Előző posztomban elmeséltem, hogy miért kellett a 31. héten császármetszéssel világra jönnie a kisfiamnak. Most a szülés utáni eseményekről mesélek.
Az egész császármetszés nagyon fura volt, ahogy az ember nem érez semmit, csak a rángatást, ahogy kiszedik a gyereket, de igazából nem is azt, csak azt, ahogy ott matatnak, és nem látsz belőle semmit, csak kicsit érzed a mozgást. Nagyon szürreális élmény.
Amikor végeztek, visszavittek a megőrzőbe és végül vissza osztályra. A férjem közben megnézhette a kicsit, és csinált pár fényképet is róla, hogy meg tudja nekem mutatni. Aznap sajnos nem láthattam, mert nem tudtam felmenni hozzá. Estére kezdett az érzéstelenítő hatása múlni, és elkezdtem érezni a fájdalmat. Ugyanarra az osztályra vitték vissza, mint ahol előtte voltam, de most frissen szült anyákkal és gyerekeikkel voltam egy szobában az első éjszaka szörnyű volt, a fájdalom nagyon rossz volt, és az érzés is hogy nem tudom, mi lehet a fiammal.
A koraszülés után mindketten az intenzívre kerültünk
Egy órával később keltettek fel a műtőasztalon, hogy a baba rendben van, elvitték az intenzívre, és tolnak engem is, mert majdnem ott maradtam a műtőasztalon, annyira véreztem.
Tovább>>>
Erre még rátett egy lapáttal, hogy a szobatárs gyereke sírt, és ahogy sírt, nekem úgy voltak összehúzódásaim, ami nagyon fájdalmas volt. A másnap is így telt, amikor valamelyik szobatárs gyereke sírt, nekem az nagyon fájt. Másnap már megpróbáltam felkelni, de rettenetes volt. Anyukám segítségével sikerült vécére is elmenni, de mivel november volt és hideg, nem elég, hogy alig tudtam menni a fájdalomtól, de még remegtem is a hidegtől, mert a mosdóban nyitva volt az ablak. Minden mozdulat nagyon fájt, még a remegés is fájt. Délután végre mondták, hogy megnézhetem a fiamat, hoztak egy tolószéket, és felvittek hozzá. Nem tudtam hozzáérni sem, csak sírtam az inkubátor mellett, rettenetes érzés volt.
Este az egyik nővér segítségével megpróbáltunk előtejet nyerni manuálisan, sikerült is 0.1 ml-t összegyűjteni. Három órával később már 0.2 ml, aztán 0.7 ml-t. A nővér nagyon kedves volt, magyarázott, segített mindenben. Szép lassan kezdett tejem lenni. Minden három órában több és több. Másnap délutánra pumpa segítségével már 70 ml-t sikerült termelni. Mindenki nagyon meglepődött, és nagyon örültem minden cseppnek. Ebben a kórházban csak anyatejet adnak ekkora koraszülöttnek, ha nincs, akkor donortejet. Második nap a fiamnak is azt adtak, de kihányta, így végül a harmadik nap már csak és kizárólag az én tejemet kapta, és ez így ment egészen öt hónapos koráig. Az elején csak 4 ml-t kapott, aztán szép lassan emelték az adagját attól függően, hogy tolerálja. Egy-két nap alatt már olyan 20 ml volt az adagja 2,5 óránként.
Engem nagyon hamar hazaengedtek, már négy nappal a császármetszés után otthon voltam. De a fiam 52 napot töltött a kórházban, ebből az első hetet az intenzíven, aztán közel hat hetet high dependency és az utolsó hetet a „hizlaldában”.
Ágnes
Koraszülött babákról itt olvashatsz még:
A korababa nem sajnálat tárgya!
A 29. héten, 1100 grammal jött világra a fiam
Koraszülött babát hoztam a világra 17 évesen
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
A Bezzeganya blog a Disqus kommentrendszert használja. Ha te is szeretnél hozzászólni, és még nincs regisztrációd, itt találsz segítséget hozzá>>> A Disqus használatáról, beállításairól pedig itt írtunk>>>
