fiam elkezdte átaludni az éjszakákat, sőt nappal is rávehető volt egy-két hosszabb alvásra. Pár hónapig tartottam is a diétát, aztán úgy voltam vele, hogy teszek egy próbát, lassan visszaállítom a korábbi étrendemet, mert nem tudok sajtok, túró és vajas kalács nélkül létezni (azóta rájöttem, hogy márpedig igen). Ekkor volt olyan 5-6 hónapos a fiam, és épp elkezdődött a hozzátáplálás, meg a fogzás. Kezdett kevesebb lenni a tej, a cici iránti érdeklődés is megcsappant, úgyhogy jött a tápszer esténként, 7-8 hónapos korban pedig a savanyított tejtermékek. Az eredmény: éjjel óránként felkel, sír, nagy nehezen visszaalszik, majd 1 óra múlva megint fájdalmasan tekereg. Ezen kívül tele lesz kiütéssel a nyaka.
Gyerekorvos: "A nyaka biztos gombás (épp nyár volt és meleg), éjjel meg azért ébred fel, mert cicit kap és / vagy az ínye fáj". Hazamentünk és rá két nappal az egész teste tele lett piros folttal, úgyhogy már a gyerekorvos is azt mondta, hogy akkor kezdjünk el egy diétát Sinlaccal meg Milumil Peptivel, hátha tényleg tejérzékenység. Már aznap csak egyszer kelt fel éjjel, utána pedig egyre jobb lett minden. Múltak a pöttyök, én meg rájöttem, hogy márpedig igenis lehet tej nélkül élni, csak kreatívnak kell lenni. A múlt hétig szép és jó volt minden, amikor megint tele lett pöttyel szegénykém, mi meg fogtuk a fejünket, hogy akkor most mitől??!! Aztán rájöttünk, hogy aznap benyomott egy egész adag tésztás főzeléket, amiben ugyan tojás nem volt, de glutén annál inkább. Hát azóta nem kap glutént sem, és nyoma sincs a kiütéseknek. Ma felhívtam egy gasztroenterológiát, hogy időpontot foglaljak, a következő párbeszédrészlet hangzott el:
...
- Miért szeretne időpontot kérni?
- Az a gyanúm, hogy a gyerekem tej- és gluténérzékeny.
- Mire alapozza ezt?
- (zanzásítva elmondtam a fentieket)
- Ha továbbra is folytatja a diétát, nem tudjuk kimutatni a gluténérzékenységet. Legalább 3 hónapig kell terhelni a bélrendszert, hogy károsodjanak a bélbolyhok, aztán tudunk csak vérből, majd tükrözéssel diagnózist felállítani. Idénre már sajnos nincs több időpontunk.
- (???!!??) És akkor mit csináljak addig? A gyereknek fáj a hasa, nyugtalan és kiütései lesznek. Komolyan továbbra is etessem vele a kenyeret és itassak vele tejet??
- Igen, mert csak akkor tudjuk kimutatni.
...
Letettem a telefont és próbálom feldolgozni a hallottakat. Ez most komoly? Aki hasonló cipőben jár(t), mik voltak a tapasztalatai? Milyen orvosnál jártatok és hogy állította fel a diagnózist? Hallottam, hogy kisgyerekeknél nehéz, de ennyire? Arról nem is beszélve, hogy elég ramaty anyagi helyzetben állunk, ezért gondoltam, hogy szerzek egy igazolást, amivel jogosultak lennénk a megemelt családi pótlékra. Tényleg ez lenne a "jól bejáratott", hivatalos procedúra?
koktélcseresznye
