Minden szülő rémálma az a pillanat, amikor kiderül, hogy valami nincs teljesen rendben a gyerekkel. Mindegy, hogy szemmel látható a probléma, vagy gondos orvosi vizsgálatok eredménye, esetleg – ismerjük el, gyakran – az örökösen aggódó, mindent meglátó anyai vagy apai szemek veszik észre az első jeleket. Az számít csak, hogy milyen nagy a baj, és hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy meggyógyuljon a kis beteg. Sajnos nem minden esetben van mit tenni, miben reménykedni. A szülő ilyenkor elmerül az elérhető szakirodalomban, próbálja kibogarászni a lényeget, megtalálni a lehetőségeket. És igen, ezt kár lenne letagadni, vadul keresi az okokat. És az okok sokszor egészen a mélyben, a gének szintjén keresendők.
A könnyebb érthetőség kedvéért egy kis genetikai ismertető következik, aki még emlékszik az iskolai biológiára, az ugorjon bátran. Egy-egy tulajdonságunkért egy gén, vagy egy génpár a felelős. Az emberben 22 pár testi, és 2 ivari kromoszóma található. Mivel minden kromoszómából kettő van, így a génjeinkból is kettő van a sejtjeinkben (ez alól kivételt a férfiakban az X, illetve az Y kromoszóma génjei képeznek). A gének másolása közben hibák, ún. mutációk alakulhatnak ki. Ezek a mutációk felelősek a cikkben tárgyalt betegségekért, szindrómákért. Vannak gyakoribb és kevésbé gyakoribb, illetve ritka mutációk. Bizonyos esetekben, ha csak az egyik gén hibás, akkor azt a másik, egészséges gén korrigálja. Ilyenkor az illető nem beteg, csak hordozza a betegséget, ez a recesszíven öröklődő rendellenesség. Más esetekben már az egyik gén hibája is betegséghez vezet, ez a domináns öröklődésű rendellenesség. Tekintsük át az alábbi négy, alapvető kategóriát:
Autoszómális domináns: öröklődése nemtől független, ha az egyik szülő beteg, akkor gyermekei 50 százalékos eséllyel szintén betegek lesznek. Ha mindkét szülő ugyanabban a domináns betegségben szenved, akkor minden gyerekük beteg lesz.
Autoszómális recesszív: öröklődése nemtől független, ha az egyik szülő beteg, akkor gyermekei hordozók, de egészségesek, két hordozó szülő gyermekei 25 százalékos eséllyel betegek, 75 százalékban egészségesek lesznek. Az egészséges gyerekek kétharmada szintén hordozó lesz. Mivel ez a betegség csak akkor jelenik meg, ha két hordozó embernek születik gyermeke, így általában családi előzmény nélkül jelenik meg. Egy családon belül azonban gyakrabban fordul elő, hogy többen is ugyanazt a recesszív öröklődésű mutációt hordozzák, így a rokonházasság növeli a kockázatot.
X-hez kötött domináns: beteg nők gyerekeinek 50 százaléka beteg, nemtől függetlenül. A beteg férfiak összes lánya beteg, összes fia egészséges. Sok esetben azonban a betegség súlyossága eltér a nőkben és a férfiakban.
X-hez kötött recesszív: mivel a férfiakban csak egy X kromoszóma található, nincs egészséges génpár, ami a hibás gént korrigálja, ezért ilyenkor általában férfiak a betegek és a nők hordozók, a beteg férfi összes fia egészséges, összes lánya hordozó, egy hordozó nő fiainak fele beteg, lányainak fele hordozó.
Y-hoz kötött öröklődés: nem ismert az Y kromoszómához kötött rendellenesség. Az Y kromoszóma elsősorban az ivari jelleg kialakulásáért és működéséért felelős. A lombikprogramok fejlődésével az Y kromoszóma olyan hibái is örökölhetőek lettek, melyek azelőtt a meddőség miatt nem voltak azok.
És ezzel el is érkeztünk a lényegig, azaz hogy miért célszerű bizonyos kockázati tényezők mérlegelése után genetikai tanácsadásra jelentkezni. Ugyanis a mutációk nem minden esetben okoznak betegséget, így “láthatatlan” maradhat. De kockázatot attól még hordoz, ha például autoszomális recesszív mutációról van szó, és az anya és az apa is hasonló rendellenességet hordoz, akkor bizony 25 százalék eséllyel születik a párnak beteg gyermeke. És a matematika alaptörvénye alapján elképzelhető, hogy több gyermeket vállaló pároknál az első (második, harmadik) gyerek egészségesen születik, maximum ő maga is tünetmentes hordozó lesz, mint a szülei. De ettől még a többedik gyerek születhet betegen. És ennél kevés nagyobb pofon van a szülőknek. Hogyhogy beteg a gyerek, hát mi egészségesek vagyunk, a testvérei is azok, mi az, hogy genetika, mi az, hogy örökletes? És ilyenkor jön az utólagos vizsgálódás. És sajnos az ily módon öröklődő betegségek listája hosszú és ijesztő: cisztás fibrózis, Tay-Sach szindróma, Fanconi anémia, SMA és így tovább.
Persze felesleges lenne pánikot kelteni azzal, hogy ezek a genetikai rendellenességek ott leselkednek mindegyik családban, és bármelyik vétlen csecsemőre lecsaphatnak. Ugyanis ezen betegségek nagyon ritkák. Vannak azonban olyan csoportok, ahol a kockázati tényező jóval magasabb az átlagnál, és ha ezen csoport tagjai vagyunk, esetleg párunk is/vagy tagja, akkor ezzel bizony számolni kell. Példának okáért a Tay-Sach szindróma, a Gaucher-kór és a Connexin 26 névre hallgató, súlyos halláskárosodást okozó rendellenesség sokkal gyakoribb az askenázi (európai származású) zsidók körében. Mit jelent, hogy sokkal gyakoribb? Például a Gaucher-kórt az Amerikai Egyesült Államokban 100 emberből egy hordozza, ugyanakkor askenazi zsidók között ez az arány már 8,9 százalék. Éppen ezért Izraelben nagy figyelmet fordítanak a családtervezésre, ezen belül is a genetikai vizsgálatokra. Családi előfordulás nélkül a szűrésért fizetni kell, viszont ha a pár egyik tagjánál találnak bármilyen problémát, akkor a pár másik tagját ingyenesen szűrik. Ha pedig olyan probléma áll fent, ami beteg gyerek születését okozhatja, akkor állami és magántámogatásból úgynevezett PGD kezelésen vehetnek részt a szülők. Ez az eljárás már Magyarországon is elérhető.
Mi a PGD? „A preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) a prenatális diagnosztika legkorábbi formája, a beágyazódás előtti preembrió genetikai vizsgálatát jelenti, amire a petesejt leszívásától a hólyagcsíra állapot eléréséig van lehetőség. PGD alkalmazásának az egyik előnye tehát az, hogy a genetikai rendellenességeket még a terhesség létrejötte előtt ki lehet mutatni, így csak az adott betegségtől mentes preembriók kerülnek visszaültetésre.” - olvasható a tájékoztatás az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum honlapján. Az eljárás magyarországi fellegvárában számos kutatás, vizsgálat, eljárás elérhető, nem csak azoknak, akik genetikai problémák miatt aggódnak, hanem azoknak is, akik családtervezési vagy meddőségi kivizsgáláson szeretnének átesni.
Ezekkel a központokkal kapcsolatban gyakori félelem, hogy megfizethetetlenül drágák, illetve hogy anyagi okokból felesleges vizsgálatokat írnak elő. Ezt megcáfolja Kónya Márton laborvezető, aki az alábbi választ adta a fenti kérdésre: „Nehéz pontos árat meghatározni, hogy ha valakinél nem merül fel probléma, egy rutin nőgyógyászati szűrés is elegendő, amit alapból is javasolnak minden nőnek évenként. Ha meddőségi probléma van, a konzultáció során alakítjuk ki, hogy milyen kivizsgálásokkal kell kezdeni, a végleges ár attól függ, hol találunk problémát. Ha valaki kivizsgálás után szeretne családtervezésbe kezdeni, az ár kb. 20 000 - 60 000 Ft között lesz valahol. Természetesen, ha inszeminációra, vagy mesterséges megtermékenyítésre kerül sor, akkor az már drágább: inszemináció 35 000 Ft, egy lombik program 50-100 000 Ft (TB támogatással) PGD 100-150 000 Ft.”
A családtervezés alapvetően a pár genetikai hátterének feltérképezéséből, nőgyógyászati és általános egészségügyi állapotfelmérésből, szükség esetén férfi nemzőképesség vizsgálatából, pszichológiai vizsgálatból, védőoltásokkal és vitaminokkal, életmóddal kapcsolatos tanácsadásból áll. Nem végeznek mindenkinél automatikusan genetikai szűrővizsgálatot, de a közeljövőben tervezik szűrőcsomagok összeállítását, ezek ára viszont korlátozza a rutin szűréseket. Ugyanakkor technikai problémák is nehezítik a felmérést, például a cisztás fibrózis esetén ezer feletti mutációt azonosítottak, egy szűrés keretében pedig 5-15 mutációt szoktak vizsgálni. Ezzel a mutációk kb. 80 százaléka fedhető le.
A PGD eljárással kapcsolatban jelenleg is számos vizsgálat, kutatás, engedélyezési eljárás zajlik. Akik az Gattaca cimű filmet vizionálják, azoknak szeretném elmondani, hogy az eljárás nagyon szigorú feltételek mellett, pontos szabályozás alapján történik. Sokak kedvenc vesszőparipája, hogy rendelésre gyártanak majd kisfiút, kislányt. Ez természetesen nincs így, a visszaültetendő embriók nemét csak akkor határozzák meg, ha olyan rendellenességről van szó, ami X vagy Y kromoszómához kötött. Ismerek olyan nőt, aki három fiú után nagyon szeretett volna egy kislányt, de a szabályozás miatt az embriók nemét nem szűrték. Így van nekik öt fiuk, akik közül egyedül egynek van halláskárosodása. Náluk a második gyerek lett sérült, és a harmadik születésekor még nem állt rendelkezésre a PGD eljárás. Senkinek nem kívánom azokat a hónapokat, amíg egyértelműen kiderült számukra, hogy a harmadik kisfiú tökéletesen hall. Ők egy pillanatig sem haboztak, amikor lehetőséget kaptak a programban való részvételre. És őszintén szólva mi is vállalkoztunk volna a kezelésre az ikerterhességtől való félelmeink ellenére, ha nem bizonyosodott volna be, hogy amilyen mutációt én hordozok, azt a férjem nem, és amit ő hordoz, azt pedig én nem.
Minden nehézség és felmerülő kérdés ellenére a genetikai kivizsgálás és a PGD eljárás mentőöv lehet azoknak a családoknak, ahol a betegség felbukkanásától való félelem megakadályozta a gyerekvállalást. Vagy azoknak, akiknek beteg gyermekük született, de szeretnének egészséges kistestvért. Én személy szerint a modern orvostudomány egyik csodájának tartom a genetikát, és bízom benne, hogy minél szélesebb körben elterjed majd az alkalmazása, és a finanszírozáshoz is egyre több segítséget kapnak azok, akiknek szüksége lesz az új eljárásokra.
A genetikai vizsgálatok a meddő pároknak is segítséget nyújthatnak. “A PGD nem csak monogénes betegségekben segíthet, jelenleg mi kromoszóma hibákra csinálunk PGD-t. Gyakran előfordul, hogy egy nőnél a többszöri vetélés mögött egy ún. kiegyensúlyozott transzlokáció áll, melyet nála vagy a párjánál találunk meg. Ez azt jelenti, hogy két kromoszóma bizonyos szakaszai kicserélődnek egymással. Ebben az esetben az embriók akár 60-70 százalékánál is ez a transzlokáció kiegyensúlyozatlanná válhat, ami azt eredményezi, hogy a magzatnál DNS többlet vagy hiány keletkezik. Ezekben az esetekben általában az embrió életképtelen vagy nagyon súlyos rendellenességekkel születik meg. A PGD ilyenkor ezt a vetélési kockázatot tudja jelentősen csökkenteni, tehát az IVF eredményességét növelni. Az év közepétől nálunk is elérhető lesz a PCR alapú PGD, ami már monogénes betegségek szűrésére is alkalmas lesz. Jelenleg gőzerővel ezen dolgozunk, és remélem nagyon rövid időn belül sok párnak tudunk ezzel segíteni.” - mondta el Kónya Márton.
Akik szeretnének további információkat kapni a genetikai kivizsgálásról és a lehetőségekről, azoknak az alábbi oldalakat szeretném ajánlani:
http://gendiagnosztika.hu/nogyogyaszat/magzati-rendellenesseg-szures/genetikai-rendellenessegek/
http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/kl-gen-praeimplantatios
http://www.diagnozis.hu/genetikai_tanacsadas/
http://www.infertility.hu/pgd.htm
A cikk elkészüléséhez nyújtott segítséget és szakmai lektorálást ezúton köszönöm Kónya Márton laborvezetőnek!
Meni
