35. hét

Végre eltelt a január. Nem a kedvenc évszakom a tél, ezért ez a hónap mindig nagyon hosszúnak tűnik nekem, de most tényleg úgy éreztem a vége felé, hogy már január 74-ét írunk. Három évvel ezelőtt ezen a napon izgalmasan indult a reggel, beindult az első szülésem, a részleteket már tudjátok. De arról még nem írtam, hogy ugyanezen a napon délután 200 km-el arrébb sógornőm erre a napra volt kiírva második gyermekével. Reggel, ahogy a család megtudta a hírt, hogy mi már a kórházban vagyunk, mindenki viccelődött, hogy sógornőm kisfia milyen udvarias, előre engedi a lányunkat. Délután azonban sógornőmnek minden előjel nélkül 5 perces fájásai lettek és villámgyorsasággal megszült kora este, a mi lányunk pedig csak másnap délelőtt született.

Kíváncsi vagyok, a sors most hogyan alakítja a dolgokat tesómmal és velem. Eddig ugye hét nap volt a különbség a két terminus között, de a legutóbbi ultrahangjukon a babájuk méretei alapján már csak egy nap van köztünk. Már álmodoztunk is róla, hogy milyen jó lenne egy szobában lenni a gyermekágyas osztályon. Meg is mondom a dokinknak viccesen, hogy ha tényleg egyszerre szülnénk, az a minimum, hogy ezt elintézi nekünk.

Voltam terhesgondozáson, megkaptam az utolsó vérvételre a beutalót, illetve a doki optimistán adott még február végére időpontot, bár szerintem én addigra már megszülök. A hasam most már nagyon nagy, csak tolom magam előtt, a járásom is egyre pingvinesebb.

A védőnő a szokásos vérnyomás- és súlymérésen kívül mást nem akart megbeszélni, én azért megkérdeztem, tudna-e adni egy aktuális listát arról, hogy mit kell vinni a szülőszobára, illetve a gyermekágyas osztályra. Hát nem tudott. Azt mondta, átküldi emailben. Amikor kérdeztem, mikor menjünk státuszra, meglepődött, zavartan lapozgatni kezdte a kartonom, majd felkiáltott, hogy ja, tényleg, van egy háromévesem is. Elhadarta, melyik napokon van a rendelőben, és hogy majd egyeztetünk, ráérünk. Na, itt már kezdett eldurranni az agyam. Elmondtam, hogy szerintem nem érünk rá, tudjuk le minél hamarabb, míg egyben és jól vagyok, és jó lenne, ha elmondaná, milyen feladatokra készítsem fel a lányt, mert nem akarok emiatt újra elmenni, ha épp nem lesz együttműködő a gyerek, és húzni magunkkal az újszülöttet is.

Ezen a ponton érezhette cikinek a helyzetet, és végül felajánlotta, hogy eljön jövő héten. Még aznap délután jött tőle sms, hogy biztosan tudom, de azért szól, hogy az óvodai beiratkozás határideje február 16. Még jó, hogy délelőtt mondtam neki, hogy szeptember óta ovis. Nem tudom eldönteni, hogy ilyen szeleburdi, vagy tényleg nagyon leterhelt, de még mindig bízom benne, hogy az újszülöttel kapcsolatban az esetlegesen felmerülő kérdésekkel fordulhatok majd hozzá, és az elején sűrűn megnézi.

Minden babaruhát sikerült kimosnom, így egyben látva az egészet mintha legalább hármasikreket várnék, annyi van. De egyik másik annyira cuki, hogy hiába tudom, hogy a fele is elég lenne, hiszen mosás, szárítógépben szárítás után hamar újra tiszták lesznek, nem tudtam ellenállni, hogy beszerezzek néhány újabb darabot is. Összeraktam kb. 80 százalékosan a két kórházi bőröndöt, lányunk lelkesen segített, saját magát is becsomagolta természetesen játékbabástól, kispárnástól. Próbáljuk tudatosítani benne, hogy pár napig távol leszek, amikor a tesó születik, és elmondjuk, mi lesz a menetrend, ki viszi majd oviba stb., és hogy majd telefonálunk sokat.

Férjem is kezd már izgulni, pedig ő abszolút a nyugalom mintaképe, kíváncsian várja, hogyan fog vajon indulni a szülés, a munkahelyen sem meri már lenémítani a telefonját.

Pirilány

Pirilány terhesnaplójának előző részei itt olvashatók:

Egyszerre vagyunk terhesek a húgommal
Spicces tüneteket okozott a progeszteron
Mindenáron hasba akart szúrni a doktornő
20. hét: Ezért nem szeretnék terhesen dolgozni
21. hét: Császármetszés után hüvelyi szülést tervezünk
22. hét: Szülésznőt vagy dúlát válasszak a szüléshez?
23. hét: A terhesség végére bálna leszek?
24. hét: Ne reménykedjen természetes szülésben
25. hét: Kiköhögöm magamból a gyereket
26. hét: A védőnő öt perc után elviharzott
27. hét: Megúszom a szájsebészt terhesen?
28. hét: Hülye, vízfejű gyereke lesz!
30. hét: Engedélyt kaptam a dúlás szülésre
31. hét: Úgy szédültem, hogy nem tudtam felvenni a kislányomat
32. hét: Spirituális oka van, hogy faros a babám?
33. hét: Megfordult a babám a 33. héten!
34. hét: Kinevetett a csecsemős nővér segítség helyett

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?

A Bezzeganya blog a Disqus kommentrendszert használja. Ha te is szeretnél hozzászólni, és még nincs regisztrációd, itt találsz segítséget hozzá>>> A Disqus használatáról, beállításairól pedig itt írtunk>>>