Kell-e, hogy a karantén alatt, miközben otthonról dolgozunk két kisgyerek mellett, úgy tegyünk a kollégák előtt, mintha minden a régi lenne és az irodából dolgoznánk? El kell-e játszanunk, hogy ez a helyzet nekünk semmiség és minden rendben? Szerintem nem. Megpróbáljuk a lehető legjobban menedzselni a mindennapokat, de ez néha túlnő rajtunk.
A férjem egy félnapos, fontos regionális zoom megbeszélés közben kiszökött vécére, a gépét otthagyta, majd amikor visszatért, azt látta, hogy a hároméves gyerekünk áll a laptop előtt és hallgatja az amerikai kolléga beszámolóját és lelkesen válaszolgat neki, hogy
„Yes, I know, I know”.
Szerintem ez vicces volt, szerinte nem annyira, de szerencsére nem érte fel a laptopot, így nem látták a többiek, illetve a gépe is le volt némítva.
Ez volt az első igazán kritikus esetünk, ettől kezdve kicsit komolyabban vettem én is a dolgot és elkezdtük keresni a trükköket, megoldásokat.
Az egyik érdekes megállapítás, ami segített megérteni a hátteret, az egy amerikai egyetemi docenstől jött:
„A gyerekek iszonyú énközpontúak. A probléma részben abból fakad, hogy az agyuk még fejlődésben van, másrészt pedig nincs megfelelő tapasztalatuk ezekre az esetekre. Mindent azonnal akarnak.”
És ez nem csak a járvány idején van így. A normál hétköznapokban is megszokták, hogy ha kérdeznek, azonnal kapnak választ, ha felmerül valamilyen igényük és elérhetőek vagyunk, akkor azt többnyire viszonylag gyorsan teljesítjük. Ráadásul most több önuralmat kérünk tőlük, amijük pedig még nincs, vagy legalábbis még nem szoktak hozzá. És ezt nem is fogják egyik napról a másikra megtanulni. Magunkra, a saját kreativitásunkra támaszkodhatunk, ha ezeket a hívásokat anélkül akarjuk lebonyolítani, hogy a gyerekünk mindenki füle hallatára jelentené be, hogy most elmegy kakilni és majd szól, ha mehetek popsit törölni.
Néhány tipp, ami nem mindenkinél és nem minden esetben válik be, de hátha segíthetnek:
- Egyeztessünk előre
A fontos hívásokat érdemes egyeztetni, akár naponta, hogy tudjuk, kinek mikor van szüksége gyerekmentes nyugalomra. Ha ebből csináltok egy napi lebontást, ki mikor ér rá, mikor nem, mikor mi történik - ez segíthet a gyerekeknek is, hogy lássák, nem egész napra zárjuk ki őket, csak bizonyos időszakokban, és azt is tudják, hogy mikor jön el az ő idejük.
- Közös jelek, nem zavaró megoldások
Nagyobb gyerekeknél működhet, ha megbeszéljük, hogy csak akkor jöjjenek be, ha tényleg muszáj, és lehetőség szerint írják fel egy papírra, hogy mit szeretnének, mi pedig reagálunk, ahogy tudunk.
Szintén náluk működhet, ha kitalálunk kézjeleket, a „jöhetsz” / „most nem jó” alkalmakra. És ugyanígy a „nagyon fontos, hogy elmondjam” / „akarok valamit mondani, de nem sürgős” esetekre is.
- Figyeljünk a közös időre
Érdemes betervezni a nap során szüneteket, közös időket, ahol szigorúan csak a gyerekekkel foglalkoztok, Ha azt érzik, hogy a kapcsolatotok épp olyan fontos, mély és szeretettel teli, mint korábban, akkor számukra is könnyebb lehet elfogadni, hogy ebben az otthonról dolgozós időszakban bizony gyakrabban mondtok nekik nemet, ha dolgoztok.
- Ne titkoljuk, hogy otthonról dolgozunk
Bátraknak, vagy bevállalósoknak? Mi van, ha kijelentjük a hívás elején a kollégáknak, hogy nálunk bizony van két pici gyerek, akiket igyekszünk lefoglalni, de előfordulhat, hogy furcsa zajok lesznek, vagy esetleg berontanak. Biztos van olyan megbeszélés, ahol több szülő is van, szerencsésebb ezzel ott próbálkozni.
- Dicséret és biztonság
Sose mulasszuk el kifejezni, hogy mennyire ügyesek voltak, akár az egyes hívások után is, de este mindenképpen. Ebben a szokatlan és emiatt is nehéz időben érdemes lehet még többször mélyen a szemükbe nézve elmondani, hogy mennyire szeretjük őket és mennyire fontosak nekünk. Egyszer véget fog érni ez is, most inkább segítsük egymást azzal, hogy a jelenlegi helyzetet oldjuk meg.
+1 tipp tőlünk
Zárjátok kulcsra a szobát, de fordítva! Ne a gyerekeket zárjátok ki, hanem az éppen dolgozó szülőt zárjátok be a gyerekek segítségével. Aztán, ha vége a hívásnak, engedjétek ki! Saját tapasztalatból mondom, hogy figyeljetek arra, hogy kinél van a kulcs a zárás után, nehogy félnapos szobafogság legyen belőle.
Anide
A 10+1 leghülyébb életvezetési tanácsadás karanténidőkre
Lassan regényt lehetne írni a karantén idején posztolt életbölcsességekről és életvezetési tanácsokról. Íme, 10+1 gyöngyszem.
Tovább>>>
