A kórház neve: Rigshospital, Koppenhága, Dánia

A szülés időpontja: 2017 július

A kórház állapota: Összességében rendben, kicsivel több takarítás ráférne. Meglehetősen minimalista stílusú. Hatalmas épület, az ország legnagyobb kórháza. 

Mellékhelyiségek/zuhanyzók állapota: kissé elhanyagolt mellékhelyiségek (van, amelyikből kifordultam rögtön ambuláns alkalmakkor)

Szülészet/szülőszoba korszerűsége: Átlagosan felszerelt. Az én szülőszobámban volt labda, bordásfal és a másik szobával közösen egy szülőkád. Voltak fotelek a családtagoknak is.

Orvosok, szülésznők, csecsemős nővérek segítőkészsége: Átlagos. Volt, aki odatette magát, és volt, aki unottan végezte a feladatát, nem volt támogató. A szülés utáni reggelen a kézfejemen az infúziót tartó ragtapasz elvált a bőrömtől, a hatodik nővér cserélte le a tapaszt, miután már a férjem az asztalra csapott a nővérszobában, addig alig mertem megmozdítani a kezem. A szülés után a férjemnek szólt a csecsemős nővér, hogy pelenkázza be a babát. Megmutatta neki, hogy hol a pelenka, hol a popsitörlő, majd eltűnt. A férjem állt, mint ketteskolbász a forró vízben, sose volt a kezében ekkora pici baba, nemhogy pelenkázni tudott volna. Egyedül, segítség nélkül kellett megoldania. De volt egy nagyon kedves fiatal nővér, akiről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, ő nagyon odatette magát, látszott, hogy fontosak számára az anyukák.
Orvossal csak akkor találkoztam, amikor bekötötték az epidurált, és a császár alatt, egyébként csak szülésznők és nővérek voltak körülöttem. Dániában nem szülészorvos vezeti le a szülést, csak ha császározni kell.  

Szülésvezetés: Háááát... Az indítótablettát késő délután kaptam meg, a férjemet akkor este hazaküldték, éjszaka egyedül vajúdtam egy másik, szintén magányos kismamával. Egyszer se jöttek be éjszaka megnézni, hogy vagyok, én mentem ki hajnalban görnyedve, hogy már nagyon fáj, és akkor derült ki, hogy nem jól számolták ki a szülésindító tabletta adagolását, majdnem szétrepedt a méhem. Le is állították, és kaptam valamilyen más gyógyszert.

Reggel egy morfiuminjekciót hoztak, hogy aludni tudjak kicsit. Az első szülésznő reggel jött, velem maradt délutánig. Délben elment a nyákdugó, kettőkor burokrepesztés. Kaptam katétert, pedig tiltakoztam ellene, plusz epidurált (annak nagyon örültem). A szülésznő szinte folyamatosan jött ellenőrizni. A családom velem lehetett. A férjem, anyukám, testvérem. Ehettem is. Amikor nem haladt a szülés, akkor vacilláltak, hogy próbálkozzanak-e tovább, de a baba is rosszul reagált, 50-re leesett a szívverése a fájások alatt. A második szülésznő, aki átvette a műszakot, elölről akarta kezdeni az oxitocint, de az első szülésznő mondta neki, hogy nincs haladás sajnos. Oxitocin nélkül nem volt fájás sem. Végül 33 óra után hívtak sebészt, aki le akart beszélni a császárról (nem hitte el, hogy másként nem fog menni). 33 óra vajúdás után még csak 4 cm-re volt nyitva a méhszáj, a baba feje teljesen fent volt (42. hétben jártunk)

Császármetszés: Viszonylag gyorsan megtörtént, félóra alatt. Nem altattak, csak teljes érzéstelenítést kaptam. A férjem velem lehetett, a kiemeléskor azonnal készíthetett fotót a babáról. Tájékoztattak minden fontos dologról a császár előtt, elsősorban a hátrányokról... Kiemelés után a babát azonnal lemosdatták, becsomagolták egy vastag takaróba, majd a férjem kezébe nyomták, hogy kivihesse megmutatni. Sajnos az őrzőben már nem volt jó az élmény, a szülés után egy liter vért vesztettem ott, majdnem ki kellett venni a méhem.

Látogatási rend: Reggeltől estig lehetett jönni bárki látogatónak. 

Mit kell vinni a baba ellátásához? Kisruhát kértek csak a hazamenetelhez, de mi hoztunk magunkkal kis takarót, plüssöket, cumit.

Hány ágyra jut egy zuhanyzó? Szobától függ. Az én szobámban ketten voltunk anyukák.

Van-e VIP szoba? Nem tudom, lehetséges.

Koszt mennyisége, minősége: Tipikus dán reggeli: barna kenyér, sajt, kevés felvágott, lekvár. Tej, szörp, tea. Ebédre valamilyen leves, vagy főétel, desszert nem volt. Nekem ingyen, a férjemnek drágán, mintha étteremben lett volna. Inkább a büfében vett valamit. Vacsorára ugyanaz, mint a reggeli. A szobánkban nem volt hűtő, a férjem mindennap hozott magával gyümölcslevet, gyümölcsöt.

Kommunikáció: Kaptam információt, ha kérdeztem, segítettek.

Kaptál-e tanácsokat hazamenetel előtt: Igen.

Bármilyen egyéb tapasztalat, amit fontosnak tartasz: Összességében nem volt túl jó élmény. Volt, hogy két napig nem cseréltek ágyneműt, pedig már csupa vér volt, kifejezetten kérni kellett, hogy jöjjenek. Az apukáknak egy külön szoba volt fenntartva, 4-5 személyes. Egy ágy és egy kis szekrény volt ott. A mi második napunkon távozott a szomszéd ágyon lévő anyuka, így a férjemnek megengedték, hogy beköltözzön hozzánk. A kórházban töltött öt napból négyet együtt tölthettünk szerencsére. A szülés után körülbelül három órával kaptam meg a gyereket először, addig az apjával volt. 

Értékelés:

szülészet állapota: 8
kórtermek állapota: 8
szülőszoba korszerűsége: 8
felszereltség (orvosi, higiéniai eszközök): 9
mellékhelyiségek/zuhanyzók állapota: 8
orvosok segítőkészsége: 4
szülésznők segítőkészsége: 7
csecsemős nővérek segítőkészsége: 3
kommunikáció, tájékoztatás: 8
tisztaság: 8
ellátás minősége: 7
személyes élmények: 6

M.

Indított szülésről mások is írtak már, itt találod:

Bepánikoltam a szülés alatt

Háborítatlan szülés helyett oxitocin és grillcsirkepóz

Az oxitocintól kezdve futószalagon éreztem magam

Túl kicsi a baba, holnap megindítjuk a szülést!