Én vagyok, aki 24 hetes koráig szoptatta a kislányát, és ez eléggé megviselte. Azóta eltelt több mint három hónap, a babám szuperül van. Én többé-kevésbé, vagyis éppen próbálom magam összeszedni.
Túltettem már magam a szoptatós dolgon, ez van, és nem ettől függ a szeretetem. Máshogyan is meg tudom neki adni, sőt! Keseregtem, de már nem! Rengeteg pozitív hozzászólást kaptam, köszönöm!
Köszönöm, hogy meg tudjuk mutatni egymásnak, hogy igen is együttérzők tudunk lenni.
Én sajnos egy olyan ember vagyok, aki hajlamos az önvádlásra, önmarcangolásra. Igen, ha nincs problémám, sokszor csinálok.
De elég volt! Azt hiszem, egy kicsit átestem a lónak arra a bizonyos másik oldalára.
Bánkódtam a szoptatás miatt, aztán jött a többi. Szar anya vagyok, mert nem úgy csinálom, mint más? Nem!
Kitaláltam egy anyát a fejemben, egy tökéletes anyát, és olyan akartam lenni. De ez nem megy, és igazából már látom, nem is kell, hogy menjen.
Vannak dolgok, amik mellett kitartok, vagy ki szeretnék, akkor is, ha nehéz lesz. Vannak, amiket együtt alakítunk majd ki.
Annyira meg akartam magamnak felelni, hogy közben elfelejtettem jól érezni magam. Meg akartam felelni annak, amit innen-onnan összeszedtem, milyen egy tökéletes anya.
Nem!
Az én gyerekemnek én vagyok a tökéletes anya!
- Nem baj, ha nem alszik velünk, attól még szeretjük! Ha nagyobb lesz, és mellénk akar majd bújni, mert rosszat álmodott, nyilván nem mondom neki azt majd, hogy nem.
- Nem baj, hogy már nem szopizik. Amit tudtam, megtettem. Most pedig a hozzátáplálásnál megint mindent megteszek, hogy mai tudásunknak megfelelően tápláljam. Összebújni pedig cicizés nélkül is tudunk. Köszönöm a Jóistennek, az életnek, hogy ennek is részesei lehettünk!
- Nem, nem baj, ha néha sír. Azért baba, mert ha gondja van, nem tudja másként elmondani. Én pedig mindig ott leszek neki, amíg élek! Ha pedig olyan van a dolog mögött, amit nem lehet még neki, szóval hisztizik, meg kell tanulja.
- Nem, nem minden igény szerint van. Az életben sem minden az igényünk szerint van! Az életre szeretném nevelni, hogyan kell emberként élni, jó emberként. Nem szeretnék kis zsarnokot belőle, és nem azért mert nekem nem kényelmes, az neki sem lesz jó.
- Nem, nem baj, ha nem úgy csinálom, mint más, senki nem egyforma.
- Nem, nem baj, ha bébiételt is eszik, nincs mindig időm főzni, mert vele kell foglalkoznom.
- Nem, nem baj, ha nincs főtt kajánk otthon, szerencsére ma már ez könnyen megoldható.
- Nem, nem baj, ha nincs mindig erőm, energiám, türelmem. Nem igaz, hogy másnak mindig van, olyan ember nincs.
- Nem, nem baj, ha rendetlenség van. Kit zavar?
- Nem, nem baj, ha hordozom otthon, kint vagy bárhol és az sem, ha éppen babakocsiban tolom. Így is, meg úgy is szeretem.
- Nem, nem baj, ha vágyom én időre. Én is ember vagyok!
Csodálatos gyermekem van! Én pedig csodálatos anyja vagyok és leszek!
Egy mosoly gombóc az egész gyerek. Mindenki azt kérdezi, mindig ilyen jó kedvű-e. Barátságos, cuki... csodálatos!!!
Akkor miért csinálnék bármit rosszul?
Neki én leszek a legfontosabb, nekem pedig ő! Mindenki úgy csinálja, ahogy tudja, akarja. Mindenki jó anya, elég jó a saját gyermekének.
E.
Anyaság: mindenki hülye, aki nem úgy csinálja, mint te?
Van jogunk a másikat megítélni, bírálni azért, mert nem úgy csinált valamit, ahogy szerintünk/nekünk jó?
Tovább>>>
Élvezd az anyaságot!
Éld meg az életed a gyermekeddel együtt! Örüljetek az együtt töltött időnek! Fejezd ki a szeretetedet és a háládat, hogy van neked!
Tovább>>>
Ne akarj tökéletes anya lenni!
Nem kell tökéletes anyának lenned. Elég, ha jó anya vagy. Szereted a gyereked és mindent megteszel, hogy jó legyen neki.
Tovább>>>
