16. hét
Legutóbb ezen a héten derült ki, hogy gond van, így reménnyel és félelemmel vegyesen vágtam neki a hétnek. Ami relatíve eseménymentesen telt.
Azon kívül, hogy néha kisebb-nagyobb fájdalom van az alhasamban, ami sok esetben hirtelen meg is szűnik, különösebb tünetem nincs. Próbáltam betudni annak, hogy rendeződik át odabenn minden, de azért mikor a diabos szülésznőhöz mentem időpontra, rákérdeztem, ő mit ajánl, és aszerint cselekedtem.
Terhesség cukorbetegen
Szerencsére a diabos részen nem volt sok teendő, a vas-értékeim szuperek, cukor rendben, így annyi történt csak, hogy konkrétan megbeszéltük, mikor milyen ultrahang időpontjaim lesznek. 20. hét, ez általános genetikai, mindenkinek van. 24. hét szívultrahang, majd 28, 32, 36. hét növekedési ultrahang. Igazán szerencsének mondhatom magam, a legtöbben itt csak 12 és 20 hetes ultrahangon vannak, slussz és passz. Amit én nagyon keveslek, mondtam is, hogy Magyarországon azért ennél jóval több van, mind a korai, mind a 36 hetes azért általánosnak számít.
Szóba került tehát a hasamban a fájdalom, ami persze lehet, hogy tök természetes, de ugye az előzmények... Így megbeszéltük, átmegyek a korai terhességi osztályra – oda tartozunk a 18. hétig – és ott majd ránéznek.
Kicsit lassan haladtunk, így végül két és félóra várakozás után kerültem sorra. Szerencsére elmondták, mitől lehet ez a fájdalom. Érdekes, hogy pont azon az oldalon van, ahol eltávolították a petevezetőm. Valószínűleg nyúlnak benn a szövetek, vagy akár béllel kapcsolatos dolog is lehet. Végül dopplerrel ránéztek a kis makilányra, na, ott eltört a mécses, iszonyat zokogásban törtem ki, mikor meghallottam a szívhangját. Minden rendben tehát, túlaggódtam csak. Ami szerintem a korábbiak függvényében azért picit érthető.
Pár nappal később megint elkezdett feszíteni, de ez már másféle fájdalom, mondom is férjemnek, olyan, mintha fenékizomlázam lenne. Vagy mintha tolnák belülről szét a csípőmet. Ami jogos is, most indul igazán növekedésnek.
A terhesség és a súly
Ha már növekedés, két éve 101.9 kilóval kezdtem a terhességet a fiam esetében 110-el fejeztem be, hónapokig nem jött fel rám se kinézetben se súlyban szinte semmi. Mondjuk tudni kell, hogy mellé magas vagyok. Most 98-cal indultam neki, és mikor-mennyi, 97-99 közt mozgok leginkább. Tehát igazándiból tartom a terhesség előtti súlyom, igaz nézem is, mit eszem. Viszont a kinézet az más. A fiunknál kb. a 22. hétre lett ekkora hasam. A nadrágjaim jó része már szeptember közepe óta kényelmetlen, amit én annyira nem bánok, mert imádom a terhesgatyóim. Magas derék, kényelmes, mi más kellene? Vettem korábban vagy ötöt, azokat váltogatom.
A munkahelyen közben letelt az egy hónap tréning, ezen a héten fejlesztettünk egy botot, ami automatikusan válaszol feltett kérdésekre. Kis csapat voltunk, de a nehézségek ellenére egész jól megbirkóztunk vele. Az első fizetés is megérkezett innét, plusz még a régi helyről is kaptam vissza valamennyit, öröm és boldogság. Amíg nem kerülünk kliensekhez, addig valószínűleg belső projektjeink lesznek.
Múlt héten a férjem átköltöztette egy jóbarátunkat és a testvérét egy új lakásba, ide nem messzire, úgyhogy annak ellenére, hogy Londonban még nem vezetett, most kénytelen volt. Rögtön egy kisteherautóval. Azért a környék körforgalmai keményen megizzasztották, de sikeresen véghez vitte, amit eltervezett.
Hozzá kell tennünk, nincs autónk, egyelőre nagyon nincs rá szükségünk. Három perc gyaloglásra van a docklandi könnyűvasút, ugyanennyire lesz az Erzsébet gyorsvasút is jövő év végétől. Autót akkor használunk, ha bérlünk. Ami körülbelül évi egy alkalom. Magyarországon más a helyzet, szüleim lakóhelye vonattal nehezen megközelíthető, bár ameddig tudjuk, azt használjuk.
Tegnap így a kisfiammal úgy döntöttünk, meglátogatjuk hát a nagybácsit meg a barátunkat. Útközben el is aludt a gyerek, majd mikor felébredt, már ott voltunk, és valószínűleg az új környezettől rendesen meg is ijedt. Elkezdett éktelenül sírni, és a nadrágomba fogódzkodni. Bár mindkettőjüket ismeri amúgy, most nagyon nem akart barátkozni. Csak sírt és jött utánam. Ennyire félni én még nem láttam. Remélem, csak annyi volt, hogy idegen helyen ébredt, és hirtelen nem ismerte meg őket.
Na, a nagybácsi praktikához nyúlt, megmutatta a versenyautókat neki, meg mindenféle autót, gyereknél a sírás abbamarad, sőt, mi több, a végén már hazajönni is alig akart, feloldódott, szaladgált, kergetőztek, bújócskáztak.
Amin viszont mindannyian felkaptuk a fejünket, hogy bújócska közben elkezdett angolul számolni a gyerek. Nem jár angol bölcsibe, oké a szomszédokkal néha játszik odakinn a kertben, de még nem együtt. A bébiszitter nem tanítja angolul, mivel magyar, honnét tanulhatta? Nagy valószínűséggel így bizony a tévéből. Néha kapcsolunk neki cBeebies-z, vagy pár tanító csatornát a Youtube-on, hát nem megtanulta? Vagy hétig elszámol angolul. Teljesen ledöbbentünk.
Így 27 hónaposan teljesen szépen, és összefüggően beszél magyarul – Igaz, magáról még egyes szám harmadik személyként – viszont idővel bölcsibe megy, így jól fog jönni, hogy ilyen könnyen ragad rá a nyelv. Muszáj magyarul is tudnia, szeretnénk, ha a nagyszüleivel tudna kommunikálni. Sosem gond, ha több nyelven is tud.
Tildy
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
