Nemrég megosztottunk Facebook oldalunkon egy megható videót, amelyben egy végtagok nélküli kisfiú a szájával veszi fel kistestvére cumiját és adja be a szájába, hogy ne sírjon a kicsi. A poszt alatt élénk vita alakult ki arról, hogy vajon az édesanya tudta-e, hogy kisfia végtagjai nem fejlődtek ki, és ha igen, jó döntés volt-e megszülni.

„Ez a videó inkább szomorú. Elérhető sokféle vizsgálat a terhesség alatt, ennek a kicsikének nem kéne egész életében kívülállónak maradnia fogyatékossága miatt - a felelőtlen szülei hibájából. Tudom, tudom, most jönnek a szövegek, hogy azt kéne látnom, mekkora szíve van. Látom is, de azt is, hogy mennyi keserűség, fájdalom vár majd rá az életben az emberek miatt. A felelősségvállalás ott kezdődik, hogy NEM szülünk tudatosan beteg gyermeket. Tudom, divat álszenteskedni, hogy a Down-szindrómások cuki szeretetgombócok, akkor is, ha ez durván nem igaz a súlyosabb esetekre, és illik édelegni, hogy a kis végtaghiányos, de cuki, mikor a szülei felelőtlensége miatt egész életében kiszolgáltatott lesz. Én nem lenézem a gyermeket, hanem sajnálom amiatt, ami rá vár - mindezt a szülei hibája miatt. A videóban szereplő picurka pedig aligha baleset miatt vesztette el végtagjait...”

- fogalmazta meg Andrea a véleményét. Violetta egyetért a leírtakkal:

„Én is így gondolom! Egész életében meg lesz pecsételve szegénykém! Én az abortusz mellett döntenek 100%-osan! Az ilyen fogyatékossággal született babák, legyenek akármilyen jószívűek, emberségesek, akkor is a többi társuk csak gúnyolni fogja őket! Az egész élete el lesz cseszve!”

Réka árnyaltabban látja a helyzetet, és reméli, a gyermek toleránsabb emberekkel fog találkozni.

„Nehezebb lesz neki, ez tény, de az élet nem fekete meg fehér.. Nem lehet mindenkit megölni, aki „nem tökéletes”, vagy később akármi miatt lesérül fizikailag /értelmileg. Reméljük, megértő emberekkel fog találkozni és szép élete lesz.”

Beáta saját tapasztalatait osztotta meg:

„Minden lehetséges vizsgálatot elvégeztettem magzati korban, amit az orvosom javasolt. Három kisfiamból kettő mégis súlyos, ritka genetikai betegségben érintett, ami mozgáskorlátozottsággal jár. Sokkal inkább integrálódnak a társadalomba, mint az ilyen kirekesztő megnyilvánulást jegyzett emberek. Sokan nem értik, de a különleges gyerekek sokkal inkább megélik az életet, mint akik azzal vannak elfoglalva, hogy sajnálják őket. Ez a videó pedig szerény személyem szerint csodaszép!”

Kinga keményebben fogalmaz:

„Kérlek, áldozzatok időt az életetekből, és akár egy mozgásban korlátozott személlyel üljetek le beszélgetni. Aztán nagyon gyorsan szégyelljétek el magatokat. Ismerek én is négyvégtaghiánnyal született fiatal, vagány srácot, aki dolgozik, együtt él a párjával és boldog. Szóval valahogy úgy érzem, hogy pont ti ültök itt fordítva a lovon, és nem az általatok álszentnek titulált emberek.”

Hajnalkának pedig van egy tanácsa arra vonatkozóan, hogyan is érdemes egy fogyatékkal élőhöz közelíteni:

„Ha szánalommal közelítesz hozzájuk, nem őket látod, hanem a saját, mélyen érző szívecskedet. Tisztelettel nézz rájuk, kívancsisággal, nyitottsággal, szeretettel. Meg fogsz lepődni.”

Te mit gondolsz erről?

Tünde

Kapcsolódó cikkeink:

Százból egy baba szívfejlődési rendellenességgel születik

Megtartotta volna, ha előbb kiderül, hogy ajakhasadékos a baba?

Genetikai vizsgálatokkal sok rendellenesség kiszűrhető

Szájpadhasadékkal is lehet teljes életet élni