A karantén elmúltával, a tétlen időszakban megjelent zsírpárnák nem távoztak automatikusan. Maradtak. Az étkezést a házi koszt jelentette jobb esetben, amit ha ráadásul a nagyi készített, akkor volt benne mindenféle földi jó, porcukorral aprólékosan behintve. És azok a kilók, először persze csak dekák, jöttek, szépen sorban. A mozgás is csökkent, nem volt rohanás az oviba, az irodába, a pékhez, fodrászhoz, hanem maximum a kertig, vagy a kis közértig jutottunk. Oda is csak hetente egyszer.
A bezártság a gyerekeket is megfosztotta a számukra nélkülözhetetlen tértől, ahol lehet futni, játszani, sétálni, és elmaradtak nagyrészt a tornaórák is. Talán ezért is jelent meg Vakmacska hasonló témájú cikke alatt sok komment arra vonatkozóan, hogy bizony nem csak a szülők, de a gyerekek is híztak ezidő alatt. Az ott felmerült kérdésekre kerestük a választ Ihász Katalin dietetikus segítségével:
Van-e olyan hogy hízásra hajlamos gyerek vagy ez csak elrontott étkezési szokásokat jelent? Ha van, akkor milyen jelekből, mérésekből és mikortól lehet tudni, mire érdemes figyelni?
Ihász Katalin: Van olyan, hogy valaki hízékonyabb, de inkább az étkezési szokások miatt hízik intenzívebben a gyerek. Dietetikusként egy egyórás beszélgetésből általában ki szoktam deríteni, mi az az étkezési hiba, ami a hízást okozhatja. De ha nincs meg az ok, semmi különöset nem eszik, mégis hízik, akkor én mindig azt tanácsolom, hogy forduljanak endokrinológushoz, aki vérképet néz.
Van, amikor már nagyobb a gyermek, és a szülő úgy tudja, egészségesen táplálkozik, a beszélgetés során pedig kiderül, hogy a gyermek az iskolában nem eszi meg az ebédet, mert nem ízlik neki, vagy a zsebpénzéből édességet vesz a büfében és azt eszi meg.
Gyerek esetében mikor beszélünk túlsúlyról?
Ihász Katalin: Gyermekeknél a növekedési ugrásoknál megfigyelhető egy kis túlsúly, amely a növekedés után eloszlik a testen, náluk nehezebb tehát megállapítani a valódi túlsúlyt.
Ha túlsúlyos a gyermek, mit tehetünk szülőként az egészsége érdekében?
Ihász Katalin: A nassolást kell szabályozni. Ezt nem azt jelenti, hogy a gyermek soha nem ehet csokit, hanem azt jelenti, figyeljünk arra, hogy a gyermek ne egyen túlzott mennyiségű nassolnivalót, édességet, chipset. Érdemes ezekből házi készítésűt adni a gyermeknek. Az elhízás mindig a nasin múlik!
Mikor van szükség diétára?
Ihász Katalin: Gyermeket soha nem fogyókúráztatunk! Náluk nem az a cél, hogy lefogyasszuk őket, hanem hogy ne hízzanak tovább.
Amit még tehetünk, az a mozgás: jó lenne, ha nem csak a számítógép előtt ülnének, hanem minden nap mozognának, bicikliznének, úsznának – meg kell találni azt a mozgásformát, amit szívesen végeznek.
Egy gyermeknek soha ne mondjuk azt, hogy „azért menj biciklizni, hogy lemenjen a pocakod” – helyette azt kellene elérni, hogy a gyerek szívesen végezze az adott testmozgást. Az egészséges táplálkozást egyébként nekünk, szülőknek kell megtanítani a gyermekünknek.
A mozgás szeretete is "ragadós". Érdemes lehet együtt tornázni, túrázni, bicajozni, hogy ha esetleg el is puhultunk a karantén alatt, a szeptemberi iskolakezdésre mindenki fittebb lehessen. Az idei beach body picit késik, a vénasszonyok nyarának idejére lesz kész!
Anide
Nem a gének felelősek az elhízásért!
Sok gyerek egyáltalán nem fogyaszt vizet, a szülők pedig gyakran édességgel jutalmazzák a gyerekeket, miközben a mozgásra, az egészséges táplálkozásra a szükségesnél lényegesen kevesebb figyelem jut. A gyermekkori elhízás megelőzhető, és ebben az orvosok is tudnak segítséget nyújtani. A témában dr. Tobisch Borbála gyermek-endokrinológus szakorvossal beszélgettünk.
Tovább>>>
