Korán reggel van, még sötétek az utcák, alszik a város, alszanak a franciák. December első napja van, ráadásul vasárnap, senki sem siet sehová. Egyszercsak felpattan a szemem - talán a gyerekek egyike nyögött álmában és azt hallottam meg. Lassan térek csak magamhoz, nem csoda, még nincs hét óra. Finom meleg van még a takaró alatt, húz vissza az ágy és az álom, jó lenne még aludni kicsit, mielőtt felébred a család, és indulhat a szokásos vasárnapi mókuskerék. De aztán egy másik gondolat kúszik az agyamba: hiszen nekem dolgom van, nem lazsálhatok itt!
Erre csak rásegít, hogy hirtelen rájövök: iszonyatosan kell pisilnem. Egész héten ez ment… reménykedtem benne, hogy terhestünet, csakúgy, mint az, hogy fáj a mellem, de nem mertem túlságosan reménykedni, nehogy aztán csalódás érjen. Hiszen a fájás lehet pre-menstruációs szindróma is, az meg, hogy olyan vagyok, mint egy szökőkút, nem újdonság, hiszen egész nap úgy iszom a vizet, mint a gödény. Tesztelni nem akartam a hét közben, hiszen pénteken kellett volna megjönnie, és nem akartam, hogy csalódás érjen – főleg, mivel csupán egyetlen terhességi teszt van csak itthon, kár lenne elpotyázni. Majd a hétvégén, nyugiban – győztem meg magamat minden nap – bár nem tudom kit akartam becsapni a “nyugival”, mert az nálunk ugyan soha nincs.
Azért azt nem bírtam megállni, hogy ne nézzem meg minden reggel munkakezdés előtt a rendszerben, ahol a mentruációimat írom, mikor is kéne megjönnie – és ki ne számoljam, hogy KÁBÉ (de tényleg csak kábé) – mikor születhetne meg az elképzelt baba… semmi extra, tudjátok, csak a szokásos, csakis a nőkre jellemző előre tervezés.
Végül a szombati nap is eltelt anélkül, hogy a tesztig eljutottam volna, úgyhogy este, lefekvés előtt gondosan odakészítettem a kis csomagot a mosdóba, nehogy a reggeli kómában megint elfelejtsem.
És íme, itt a pillanat. Kikászálódtam az ágyból, vigyázva, hogy a férjemet fel ne ébresszem, kiosontam az előtérbe, macskaléptekkel, hogy a bent szuszogó kis manókat fel ne riasszam, és beóvakodtam a mellékhelyiségbe.
Ahol már várt a teszt. Hirtelen elöntött az adrenalin, olyan volt, mint valami vizsgadrukk. De hát mit izgulok? – gondoltam végig fejben – hiszen akarjuk a gyereket, és hát elég sok olyan tünetem is van, ami “gyanújel” lehet (ahogy egykori öreg nőgyógyászom mondta az első gyereknél). Nem tehettem róla, akkor is izgulni kezdtem. Olyan érzésem volt, mintha nem készültem volna a feleltetésre, és most majd mindjárt kiderül, mert kihív a tanár. Ennek megfelelően remegő kézzel nyitottam ki a zacskót (megintcsak vigyázva, nehogy a zörgés felébresszen valakit), majd telepedtem le, és tartottam a megfelelő helyre a megfelelő eszközt. Pár másodperccel később továbbra is remegő kézzel tettem a zacskóra a pálcát, hogy aztán direkt ne nézzek rá, míg teljesen nem végzek.
Ez talán valami mazochista női tudomány, hogy amikor nagyon szeretnénk valamit, akkor direkt úgy teszünk, mintha nem is érdekelne, tudomást se akarnánk róla venni? Vagy csak a várható csalódás mértékét akarjuk így tompítani? Csalódás…. igen, egy bő évvel ezelőtt az lett a vége, hiába volt pozitív a teszt. De erre most nem akarok gondolni – gondolom a térdemet szuggerálva, és új támpont után kutatva meglátom az oldalt pihengető tesztet.
Most, muszáj megnéznem! – gondolom, pedig még nem telt el a három perc, de már nem érdekel, úgyhogy dobogó szívvel veszem a kezembe, és emelem a szemem elé.
POZITÍV!!! És nem is kicsit, majd’ leugrik a második csík, pedig még egy perce sincs, hogy letettem! Elönt az öröm és a megkönnyebbülés, önkéntelenül is mosolyra húzódik a szám, hát mégis sikerült! Pedig olyan bizonytalan volt ez a hónap, a sok rohanással, orvosi vizsgálattal, betegséggel, utazással.. és mégis!
Összeszedem magam, kijövök. Még mindig csönd van, csak az alvók szuszogása hallatszik - bár a sötétség már nem olyan áthatolhatatlan. Azon gondolkozom, hogy mit mondjak majd a férjemnek – aztán inkább nem mondok semmit, csak visszabújok mellé a jó melegbe, és hátulról átölelem, ő meg félálomban a kezem után nyúl. De nem telik el 10 perc, és már ébrednek is a gyerekek, és jönnek kakaót kérni, pisilni, reggeliért, meséért – úgyhogy nincs idő elmondani a nagy hírt. Végül, miután minden igényt kielégítettünk, a fiúk pedig elfoglalják a nappali kanapéját és áhítattal nézik a Kacsameséket, a férjem készít nekem egy csésze teat, magának meg egy kávét, és visszaülünk az ágyunkba arra a kis időre, amit a gyerekek hagynak, hogy megigyuk és elbeszélgessünk.
- Boldog szülinapot! – mondja, miután kényelmesen elhelyezkedünk a bögrékkel.
- Köszi! – mondom lazán, majd hozzáteszem: - Én már az ajándékom is megkaptam! - és ránevetek.
- Hogyhogy? – kérdezi bambán, mire elővarázsolom a tesztet, és a kezébe nyomom. Egy másodperc elég, hogy lessen neki a tantusz, és aztán a kezével a levegőbe öklözve azt kiabálja: “IGEEEEN!!!” – aztán csak nézünk egymásra hitetlenkedve, mosolyogva, emésztgetve, hogy megint szülők leszünk.
Pontosan egy percig, majd nekiállunk minden részletre kiterjedően átbeszélni a hírt. Annyi téma jön fel: mikor jöhetett össze? Mikorra várható? Hogy lesz a munkával? Lány lesz vagy megint fiú? A gyerekek megölnek, ha nem lány! Hogy és mikor mondjuk el a családnak? Hogy lesz így a költözés? És a szülési sazbadság? Mikor menjünk orvoshoz? Ne túl korán, de ne is túl későn – mondja a férjem, majd aggódva, mint akinek csak most jut eszébe, megkérdezi, hogy vagyok, és - de tényleg úgy, mint a hímes tojást - megpuszil.
- Ne félts már ennyire, megvagyok, csak a hasam fáj kicsit - mondom, aztán elindulunk a konyhába, mert úgy érzem, mindjárt éhen pusztulok. A férjem még ugrat egy kicsit, hogy hirtelen milyen nagy étvágyú lettem, majd hozzáteszi, ő már a héten megsejtette ezt, mikor egyik reggel hat harminckor közöltem, hogy lemegyek a pékhez, és hoztam egy rakat csokispárnát meg croissant-t. Hát, való igaz, nem szokásom hajnalban pékségbe rohanni, pláne nem mínuszokban - de van egy olyan érzésem, hogy ez a következő hónapokban megváltozik.
Shadow
Olvass még terhességi tesztekkel kapcsolatos történeteket!
A férjemhez vágtam a terhességi tesztet
Négy év után lett kétcsíkos a terhességi teszt
Egy gólya miatt vettem terhességi tesztet
Kikukáztam a terhességi tesztet
Annyira reszkettem, alig találtam el a tesztet
