Tünde sulinapló

Hétfő reggel van, álmosan döcögünk a suli felé. Ahogy közeledünk, egyre több kiöltözött gyerek bandukol egy irányban. Jeges rémület szorítja össze a torkomat. „Te, Manna!” – fordulok hátra. „Ma ünneplőben kellett jönni?!” Hát persze, ma van a sulifényképezés. Ünneplő, egyen-nyakkendő, mifene. Még emailt is küldött az ofő. Csak valahogy a gyereknapozás-írás témazáróra felkészülés közben kiment a fejemből. Ez is. Pedig az én dolgom lett volna. Ez is.

Rohanás haza, ünneplő előkotrása, vissza a suliba. A folyosón együtt szaporázzuk lépteinket egy másik anyukával. Összenézünk: te is elfelejtetted? El, basszus. Jöhetne már a nyári szünet, elfáradtak a gyerekek is, mi is. Hiába van a telefonom naptárában elmentve a csillió tennivaló (osztálykirándulást, ebédet befizetni, tanároknak ajándékra utalni, sulinapra pogácsát sütni, bográcsozást szervezni, fogászati kiskönyvet beküldeni, beíratni a nagylányt a gimibe, és akkor még az RFB-kről nem is beszéltem), ha már meg sem merem nyitni az applikációt: rémes látvány, hogy egyszerre kellene két helyen lennem szülőin, egyszerre lesz a ballagás és az évzáró két különböző suliban (az osztálykirándulások persze nyilván nem egy időpontban vannak).

Az emailek viszont rendíthetetlenül jönnek telis-tele infókkal a dráma vizsgáról, a tanári ajándékozásokról, év végi témazárókról, már csak egy icipicit kell kitartani és fejben (telefonban) tartani a dolgokat. Mondjuk ezen sokat segítene, ha néhány szülő nem arra használná az eredetileg információk közvetítésére létrehozott szülői levelezőlistát, hogy személyeskedő és sunyi stílusban mások gyerekeit név szerint megemlítve vádaskodjon. (Aztán a szülőire persze nem jön el, hogy személyesen is elmondja az érintetteknek, hogy mi a problémája.)

A kommunikációval kapcsolatban még egy észrevételem van, és erről már írtam korábban is. Van ugyebár ez az e-naplós dolog, amit elég sok iskolában bevezettek már. Nem tegnap óta él a rendszer, volt idő mindenkinek hozzászokni. Normális módon ennek úgy kellene működnie, hogy a tanár ad egy jegyet, és lehetőleg aznap, de legalábbis rövid időn belül rögzíti az e-naplóban (amiről szintén emailes üzenetet kapok). Ehhez képest gyakran szombat éjjel érkeznek az üzenetek: technikából négyes, rajzból ötös, majd landol egy kettes töriből, amire felsikoltok, hogy te jó ég, már megint?! Erre kiderül, hogy az az a kettes, amiről már hetek óta tudok, csak most lett beírva. Két héttel év vége előtt záporoznak a jegyek az éterből, lassan olyan ez, mint a lottóhúzás, csak a végén fog kiderülni, hogy melyik tantárgyból pontosan milyen jegyei is vannak a gyereknek. Na, ezen is változtatni kellene.

De leginkább most már zárjuk le az évet, legyünk túl a témazárókon, a ballagáson, a biziosztáson. Az RFB-k is mehetnek pihenni pár hónapra, az ünneplő ruhákat is szögre akaszthatjuk (úgyis kinövik szeptemberre…), én pedig végre szeretnék elhúzni a gyerekekkel egy hétre horgászni.

Tünde

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?