Mielőtt belekezdek az újabb lombikunk történetébe, leírom, mi volt még a kardiológián (hátha valakit érdekel, aki olvassa a történetünk). Legutóbb írtam, hogy 12 órás EKG lesz csinálva, ezt valószínűleg félreértettem, mert 24 órás lett csinálva. Az eredménye ennek se lett jó, így az orvos azt mondta, hogy csináljunk még egy terheléses EKG-t is. A végeredmény az lett, hogy van pici ritmuszavar, ami nem vészes jelenleg, de évente érdemes a kontroll majd. Elismerésem a kardiológián dolgozóknak, igazán lelkiismeretesen végzik a munkájukat, és nagyon részletesen megnéztek mindent.

Legutóbb megbeszéltük az orvosommal, hogy a lombik előtti hónapban majd csinál egy endometrium-biopsziát. Állítólag segítheti a beágyazódást és felfrissíti a méhnyálkahártyát. Szokásom az interneten utánaolvasni a dolgoknak, viszont ebben az esetben ezt ki kellett volna hagynom. Rengeteg rémtörténetet olvastam, hogy valakinek mennyire fájdalmas beavatkozás. Végül azzal nyugtattam magamat, hogy ha a missed ab miatt háromszor kibírtam a lamináriát, akkor ezt is ki fogom bírni. Végül nem is volt annyira fájdalmas, mint ahogy számítottam rá. Kellemetlen volt a beavatkozás, de nem volt számomra kibírhatatlan fájdalom.

Szeptemberben a ciklus elején mentünk az első ultrahangra. Fagyasztott embrió-beültetésre (rövidítése FET) készülünk, így most nem volt vérvétel. Megkaptam a gyógyszereket, és injekciókat. Hat nap múlva kellett újra menni ultrahangra. Jobb oldalon egy tüszőm, bal oldalon kettő lett. Korábban volt már 2 FET a régebbi orvosunknál, akkor egy darab tüszőt akart a dokink. Jelenlegi orvosunk azt mondta, hogy jobb lesz így több tüszővel, mert a szervezetem is termelni fogja a hormonokat. Három nap múlva kellett újra menni ultrahangra. Vérvétel egyszer sem volt, pedig a korábbi 2 FET-nél volt. Ez eléggé furcsának tűnt, mert kaptam ösztrogént is ebben a lombikban, és korábban még nem szedtem.

Az ultrahangon megállapította az orvos, hogy jobb oldalt már megrepedt a tüszőm, bal oldalon pedig 3 tüsző van jelenleg. Így lett hirtelen négy tüszőnk otthoni együttléthez. Ezen ismét meglepődtünk, mert elgondolkoztunk rajta, hogy ha úgy állnak a csillagok, hogy hatalmas csoda történne, akkor 6 embrió lehetne így, ha még a 2 embrió is be lesz ültetve. Eddig se volt ekkora szerencsénk, de most volt az endometrium-biopszia is, így eszünkbe jutott ez a lehetőség is.

Öt nap múlva mentünk a beültetésre. Behívott az orvos az rendelőjébe, és elmondta, hogy úgy néz ki az egyik embrió nem ébred fel a fagyasztásból. Megbeszéltük, hogy van egy darab embrió, ami szólóban van, így próbálják meg másodiknak felolvasztani. Megbeszéltük, hogy kettőt szeretnénk beültetni, ha van rá lehetőség. Eléggé rosszul érintett, hogy így indul most. Korábbiaknál nagyon izgultam, hogy fel fognak-e ébredni az embriók, most nem gondoltam rá különösebben, és pont most megtörtént. Elgondolkoztunk, hogy mi történhetett. Ha hibásak voltak az embriók, akkor lehet azért voltak a korábbi vetélések is. Viszont Magyarországon nem végeznek embrióvizsgálatot. Vagy egyszerűen csak hiba történt a fagyasztás folyamán. Orvosunk azt mondta, hogy ezt ilyenkor nem lehet tudni. Erőt vettem magamon, és megpróbáltam pozitívan rágondolni, hogy még így is marad négy embriónk.

Megtörtént a beültetés, szokásos fekvés utána, szokásos UH kép róla. Orvosnál aztán kiderült, hogy a másik embriónk se ébredt fel, így nem a szólót vették elő, hanem egy duplán lefagyasztott embriópárost. Így már csak három embriónk maradt lefagyasztva. Eléggé elszomorodtunk, de most a két beültetett embriónak kell szurkolni jelenleg. Az intézetben már hcg-vérvételt sem csinálnak minden esetben. Elmondták, hogy a beültetés után a 14. és 16. napon tesztelni kell, és telefonálni az eredmény miatt.

Jön a szokásos rettentő hosszú, két hét várakozási idő. Sok fehérje, napi séta, nehezet ne emeljek, véralvadásgátló naponta. Ráadásul összeszámoltam, hogy naponta mennyi gyógyszert és vitamint kell alkalmazni a jelenlegi lombiknál. Lehet tippelni… Szép kerek szám jött ki. Naponta 20 db dolgot nem szabad elfelejteni alkalmazni.

Megint kicsit hamarabb is teszteltünk, a 12. napon, persze tisztában vagyunk vele, hogy bármi lehet utána még. Halványan látszódott is a második csíkunk. Az utóbbi három lombiknál is megtapadt, ráadásul most endometrium-biopszia is volt, így azért eléggé bíztunk benne, hogy pozitív lesz a teszt. 14. napon jött a hivatalos teszt is. Eléggé halvány volt a teszt, halványabb, mint legutóbb az üres petezsáknál. Én itt már elkönyveltem magamban, hogy ez ismét nem sikerült. Férjem még biztatni próbált. Hátha csak lassan termelődik a hcg, hátha az ösztrogén miatt halványabb. A remény hal meg utoljára, mondják… A 16. napon megcsináltam ismét a tesztet. Teljesen negatív már, ahogy sejtettem. Kémiai lett végül az ötödik lombikunk. Érthetetlen, hihetetlen. Annyi minden volt ebben a lombikban: endometrium-biopszia, 4 db tüsző, 2 embrió beültetve (amik szépek voltak), és 2 embriót elveszítettünk, hogy nem ébredtek fel.

Túl vagyunk így az 5. lombikunkon, jövőre már fizetősen kell csinálni. Nem tudom, hogy meddig van értelme. Tudom, van, akinek a tizedik sikerül akár, vagy a tizenvalahanyadik. Jönnek ilyenkor a szokásos mondatok, hogy nem szabad feladni. Viszont, hogy ezt meddig jó csinálni, arról fogalmam sincs. Anyagilag, lelkileg. Rengeteg pénzt még rákölteni (mert ugyebár eddig is bőven költöttünk rá), és megvan az esélye, hogy nem sikerül a végére sem.

S.M.Anikó

ELŐZMÉNYEK:

Nem maradt életben a várva várt lombikbabánk
Tisztában vagyok, hogy sajnos gyakori a vetélés, de erre nem lehet felkészülni. Most szedem össze a széttört lelkem darabjait...
Tovább>>>

A harmadik lombik sem sikerült
Megállapította: üres a petezsák, de már szabálytalan. Három napra rá jött a műtét, és végre vége lett. Testileg legalább már rendben vagyok, de lelkileg a padlón vagyok.
Tovább>>>

"Pedig milyen jól indult" - négy lombikkezelés története
Most úgy döntöttem, hogy kicsit leírom részletesebben a lombikunk történetét. 
Tovább>>>