Fejlesztő játékok
Múltkor ígértem néhány játéktesztet. Mint írtam, figyelemfejlesztő játékokat kerestem leendő másodikos lányomnak, lehetőleg olyat, amivel a testvérei is tudnak játszani. Három játékot teszteltünk most: a talán sokak számára ismerős Dobble-t, a Robot Face Race-t és egy újdonságot, a Cortexet.
Dobble
A Dobble-val kezdtünk, ez méreténél fogva alkalmas volt arra, hogy magunkkal vigyük a horgásztavaknál töltött egy hétre. Mivel a telefonokról és tabletről le voltak tiltva a kölkök (nem is nagyon hiányolták), a délutáni pihenőidő alatt gyakran került elő ez a játék.
Pillanatok alatt megértette mindenki a szabályt, mivel igen egyszerű: a kerek doboz 55 db kerek kártyalapot tartalmaz, mindegyiken nyolc kép/ábra látható – a feladat két lapot felcsapva megtalálni az egyetlen olyan ábrát, amely mind a két lapon szerepel. Fontos a gyorsaság, hiszen az nyer, aki a leghamarabb találja meg az azonos ábrákat.
Nem olyan egyszerű ám, mint amilyennek hangzik, mert az ábrák méretben eltérőek lehetnek, valamint nem olyan szögben állnak, mint a másik kártyán. Több ízben is csúnyán elvert a nyolcévesem (és bakker, még élveztem is!), talán nem is neki lenne szüksége figyelemfejlesztő játékra, hanem nekem…? Nem is nagyon tiltakoztam, amikor menetrendszerűen hozta a gyerek a játékot. Egyszer talán nekem is jobban fog menni. A játéknak van egyébként egy egészen kicsiknek való és egy vízhatlan változata is.
Robot Face Race
Ez a játék már inkább otthoni használatra jó, elég nagy a doboza. Ennél a megfigyelésen alapuló társasjátéknál is lényeges a gyorsaság. Van egy játéktábla több mint száz különböző robotfejjel, illetve van egy robotazonosító, melyben öt különböző színű golyó és négy arcrészlet (arc, szem, száj, orr) látható. A robotazonosító dobozkát megrázva az öt színes golyó közül négy beletalál egy-egy lyukba a szem, a száj, az orr és az arc színét meghatározva ezzel. A feladat az, hogy a táblán minél gyorsabban megtaláljuk a robotazonosító által megadott paraméterek szerinti robotot (pl. piros száj, kék szem, zöld orr, sárga arc). Az nyer, aki a leggyorsabb.
Itt már észrevehetően gyengébben teljesített a nyolcéves lányom, lassabban jártak a fogaskerekei, nehezebben találta meg az adott robotot. Miután a tizenkét éves nővére másodpercek alatt átlátta a táblát (nálam is gyorsabban), és én is rendre hamarabb rátaláltam a megfelelő robotra, mint a kicsi, ezért – kudarcélményt és hisztit megelőzendő – már nem versenyeztünk. Csak ültem mellette, és megvártam, amíg saját tempójában megtalálja a robotot. Így is sokat röhögtünk, mert többször volt olyan, hogy például kék szem-zöld száj helyett zöld szem-kék szájú robotra bukkant (a többi paraméter stimmelt), ilyenkor égnek emelte a tekintetét, majd felkiáltott, hogy pont fordítva kellene lennie – és keresgélt tovább. Bízom benne, hogy fejlődni fog ebben is, és lehet sikerélménye a nővéreivel/vagy a velem folytatott versenyben is.
Cortex
Ez az újdonság lett a család kedvence. Itt – némi szabálymódosítással – mindenki körülbelül azonos szintről indult, nem voltak olyan nagy képességbeli eltérések, és ez az eredményeken is megmutatkozott. Pedig sok képességre van szükség hozzá! Kell használni az agyat, a megfigyelőképességet, memóriát, valamint a gyorsaság is fontos itt is. Az előkészület során a 10 dombornyomott kártyát alaposan meg kell figyelni és tapogatni. Erre később még visszatérek.
A játékban 8 különböző típusú feladvány található: memória, labirintus, színek, koordináció, párkeresés, gyakoriság, logika, érintés. A feladattípusok a kártyák hátoldalán láthatók. A kártyákat összekeverve, hátlapjukkal felfelé tesszük a játékosok elé. Mindig a legfelső kártyát csapjuk fel, mindenki egyszerre töri a fejét a megoldáson. Aki tudja a megfejtést, rácsap a kártyára úgy, hogy ne látszódjon már a feladat, majd bemondja a megoldást. Ezután elveszi a kezét a kártyáról, a többiek pedig ellenőrzik, hogy helyes-e a megfejtés. Ha igen, a feladatkártyát maga elé teszi a játékos, majd jöhet a következő feladvány.
Ha két egyforma feladattípusból sikerül egy-egy kártyát begyűjteni, a játékos kap egy „negyed agyat”, azaz egy agyat formázó kirakóst. Az nyer, akinek a leghamarabb gyűlik össze a négy agyrészlet (tehát a teljes agy). Igen ám, de egy játékos előtt maximum négy, megnyert feladatkártya lehet, tehát ha egy ötödik fajta feladattípust old meg az illető, választania kell, hogy melyiket dobja el (hogy csak négy maradjon).
Amikor a nyolcéves is játszott, a „színek” feladattípust kiszedtük a pakliból, hiszen ennek a fajtának az a lényege, hogy angolul vannak felsorolva a kártyán a színek, méghozzá minden szó más színnel van nyomtatva. A feladat megtalálni azt a szót, amely a saját színével van írva. Pl. rózsaszínnel a pink, pirossal a red, stb. A kicsi még nyilván nem minden színt tud angolul, és a többiekhez képest jelentős hátrányban lett volna ennél a feladatnál.
A memóriafeladatoknál a kártyán lévő öt tárgyat kell megjegyezni minél gyorsabban, és visszamondani. A labirintus típusban a felrajzolt labirintusban kell megkeresni, melyik a kijárata. A koordinációs feladatoknál két tenyér ábrája látszik (a bal kéz kék, a jobb piros), illetve hogy melyik ujj melyik számnak felel meg (1-5-ig). A kártyát felcsapva az a feladat, hogy a megadott testrészre kell helyezni a piros vagy kék színek és a számok alapján beazonosított ujja(ka)t. A párkeresés olyan, mint a fentebb említett Dobble, csak itt egy lapon kell megkeresni a két egyforma képet. A gyakoriságnál az a feladat, hogy ránézésre minél gyorsabban megmondjuk, a dobókocka melyik oldala szerepel legtöbbször a kártyán. A logika feladatkártyán különböző ábrák láthatók, az a feladat, hogy megmondjuk, a megadott formák közül melyik elem illik az eredeti ábrába.
A kedvenceim, és egyben a játék különlegességei a tapinthatós lapok. Ebből tíz darab található a dobozban: mindegyiken dombornyomott anyagában más tárgyak találhatók: pl. kosárlabda, barack, fakéreg, bőr, eper, stb. A játékosnak 10 másodperce van arra, hogy tapintás alapján felismerje, melyik tárgy van a képen.
Ez a társas is alkalmas utazásokhoz, még úgy is, ha nem vesszük elő az agy-kirakókat (nehogy elvesszenek), tehát nem versenyzésből, pusztán a játék élvezetéért játszunk.
Tünde
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?