Édesanyák, tegye fel a kezét, aki még nem gondolkozott el rajta. Úgy tényleg, komolyan. Részleteig kidolgozva, belemerülve az érzésbe. Hogy egész egyszerűen elmész. Kilépsz a jelenlegi életedből. Itt hagyod, mert nem bírod. Nem bírod tovább. ELÉG VOLT!!!
Elég volt, hogy ordít már másfél órája a csecsemőd, és fogalmad sincs, hogy mit kezdj vele, elég volt, hogy éjszaka kétóránként felkelsz, és már egy éve nem aludtál egyben néhány óránál többet, elég volt, hogy a nagyobb hisztizik, mert nem lehet -10 fokban fagyizni, elég volt, hogy ahelyett, hogy felvenné a kabátját, meztelenre vetkőzik, elég volt, hogy direkt lassan csinál mindent, mikor sietnétek valahova, elég volt, hogy állandóan a fenekedben van, és még pisilni sem tudsz nyugodtan egyedül, elég volt, hogy pont akkor borul ki a kakaó, amikor a kicsit ordít és már rég aludnia kéne, elég volt, hogy sosincs csend otthon, elég volt, hogy nem tudsz enni nyugodtan semmit anélkül, hogy valaki ki ne venné ki a kezedből, elég volt, hogy pont akkor kell pisilni, kakilni, amikor a metróban ültök, és még folytathatnám napestig.
Hát én már gondolkoztam róla. Hogy szépen kiviszem a szemetet és... aztán nem megyek vissza. Hanem elindulok. Kimegyek a reptérre, felszállok egy repülőre, és elutazom minél messzebbre. Lehetőleg tengerpartra, ahol fehér homok van és mindig süt a nap. Kifekszem a partra és koktélt iszogatok, közben pedig csak a tenger zúgását hallom, nincs semmiféle más zaj, sem emberi beszéd.
Gyerek pedig nincs száz, sőt ezer kilométeres körzetben. A gondolataim kikapcsolom, és... és tettekben csak odáig jutok el, hogy kiviszem a szemetet és visszamegyek a lakásba, ahol már eddig a két másodpercig is borzasztóan hiányoztam, hiszen sürgősen favonatot kell építeni, és Tesz-vesz várost olvasni és pelust cserélni, meg lápákat kapcsolgatni, és autóversenyt játszani meg focizni, homokozni, labdázni, kukucsolni, futóversenyt rendezni és szeretni, ölelni, puszilgatni... Szóval élni egy energiabomba négy- és egyévessel. Amit soha, de soha semmi pénzért és homokos tengerpartért nem cserélnék el…
Catullus
Anyaságról itt is írtunk még:
Az anyaság nehéz, de...
Kiszabadultam az anyaság börtönéből
Anyaság: a valóság nem olyan, mint elképzeltem
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
A Bezzeganya blog a Disqus kommentrendszert használja. Ha te is szeretnél hozzászólni, és még nincs regisztrációd, itt találsz segítséget hozzá>>> A Disqus használatáról, beállításairól pedig itt írtunk>>>
