Nagyon sajnálom, de mindjárt haragudni fogsz rám. Mert az előző fejezetben felvetett problémákra – a kutya kosszal jár, esetleg allergiás vagy a szőrére, sétálni kell vinni – neked, meg még sok más embernek talán fény gyúlt az agyában, és mindenre megoldást talált, nem is érti, én miért nem javasoltam: hiszen a kutya a kertben is elvan, akkor nem koszol lakást, a dolgát is el tudja végezni, szóval a kecske is jóllakik – kutya van -, és a káposzta is megmarad – macera nincs. Ez a logika csak a kutya szükségleteivel tisztában nem lévő ember szempontjából érthető. A kerti kutya ugyanis – tehát az olyan kutya, aki nem tölthet napi szinten órákban mérhető időt a közös odúban, nem vehet részt aktívan a falka mindennapi életében, éjszakánként nem alhat a falkájával egy légtérben, és akit nem visznek rendszeresen hosszú sétákra -, szóval ez a kutya szenved, kutyát így tartani állatkínzás.

Megint: a farkas-kutya legeslegelső sorban szociális lény, érzelmi-fizikai túlélése érdekében falkájára van utalva. A folyamatosan kertbe kizárt, a lakásból állandóan kitiltott kutya ugyanúgy szenved, és ugyanúgy megörül, mintha egy embert ítélnének állandó magánzárkára, embertársai nélküli kapcsolatra. Persze mivel a farkas-kutya nem életképes a falkája nélkül, bele van kódolva, hogy a falkát, főleg annak főnökét nem fordíthatja maga ellen, így BÁRMIT elvisel a gazditól, a kertbe kizárást is, vagy akár durvábbakat is, extrém esetben akár az éheztetést és a fizikai bántalmazást is, és mindezektől függetlenül ugyanúgy hízeleg neki, és keresi a társaságát, ahol csak tudja, de közben boldogtalan. És mivel mi, emberek, nagyobbak és erősebbek és okosabbak vagyunk, sok eszköz áll rendelkezésünkre a kutya megrendszabályozására, kerítés, ki-bezárás, büntetés, ugatásgátló elektronikus eszközök, ezeknek a segítségével könnyedén ignorálni lehet a kutya elégedetlenségét. De miért tennénk ilyet egy olyan lénnyel, aki nem vétett ellenünk semmit?

A kerti kutya sajnos az emberi önzés terméke. Nem kell igazán, nem kell a mindennapokban, de ha a gazdira néhanapján rájön a simizhetnék, akkor legyen alany, az idő többi részében meg a kertben-garázsban tároljuk, mint egy biciklit. Mielőtt ilyet tennél egy érző lénnyel, gondolkozz el rajta, mit tartanál egy olyan szülőről, aki szeszélye szerint eljátszana néha a gyerekével, két játék közt meg napokra kizárná a kertbe, hogy ne zavarjon, hiába sírna a gyerek, hogy engedjék be a lakásba.

De honnan tudjuk, hogy a kerti kutya boldogtalan? Nos, volt alkalmam megfigyelni (két alkalommal közelről is), hogyan változik meg a kutya, mikor hirtelen, sok év kerti lét után, bekerül a lakásba. Nehéz szavakat találni az ilyen kutya szemmel látható boldogságára, megilletődöttségére, hálájára, amikor bekerül a melegbe, puhaságba, falkaillatba, falkahangokba, nagyon megható látvány, abszolút meggyőző. Aki már látott ilyet, biztosan nem akarja majd kizárni a lakásából a kutyáját. De vehetjük a fiatal kutyát is: amíg „meg nem neveljük” – amíg fel nem fogja és bele nem törődik, hogy neki kinn kell maradni -, minden kiskutya próbálna utánamenni a gazdinak, ahova az megy, így a lakásba is, mert ez a lelki szükséglete.

Miután ezt leírtuk, jöjjenek a kivételek. Milyen kutyákat KELL(ene) (nagyrészt vagy majdnem folyamatosan) kertben tartani, miért, és velük milyen csomagot vásárolunk be?

Az első csoport nyilván a nagy területőrző fajták, mint például a kuvasz, a komondor, a moszkvai őrkutya, a tibeti masztiff, meg a többi. Ők általában éjszaka aktívak, olyankor folyamatosan a területet (akár NAGY! területet, több hektárt is!) skubizzák egy olyan pontról, ahonnan belátnak lehetőleg mindent, esetleg járőröznek a területükön. Nekik ez az életük, erre válogatták őket sok-sok-sok-sok nemzedéken át, nem éreznék jól magukat éjszakánként a lakásban. Napközben esetleg elszunyálnak a folyosón, de ez se fontos, ők nem ölebek.

 Kanapé nem kell nekik, a gazdi társasága viszont nagyon is, szükségük van a mindennapi kapcsolatra, különben elvadulnak. Aki ilyen kutyát vesz – mert esetleg olyan helyen lakik, vagy olyasmit tárol a telkén, hogy kell a területőrző kutya -, az számítson arra, hogy bizony esőben-hóban-sárban is napi egy-két órát el kell töltenie a cerberusával, játszani vele, beszélgetni vele, simogatni (az ilyen munkát végző kutyák aztán végképp nem tiszták és nem illatosak!), kapcsolatot építeni, ha nem akarja egy szép napon a saját nadrágszárán megtapasztalni, hogy mennyire fogós a kutyája. A macera tehát megmarad, csak más formában jelentkezik.

A második csoport a szánhúzók, számukra szenvedés az a hőmérséklet, amiben mi szeretünk – főleg telente, a lakásainkban – létezni. Biztosan sokan láttátok már akár filmeken is, hogy a husky vagy a malamut legszívesebben behavaztatja magát a kertben, úgy alszik kint, a mínuszokban, és imádja. Persze kell neki egy kutyaház, de odakint. Ő szerepe szerint sem elsősorban emberhez kötődő, ő a kutyafalkában szeret legjobban létezni, neki az az ideális tartási körülmény, ha legalább két-három szánhúzó van a háztartásban, mind kint van tartva, és intenzív sportra használják őket.

Hosszútávfutók/extrém kerékpárosok örömei ezek a kutyák, nem zavarja őket a sok kilométeres monoton futás (sőt! ez a boldogságuk!), nem unják, mennek, mennek, mennek és mennek. Ez a macera is velük, hogy ha ilyen kutyád van, akkor menni kell. Hosszútávfutás, extrém kerékpározás, vagy pláne gyakorlókocsi-szánhúzás, hetente legalább két-háromszor, amire szükségük van, hogy jó legyen nekik. Akinek ilyen az életmódja, remek társra talál bennük. (Az egyetlen szánhúzó, amelyik nem így él a legszívesebben, az a szamojéd, neki mindig négy feladata volt: rénszarvasokat terelt, vadászatban segített, szánt húzott, és éjszakánként a sátrakban melegítőpárnaként funkcionált a zord szibériai időjárásban, ezért is van, hogy keresi és szereti a gazdik testi közelségét, és nincs benne semmilyen agresszió, azt gondosan kitenyésztették belőle, ezért nem is alkalmas területvédésre sem. Viszont isteni eleven plüssállatJ).

Persze most arra gondolsz, hogy úristen, láttál már te kutyát a kertben, hát az tiszta őrült volt, rohangált, mindent feldöntött, pedig igazán volt helye mozogni, dehogy kell neked ez a pár négyzetméteres lakásodban! Hadd nyugtassalak meg, az „őrült kutya”-jelenségre két kielégítő magyarázat is van, és kellő be- és előrelátással mind a kettő könnyedén kivédhető.

Először is: ne küllem alapján válassz kutyát, ne divat, és ne mondák alapján, hanem az alapján, hogy milyen fajta kutya lenne a legboldogabb a te életmódod mellett. Erről a következő fejezetben részletesen is szó lesz, egyelőre csak annyit: akkor válassz munkakutyát, ha valóban „dolgozni” akarsz vele (rendszeresen!!!), vagyis ha intenzív kutyasportos vagy. Ha ezt a csapdát elkerülöd, vagyis nem veszel munkakutyát, ha nem akarsz vele dolgozni, máris ugrásszerűen megjavulnak az esélyeid arra, hogy „normális” legyen a kutyád.

A másik trükk pedig az, hogy az első naptól a lakásban tartsd. Az „őrült kutyák”, akiket te láttál, ugyanis egyszerűen viselkedészavarosak. Miután kölyökkoruk óta megtagadták tőlük azt, ami egy kutyának a táplálék után a legeslegfontosabb, vagyis az intenzív emberi társaságot, többé-kevésbé megkattannak, és ennek megfelelően viselkednek. Persze van olyan kertben tartott kutya, aki rezignál, beletörődik a sorsába, nem őrjöng, de a többség bizony iszonyúan fárasztóan tud viselkedni, ha mégis megjelenik a Gazdi, vagy akár bármilyen más kétlábú.

Ha te a kutyádnak az első perctől fogva megadod azt, ami neki a legfontosabb, a te társaságodat, plusz hozzászokik ahhoz, hogy a lakás nem az a hely, ahol rohangálunk és őrjöngünk, márpedig ehhez hozzászokik, mert a ti viselkedéseteket utánozza a lakásban is, akkor hidd el, nincs mitől félned, a kutyád mintaszerűen fog viselkedni a lakásban!

A következő fejezetben a különböző fajtákról lesz szó, hogy milyen életmódhoz milyen fajta illik.

teljesenmindegy

Kutyás sorozatunkat itt olvashatod:



A KUTYA LAKÁSBAN IS LEHET BOLDOG
Miért tartunk kutyát? Milyen egy kutya? Mit gondol, mit érez, mire van szüksége, mire nincs?
Tovább>>>

ALKALMAS VAGY KUTYAGAZDINAK?
Íme, a szempontok, melyek alapján eldöntheted, alkalmas vagy-e arra, hogy kutyád legyen.
Tovább>>>