Nyári szünet, hétköznap délelőtt, 30 fok, napos idő

  • Menjünk ki a Margitszigetre!
  • Nincs kedvem.
  • Nekem is muszáj menni?
  • Én még nem is reggeliztem.
  • Vigyünk sárgarépát a lovaknak!
  • Ha a lovakhoz megyünk én itthon maradok!
  • Én focizni akarok.
  • Ezt a táskát is visszük?
  • Én elviszem Epercsokit (kedvenc plüsse, 3 arasz nagyságú)!
  • Mit vegyek fel?
  • Hol a bérleted?
  • Nálad van a bérlet?

Egy órás készülődés után végre útra készen állunk: anya és 4 gyerek. (7-14 évesek) A Sziget 20-25 percre van a lakástól villamossal. A gyerekeken sort és póló, a fő focistán strandpapucs. – Majd mezítláb focizok. A másik fő focistán térdzokni, és bokáig érő edzőcipő. Kissé komikus. -Most mi a baj? Focizni akarok!

  • Mikor érünk oda?
  • Passzold a labdát! (Körút)
  • Minek kell nekem is menni?
  • Unatkozom!
  • Ott vagyunk már?
  • Én nem akarom vinni a labdát!
  • Ne rohanj előre!
  • Mikor megyünk haza?
  • Meddig maradunk?
  • Ott vagyunk már?
  • Minek kell kimenni? Nekem nincs kedvem!

Lesétálunk a Vadasparkba, ahol sárgarépát adunk a póniknak.

  • Anyúúúú! D. nem jött be!
  • Én nem adok a lovaknak répát, S. kedvencei.
  • (mikor elfogy a kilónyi répa) Én is kérek, még nem is adtam a lovaknak egyet sem.
  • Mikor megyünk haza?
  • Mikor focizunk már?
  • Menjünk a játszótérreeeee!
  • Ugye most már hazamegyünk!

Mivel a nagyrétet épp locsolják, keresnék egy focizásra alkalmas füves területet, de ahhoz egy 5 percet maximum sétálni kell.

  • Lesz ott kapu?
  • Mikor érünk oda?
  • Ott vagyunk már?
  • Ha nincs kapu nem is lehet focizni.
  • Mikor megyünk haza?
  • Unatkozom.
  • Menjünk már haza!
  • Itt nem is lehet sehol focizni, mert nincs kapu.

Végre, 5 perc alatt ott vagyunk. Van fű, árnyék, ahol pont úgy nőttek a fák, hogy kinevezhető 2-2 kapunak. Míg a fiúk fociznak, én elmegyek a kislánnyal a közeli játszótérre. Oda látok a fiúkra.

  • Nem fognak elveszni?
  • Fociznak még?
  • Levehetem a szandált?
  • Forró! (kapkodja a lábát a kavicson, ami napon van)
  • Gyereeee!
  • Nézd!
  • Lökjéééél!
  • Nem vesztek el? (mármint a focizós tesók)

Egyszer csak kifőve, leizzadva megjelenik az egyik focista: - Szomjas vagyok! Kiiszik egy fél üveg vizet, visz a tesóknak is, de ők megunták már a focit. Ivás után birtokba veszik a játszóteret. Alapvetően figyelmesek a többi gyerekkel, de egymással cseppet sem.

  • Most éééén jövööööök!
  • Naaaa, ne előzzél be!
  • Levehetem a cipőmet?
  • Jujj, de forró!
  • Kérek vizet! (ezt kb. 2000x hallottam, pedig mellettem a padon volt kirakva a víz, tőlem 10 lépésre pedig volt a kút)
  • Melegem van!
  • Elmehetek oda?
  • Nézzél!

Már legalább másfél órája játszottak a játszótéren, mikor…

  • Mikor megyünk haza?
  • Éhes vagyok!
  • Hoztál enni?
  • Vegyünk fagyit!
  • Unatkozom!
  • Mikor indulunk?
  • Melegem van!
  • Éhes vagyok!
  • Kérek enni!

Elindulunk kéz- és arcmosás után, ami valljuk meg, ebben a hőségben jólesik.

  • Minek kellett megmosakodni?
  • Anyuuuu! D. a fejére öntötte a vizet! (és elázott a pólója a hasáig)
  • Hogy fogunk így villamosra szállni?
  • Éhes vagyok!
  • Vegyünk fagyit!
  • Mikor érünk haza?
  • Ha oda megyünk a szökőkúthoz én itt hagylak titeket!
  • Ott vagyunk már?
  • Nézzük meg a szökőkutat!

A villamoson lerogynak. Ha azt hittem, kifáradtak a 3 órányi rohangászásban, tévedtem. Folyamatosan piszkálódnak egymással. A végére már én szégyellem magam. Megfogadom, hogy soha többé nem viszem őket sehova.

  • Anyu, holnap is jövünk?
  • Ne ide, menjünk a Gellért hegyre!
  • Menjünk a ceruzás játszótérre!
  • Az unalmas, menjünk inkább csúszdázni!

És hol van még a nyári szünet vége?

nagycsaládos